A tanulmány célja azonosítani a napjainkban terjedő különböző atipikus foglalkoztatási formákat, különös tekintettel az ilyen foglalkoztatási formákkal együtt járó különleges munkavédelmi kihívásokra, beleértve az atipikus foglalkoztatással érintett munkavállalókat érő kockázatokat.

A tanulmány külön foglalkozik az atipikus foglalkoztatási formák és az azokat kísérő munkavédelmi kihívások várható irányaival és trendjeivel.

Letölthető anyagok:

• Tanulmány
• Összefoglaló kiadvány

A szállítási és raktározási munkák során bekövetkező munkabalesetek okai sokfélék lehetnek. Szállítás esetében sérülések előfordulhatnak többek között a szállítójárművekre való helytelen rakodás, rakományrögzítés miatt, közúti baleseti eseményekkel összefüggésben. Az anyagok nem biztonságos tárolása ledőléshez, széthulláshoz vezethet, ami a személyek sérülésével járhat.

A kézi anyagmozgatásokból főleg a munkavállalókat érő terhelések adódnak, az anyagmozgató gépek, rendszerek használata pedig új veszélyforrásokat jelent.

A biztonságos munkavégzéshez a személyi feltételekre (alkalmasság, képesítés, engedély, kezelői jogosultságok) és a vonatkozó biztonsági előírások betartására van szükség (megfelelő árukezelés, gépkezelés, üzemeltetés, felülvizsgálatok, tároló rendszerek, eszközök felállítása és alkalmazása stb.).

Az alapvető ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Szállítás és raktározás biztonsága” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást. A tudásanyag elsajátítása ellenőrző kérdések alapján tesztelhető.

A szakmai anyag alkalmas a munkavédelmi alapismeretek online eszköztárának kialakítására, oktatásokhoz, képzésekhez.

A letölthető kapcsolódó anyagok:

• „Szállítás és raktározás biztonsága” témájú útmutató;
• Ellenőrző kérdések, a tudásanyag elsajátításához;
• Megoldókulcs az ellenőrző kérdésekhez.

A jó munkakörülmények, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság hozzájárulnak a munkavállalók egészségének védelméhez minden életkorban. Az életkor előrehaladásával az optimális munkahelyi megterhelésre és igénybevételre, a foglalkozási egészség és a munkavégző képesség megőrzésére nagyobb figyelmet kell fordítani. Az életkorral járó változások munkahelyi kezelésére, az idősödő és idősebb dolgozók fizikai és lelki egészségének megőrzésére, az egészségfejlesztésre, a balesetek és egészségkárosodások megelőzésére módszereket és megoldásokat mutat be a tanulmány.

„A munkavállalók átlagéletkorának emelkedésével kapcsolatos munkavédelmi kihívások” témájú tanulmány ismerteti az életkori jellemzőket, a vonatkozó adatokat, szabályozási területeket, az életkorral kapcsolatos kockázatokat és azok csökkentésének módjait, az egészségvédelem és egészségfejlesztés, az idősebb munkavállalók továbbfoglalkoztatásának lehetőségeit és a helyes munkahelyi gyakorlatok nemzetközi példáit.
A tanulmány 2022-ben a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projektben készült.

Letölthető anyagok:

• Tanulmány
• Összefoglaló kiadvány

Az atipikus foglalkoztatási formák között lehetőség van arra, hogy egy munkaszerződésben megállapodva két vagy több munkavállaló egy munkakört közösen lásson el egy munkáltatónál, vagy egy munkavállaló több munkáltató részére végezze a munkakörbe tartozó feladatokat (pl. bérszámfejtési, könyvelői, jogi, informatikai feladatokat).   

Munkakör megosztásos munkaviszonyban a munkavállalói oldalon, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban a munkáltatói oldalon szerepel több jogalany.

Mindkét jogviszony egy munkaszerződésen alapul, egyetlen munkakör ellátására vállalva kötelezettséget, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény különös szabályai szerint. A munkaviszony egyes feltételeire (pl. munkaidő-beosztás, munkaviszony megszűnése) sajátos szabályok érvényesülnek, az általános munkajogi szabályokat az egyes jogviszonyokra vonatkozó eltérésekkel kell vagy lehet alkalmazni.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Többalanyú munkaviszonyok speciális szabályai” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

Az őstermelői nyilvántartásba felvett mezőgazdasági őstermelők tevékenységük során az általános szabályok szerint munkaviszonyban illetve egyszerűsített módon is foglalkoztathatnak munkavállalókat.

A foglalkoztatási feltételeket illetően a jogszabály speciális szabályokat külön az őstermelői munkáltatói körre nem határoz meg. Mezőgazdasági idénymunka illetve alkalmi munka esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az a munkavállalóval korlátozott időtartamban végezhető, valamint az egy munkáltatónál alkalmi munka formájában foglalkoztatható munkavállalókra létszámkorlát is vonatkozik, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben meghatározottak szerint. Az adóhatósághoz való bejelentést a munkavégzés megkezdéséig kell teljesíteni.  

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel kapcsolatos alapvető munkaügyi ismeretek” témájú szórólapban adunk tájékoztatást.

Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos információkról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján, a nyilvántartásba vételről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján, valamint adózási kérdésekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán tájékozódhat. 
 

A be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform céljaival összhangban tanulmány készült a munkaügyi jogsértések KKV-szektorra gyakorolt speciális hatásairól.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, a kialakult munkajogi viszonyok és a foglalkoztatás-felügyeleti szakterület adatai, ellenőrzési tapasztalatai alapján szükségessé vált a munkaügyi kérdéskör részletes vizsgálata szakértői megközelítésben.

„A munkaügyi jogsértések speciálisan a KKV-szektorra gyakorolt hatása” című tanulmány ismerteti a kis- és középvállalkozások szerepét hazánkban, a szektor általános foglalkoztatási jellemzőit, gyakorlatát és a foglalkoztatás minőségét, a törvényes működés rendjét.

A tanulmány feltárja és elemzi a kis - és középvállalkozásokra kifejezetten jellemző munkaügyi jogsértéseket és annak okait, a versenyképességre gyakorolt hatásokat.

A hazai jogi szabályozás mellett bemutatja más EGT-tagállamok munkaügyi jogsértések miatti szankciórendszerét, illetve összeveti azokat a jellemző sajátosságok alapján.

A szociális partnereknek és a gazdasági érdekképviseleteknek a munkaügyi jogszabályi környezettel és a foglalkoztatás-felügyelet rendszerével kapcsolatos véleményét és javaslatait is tartalmazza.

Nemzetközi irányvonalak és egyedi megoldások, jó gyakorlatok ismeretében a tanulmány több cél mentén ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, munkaügyi szempontból a jogsértések megelőzése és a foglalkoztatás minőségének javítása érdekében.

A tanulmány és angol fordítása 2022-ben a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült.

A munkaügyi jogsértések KKV-szektorra gyakorolt speciális hatása

• Tanulmány

• Összefoglaló kiadvány

• Study (english)

• Summary publication (english)
   
  

A  munkaviszonyban alapvető munkáltatói kötelesség a munkavégzésért járó ellenérték, a munkabér kifizetése a munkavállaló részére.  

A munkaszerződésben a munkakör mellett meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében, a felek alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) vagy a garantált bérminimumot kötelesek a munkaszerződésben kikötni [2023. január 1-jétől a vonatkozó Korm. rendelet szerint: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200573.kor]. A munkabért időbérként, teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is meg lehet állapítani. A munkaszerződésben, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott díjazáson túl további díjazások is meghatározhatók a munkavállalók részére. A munkavégzés hiányában történő díjazás eseteit a jogszabály külön nevesíti.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A munkabérre vonatkozó szabályok” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A munkahelyek létesítését, kialakítását, a munkaeszközök telepítését a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerinti követelményeknek megfelelően kell megvalósítani.  
Az adott munkahely kockázatainak ismeretében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.   
Ez a munkahelyek kialakítása során az alapvető munkavédelmi követelmények mellett az ergonómiai szempontoknak, az építményi feltételeknek, a tárolás és közlekedés biztonsági, rakodás és szállítás biztonsági, a mozgástérre vonatkozó, a megvilágítási és szellőztetési, valamint a higiénés követelményeknek való megfelelést foglalja magában.

Az alapvető ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Munkahelyek kialakítása” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.

A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek bejelentésére rendelkezésre áll a munkabaleseti jegyzőkönyv, ehhez segédlet. https://mvff.munka.hu/index.php?akt_menu=571

A kanadai (Brit Columbia tartomány) Munkavédelmi Ügynökség WorkSafeBC útmutatójában megismerhetők az azon a területen alkalmazott baleset kivizsgálási folyamatok, feladatok és a munkabiztonságot javító, megelőző intézkedések.

Munkavédelmi szakemberek és munkavédelmi szakügyintézők részére a kiadvány segítség lehet a szakszerűség növeléséhez.   

Kiadvány magyar nyelven
Kiadvány angol nyelven

Forrás: https://www.worksafebc.com/en/resources/health-safety/books-guides/investigations-accidents-incidents-reference-guide-and-workbook?lang=en

A szakmai anyag a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében került magyar nyelvre lefordításra.

A nemzetközi szakanyagban kidolgozott témakörhöz kapcsolódó hazai munkavédelmi előírások tartalmazzák a Magyarországon hatályos pontos követelményeket.
A munkavédelmi tárgyú jogszabályok témakörönként a Jogszabályok http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=532 menüpontban érhetők el.

A klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb kihívása. A globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta jelentős környezeti változások, az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, valamint a nyári hónapokban szinte állandósult extrém erős UV-sugárzás a szükséges megelőző intézkedések hiányában jelentős és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a munkavállalók számára.  A hőhullámok a jelentős közérzet- és teljesítőképesség-romlás mellett leggyakrabban ájulást, napszúrást, hőkimerülést és hőgutát okozhatnak a munkavállalóknál, valamint a koncentrálóképesség csökkenése hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.

A munkahelyi klímakörnyezetből eredő kockázatok is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartoznak, így ezekre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült, „A klímaváltozás hatásai” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A munkaviszony tipikusan határozatlan időre, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra létesül, a munkaszerződést kötő munkáltatónál meghatározott munkakörben történő rendszeres munkavégzésre.    

A foglalkoztatási igények változásával egyre inkább elterjedt az atipikus jogviszony, mely számos esetben rugalmasabb munkajogi szabályok alkalmazását teszi lehetővé.

Az atipikus foglalkoztatási forma olyan munkaviszonyt jelent, amely eltér a hagyományos formától egy vagy több feltételt tekintve, mely a felek személye, a jogviszony időtartama, a munkavégzés helye, az elvégezhető munkafeladatok, a munkaidő mértéke, illetve beosztása. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben az atipikus munkaviszonyban külön és kifejezetten megállapodnak, az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a jogviszony létesítésére sajátos szabályok érvényesülnek.

Az atipikus jogviszony egyes típusairól a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Az atipikus jogviszony – kiemelten az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

A kiadványban ismertetett foglalkoztatási formák szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 15. és 16. fejezete, az egyszerűsített foglalkoztatás speciális szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény határozza meg.
 

A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felüli munkaidő, és az ügyelet tartama rendkívüli munkaidő. A rendkívüli munkaidőben végzett munka munkavállalói oldalon olyan többlet-igénybevételnek minősül, melyet a munkáltatónak ellentételeznie kell. Az ellentételezés formája függ attól, hogy a rendkívüli munkavégzés milyen időszakra esik, az lehet bérpótlék, szabadidő vagy a kettő kombinációja, heti pihenőnap (heti pihenőidő) illetve további lehetőségként átalánydíjazás megállapítása. A díjazás a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, vagyis emellett megilletik mindazok a díjazások, amelyek egyébként a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilletnék.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Rendkívüli munkavégzés díjazása”  témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta jelentős környezeti változások hatással vannak az emberek egészségére, munkaképességére, munkateljesítményére. A túlzott meleg, a tartós hőhullámok, a légszennyeződés a szabadtéren munkát végzőkre, a környezeti hőmérséklet emelkedése a magas beltéri hőmérsékletű zárt terekben dolgozókra is veszélyt jelent.

A GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projektben a klímaváltozás hatásainak elemzésére tanulmány készült „A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásának munkavédelmi szempontból történő vizsgálata” témában.

A tanulmány ismerteti a klímaváltozás okait, folyamatát, az extrém időjárási helyzetek szerepét, környezeti veszélyeket, a munka világát érintő kockázatokat, a lehetséges egészségkárosodásokat, emellett a klímamodelleket, útmutatókat, stratégiát, szabályozásokat és a kockázatcsökkentő megoldásokat. A tanulmány munkavállalók, munkavédelemért felelős vagy arra rálátással bíró személyek véleményét és helyes gyakorlatokat, jó példákat (egyszerűen adaptálható megoldásokkal), javaslatokat is bemutat.

Ez elősegítheti a humán adaptációt, a szélsőséges időjárási helyzetek szerepének jobb megismerését, a klímaváltozás következményeként a munkavállalóknál közvetlen és közvetett módon a jövőben potenciálisan kialakuló lehetséges egészségkárosodások, megbetegedések megelőzését, a felkészülést és alkalmazkodóképességet javító egészségügyi és munkahelyi szintű intézkedések alkalmazását.


Tanulmány: A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata tanulmány.

Összefoglaló kiadvány: A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata kiadvány.

A munkaviszony lezárása során a munkáltatónak jogszabályban meghatározott elszámolási (munkabér és egyéb járandóság) és igazolás kiadási, a munkavállalónak munkakör átadási és elszámolási kötelezettségei állnak fenn. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások a munkavállaló újbóli elhelyezkedése, az álláskeresési ellátások és az adóbevallás miatt lényegesek.

A dokumentumok átadását abban az esetben is teljesíteni kell, ha esetleg valamilyen (jog)vita vagy nézeteltérés van a felek között, akár a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét érintően is.

A munkaviszony megszüntetés jogszerűségének vizsgálatára a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem terjed ki, annak elbírálására a bíróság jogosult.  

A munkáltatónak a jogviszony megszűnését be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. 2. pontjában foglaltaknak megfelelően.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Amire a munkaviszony megszűnésekor figyelni kell – jogok és kötelezettségek” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Munkaügyi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályától kérhető tájékoztatás, a https://mvff.munka.hu/ weboldal TÁJÉKOZTATÁS – FELVILÁGOSÍTÁS menüpontja alatt.
 

A hőség megviseli az emberi szervezetet és a munkáltatónak védelmi intézkedésekkel, munkajogi szabályok alkalmazásával biztosítania kell a munkavállalók védelmét.

Az egészségügyi feltételek mellett a megfelelő munkaszervezés és munkaidő-beosztás segítik a rendkívüli időjárási körülményekhez való alkalmazkodást.

A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel kell beosztania, fontos a munka- és pihenési időszakok ütemezése, a munkavállalók egymást váltása, a munkavégzés megszakításával történő kötelező rendszeres pihenőidők kiadása.

A munkavégzési szabályokról a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A rendkívüli időjárás esetén történő munkavégzés szabályai – hőség” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A munkahelyeken a munkavégzés során alkalmazott vagy azzal összefüggésben használt munkaeszközök (gép, készülék, szerszám vagy berendezés) biztonságos működtetése, rendeltetésszerű használata munkavédelmi követelmény. A gépekre vonatkozó szabványok és törvényi, rendeleti előírások, gyártói dokumentációk határozzák meg a munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi követelményeit.
A munkáltató kötelezettségei mellett a munkavállaló kötelezettségei is megjelennek a használt munkaeszközökre vonatkozóan.
Az elmúlt évben a legtöbb munkavédelmi intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök miatt történt, mely a munkaeszközök ellenőrzésének, felülvizsgálatainak és karbantartásának, a feltárt hiányosságok javításának szükségességét mutatja. Az előírások betartásával a fizikai sérülések (balesetek) bekövetkezése elkerülhető, illetve annak kockázata minimálisra csökkenthető.  

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Munkaeszközök biztonsága” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást. A tudásanyag elsajátítása ellenőrző kérdések alapján tesztelhető, melyhez a szükséges megoldókulcs is elérhető.

A szakmai anyag alkalmas a munkavédelmi alapismeretek online eszköztárának kialakítására, oktatásokhoz, képzésekhez.

A munkahelyeken a biztonsági és egészségvédelmi jelek kihelyezésével a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók a veszélyforrásokat időben felismerhetik.
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a jelzések jelentését és ehhez kapcsolódóan a munkavállalói kötelezettségeket, azok elmulasztásának következményeit a munkavállalók megismerjék és azokat a foglalkoztatás teljes időtartama alatt figyelembe vegyék. A szabályozott jelek alkalmazhatók munkáltatói előírások és kezelési, karbantartási utasítások elkészítéséhez is.  
A szakmai anyagban ismertetjük a szabályozási hátteret, a fontosabb tiltó, rendelkező, figyelmeztető, elsősegély és menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jeleket, valamint példákat a tagállamok gyakorlatából.
 
Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Vizuális segédanyag és módszertani útmutató biztonsági és egészségvédelmi szimbólumok területén” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.

A feldolgozóiparban az áruk gyártási folyamata, az alapanyagok megmunkálása, átalakítása során meghatározott szerkezeti felépítésű gépeket, erőgépeket, berendezéseket és egyéb munkaeszközöket alkalmaznak. Ezek működtetése, használata és esetleges véletlen érintése különböző mechanikai veszélyeket (pl. behúzás, zúzódás, vágási sérülés), villamos veszélyeket (áramütés, égési sérülés) hordoznak magukban, valamint az egyes eljárások alatt veszélyes anyagok, illetve hő, zaj, rezgés, por okozta egészségkárosító hatásoknak lehetnek a munkavállalók kitéve.
A megfelelően kialakított és alkalmazott védőberendezések nagyban hozzájárulnak a biztonságos munkavégzéshez, és a megelőző védelmi intézkedések megoldást jelentenek a kockázatokkal szemben.

A szakmai anyagban a fémipari, a műanyagipari, a faipari és a hegesztési eljárások technológiai alapismereteit, a jellemző veszélyforrásokat és a védelmi módokat mutatjuk be.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Egyes feldolgozóipari eljárások munkavédelmi követelményeiről” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást. A tudásanyag elsajátítása ellenőrző kérdések alapján tesztelhető (megoldókulcs).
A szakmai anyag alkalmas a munkavédelmi alapismeretek online eszköztárának kialakítására a munkáltatói belső ellenőrzések fejlesztése érdekében.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által működtetett
munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:

munkavedelem-info@gfm.gov.hu;
(+36 80) 204 292 zöld szám.

A munkáltató jogosult a munkarenden belül a munkavállaló munkaidejét beosztani, hogy melyik napon, melyik időponttól, meddig kell munkát végeznie. Az általánostól eltérő, speciális munkaidő-beosztási szabályokat kizárólag a jogszabály által előírt esetekben alkalmazhat. A munkavállaló vasárnap és munkaszüneti napon rendes és rendkívüli munkaidőben csak kivételesen, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott esetekben végezhet munkát. Ehhez a munkáltató által folytatott tevékenységnek vagy a munkakörnek a sajátossága adhat alapot, a termelés és a szolgáltatások szükségleteihez, illetve a közérdek szolgálatához igazodóan. A vasárnapi munkavégzésre beosztás jogcímétől függ, hogy a munkáltató köteles-e a vasárnapi 50 %-os bérpótlék megfizetésére, míg munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén minden esetben a 100 %-os bérpótlék megilleti a munkavállalót.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A vasárnapi és munkaszüneti napon végzett munka speciális eltérő szabályai” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.