Nemzetgazdasági Minisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Jogszabály-módosítások

 


 


64/2015. (X. 16.) FM rendelete a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló
152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról

1. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet módosítása
1. § A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt „b) Erdészeti gépek” táblázat 6. sor b oszlopának „Aprítógépek” szövegrésze helyébe az „Aprítógépek, a behordó asztal nélküli, kézi adagolású aprítógépek kivételével” szöveg lép.

Hatályos: 2015. október 24.


 

49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról

Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre vonatkozó előírások. 
Kockázatbecslés, monitoring, kockázatkezelés, hatósági feladatok (Népegészségügyi hatóság). OKK honlapján évente január 15-ig módszertani levelet közzé teszi.

Hatályos: 2016. február 06.


 

2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság)
„b) az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;"
(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 5. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)

„h) az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követően az érdekelt részére első alkalommal" (történik a kiállítása;)
(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás."
(4) Az Itv. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közigazgatási hatósági eljárási illetéket)
„b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével
ba) az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy
bb) az eljáró hatóság felhívására"
[kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.]
(5) Az Itv. 73/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelőzően nem fizette meg, a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.
(4) Ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő."
(6) Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagya fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)
„k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy
ka) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy
kb) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;
l) ha a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól."

6. § Hatályát veszti az Itv.
a) 26/A. § (3) bekezdésében
aa) az „a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,",
ab) a „pedig",
b) Melléklet IX. Cím IV. alcím 2. pont a) alpontjában az „a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy" szövegrész.

12. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

20. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni."
(2) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság jogosult)
„b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;"

21. § Az Mvt.
a) 64. § (3) bekezdésében a „bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során" szövegrész helyébe az „esetén" szöveg
b) 83/D. §-ában a „két hónap" szövegrész helyébe a „negyvenöt nap" szöveg lép.

22. § Hatályát veszti az Mvt.
a) 64. § (4) bekezdésében az „ , és annak eredményét nyilvántartásba kell venni" szövegrész,
b) 83/E. §-a.

53. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni.
(10) A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással."

96. § (1) A Ket. 29. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
b) nincs ellenérdekű ügyfél és
c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést hoz."
(2) A Ket. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú döntés meghozatalának van helye."

97. § A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére."

98. § A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti."

99. § (1) A Ket. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről."
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap."
(3) A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg."

100. § A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé."

101. § A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,)

„a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,"

102. § A Ket. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint - a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;
b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni
a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,
b) a hatósági igazolvány kiállítására,
c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint
e) ha törvény ekként rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha
a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
aa) érdemben dönt,
ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
ac) az eljárást megszünteti,
ad) az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul; vagy
b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább
ba) két hónap, vagy
bb) hatvan nap.
(7) A függő hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és
dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint a (4) bekezdés szerinti időpontot naptári dátum szerint meghatározva.
(8) A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.
(9) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e § rendelkezéseit - fennállnak-e."

103. § A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésből mellőzhető az indokolás."

104. § A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.
(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell."

105. § A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt."

106. § A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Ket. 140. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)
„f ) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja,
g) azt jogszabály elrendeli, valamint
h) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő."

107. § A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály
a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá
c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információ-elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést kell érteni."

108. § A Ket.
a) 26. § (5) bekezdés b) pontjában a „nyolc" szövegrész helyébe az „öt" szöveg,
b) 51. § (2) bekezdésében az „ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre" szövegrész helyébe az „ügyfelet nyilatkozattételre" szöveg,
c) 59. § (7) bekezdésében a „jogszabály" szövegrész helyébe a „törvény" szöveg,
d) 93. § (4) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet" szövegrész helyébe a „törvény" szöveg,
e) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „legalább húsznapos" szövegrész helyébe a „megfelelő" szöveg, lép.

109. § Hatályát veszti a Ket.
a) 26. § (5) bekezdés d) pontja;
b) 26. § (6) bekezdése;
c) 32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;
d) 33. § (1) bekezdésében a „vagy kormányrendelet" szövegrész;
e) 33. § (7) és (9) bekezdése;
f ) 33/A. § (4) bekezdése;
g) 79. § (3) bekezdése.

84. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

167. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.


 


21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben -,
a 3. alcím és a 2. melléklet tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben -,
a 4. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. alcím tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1., 2. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló /1998. (I. 16.) MüM rendelet módosítása

1. § A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabály szerinti
a) vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések,
b) termékek, illetve berendezések forgalomba hozatalához megkívánt jelzések,
c) veszélyes anyagokon és keverékeken, illetve csomagolásukon alkalmazott jelzések
meghatározására és alkalmazására. Az Mvt. 41. §-ában foglaltakra is figyelemmel a munkáltató, illetve telephelye területén - indokolt esetben - a vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzéseket kell megfelelően alkalmazni."

2. § Az R1. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A tartályokat és a láthatóan elhelyezett csővezetékeket, amelyekben a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján veszélyesként osztályozott anyagokat vagy keverékeket tárolnak vagy szállítanak, a CLP rendeletben meghatározott módon megfelelő veszélyt jelző piktogramot tartalmazó címkével kell ellátni.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés előírását azokra a tartályokra, amelyeket csak rövid időre használnak, vagy tartalmuk gyakran változik, feltéve, hogy megfelelő egyéb intézkedésekkel, különösen tájékoztatással és oktatással biztosítják az azonos szintű védelmet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti címkézés
a) helyettesíthető a 8. §-ban meghatározott figyelmeztető jellel, a megfelelő piktogram vagy szimbólum alkalmazásával;
b) kiegészíthető további információkkal, például a veszélyes anyag vagy keverék nevével, képletével és a veszély részletes ismertetésével;
c) tartályok munkahelyen történő szállításánál pótolható a külön jogszabályban a veszélyes anyagok szállításához előírt jelekkel.
(4) Amennyiben az 1. számú melléklet 2. pontjában nem szerepel megfelelő figyelmeztető jel, a CLP rendelet V. melléklete szerinti megfelelő veszélyt jelző piktogramot kell alkalmazni.
(5) A jeleket a látható oldalakon tábla, öntapadó címke vagy felfestés formájában kell elhelyezni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott jelekre megfelelően alkalmazni kell a 8. § (4) bekezdésében, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott követelményeket.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakon túlmenően a csővezetéken alkalmazott címkéket az elzáró szerelvények, csőkötések és a legveszélyesebb helyek közvetlen közelében, egymástól megfelelő távolságban kell elhelyezni.
(8) Azokat a területeket, helyiségeket és bekerített helyeket, amelyek jelentős mennyiségű veszélyes anyag vagy keverék tárolására szolgálnak, az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti figyelmeztető jellel kell ellátni, vagy az (1) bekezdés szerint jelölni, kivéve, ha a csomagolásukon vagy tartályukon lévő jelölések ezt szükségtelenné teszik.
(9) Jelentős mennyiségű veszélyes anyag vagy keverék tárolásánál általános veszélyre utaló figyelmeztető jelet lehet alkalmazni. A táblákat és jelzéseket a tárolóhely közelében vagy a tárolótérbe vezető ajtón kell elhelyezni."

3. § (1) Az R1. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E rendeletnek az egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelettel megállapított 9. § (1)-(4) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a 2015. június 1-je előtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) szerint osztályozott anyagok és keverékek esetén a Kbtv. szerinti címkézés továbbra is alkalmazható addig az időpontig, amíg a CLP rendelet szerinti besorolás a munkáltató vagy képviselője rendelkezésére nem áll."
(2) Az R1. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja."

4. § Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosítása

5. § (1) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) veszélyes anyag:
aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,
ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;
b) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap."
(2) Az R2. 3. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„w) vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e."

6. § Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat - elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot - be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is."

7. § Az R2. 7. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató gondoskodik arról, hogy)
„c) a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről,"

8. § Az R2. 9. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven]
„d) a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék."

9. § Az R2. 15. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

3. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása

10. § (1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában rákkeltő anyag:)
„aa) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,
ab) az a keverék, amely egy vagy több - az aa) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltő kategóriába tartozik,"
(2) Az R3. 2. § s) pont sb) és sc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában mutagén anyag:)
„sb) a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,
sc) az a keverék, amely egy vagy több - az sb) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába tartozik."

11. § (1) Az R3. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E rendelet alkalmazásában a 2015. június 1-je előtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) szerint osztályozott anyagok és keverékek esetén a Kbtv. szerinti rákkeltő 1. és 2. kategória, illetve mutagén 1. és 2. kategória besorolások továbbra is alkalmazandóak addig az időpontig, amíg a CLP rendelet szerinti besorolás a munkáltató vagy képviselője rendelkezésére nem áll."
(2) Az R3. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ez a rendelet
a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

12. § Az R3.
a) 2. § a) pont ac) alpontjában, 5. § (10) bekezdésében a „készítmény" szövegrész helyébe a „keverék" szöveg,
b) 5. § (8) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése" szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 108. § (2) bekezdése" szöveg,
c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „készítményt" szövegrész helyébe a „keveréket" szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az R3. 2. § p) pontja.
14. § Az R3. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
16. § Hatályát veszti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól szóló 3/2015. (II.13.) NGM rendelet
a) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint
b) 5. melléklet 11. pont b) és c) alpontja.

6. Hatályon kívül helyező rendelkezések
17. § Hatályát veszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet.

7. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

19. § Az 1-14. §, valamint az 1. és a 2. melléklet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 

1. és 2. melléklet a 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelethez - letöltés
 


 



23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet - egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei és a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításával összefüggő módosításáról

3. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása
4. §
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: 27/1995. R.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás a székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal helyett más állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal is köthet szerződést az érintett fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala illetékességi területéhez tartozó településen lakó, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatra küldött álláskereső ellátására, ha
a) a közlekedési feltételek ezt indokolják,
b) a székhelye szerinti, népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt erről megelőzőleg tájékoztatta, és
c) az érintett, állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ezt kezdeményezi."
5. § A 27/1995. R. 7. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„8. szakképzést folytató intézmény: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. §-ának hatálya alá tartozó intézmény."

10. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása
18. §
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 33/1998. R.)
a) 2. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és c) pontjában az „a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt" szövegrész helyébe az „a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglalt" szöveg,
c) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe az „a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet" szöveg,
d) 4. § (3) bekezdés b) pontjában, 7. § (3) bekezdés f) pontjában, 12. § (4) bekezdésében az „a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg, 4. § (3) bekezdés c) pontjában az „a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség" szövegrészek helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,
e) 7. § (3) bekezdés d) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság" szöveg,
f ) 11. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél" szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál" szöveg,
g) 12. § (1) és (2) bekezdésében, 15. §-át megelőző alcím címében az „a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,
h) 13. § (4) és (5) bekezdésében az „a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával" szöveg,
i) 15. § (5) bekezdés a) és b) pontjában az „a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,
j) 16/B. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az „a munkaügyi központ" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,
k) 16/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.
19. §
Hatályát veszti a 33/1998. R. 1. § k) és q) pontja. 

15. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosítása
26. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: 16/2000. EüMr.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén a sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) hagyja jóvá. Bővített és átfogó fokozatú képzés esetén a sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket - az OKK szakvéleménye alapján - az OTH hagyja jóvá."
27. § A 16/2000. EüMr.
a) 4. § (1) bekezdésében az „Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (a továbbiakban: OSSKI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 8. § (6) bekezdésében a „Sugáregészségügyi Decentrum - az OSSKI szakvéleménye alapján" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal - az OKK szakvéleménye alapján" szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában,
14. § (1) és (1a) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (1)-(3) bekezdésében, 24. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet IV. rész 1.4. és 1.7. pontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 24. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrum" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal" szöveg, 14. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 5. számú melléklet 3.6. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrum" szövegrészek helyébe a „megyei kormányhivatal" szöveg,
d) 6. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. §-ában, 28. § (2)-(4) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 1., 3., 6., 8-10., 23. és 24. pontjában, 3. számú melléklet 5. pontjában az „OSSKI" szövegrész helyébe az „OKK" szöveg, 17. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 19. pontjában, 5. számú melléklet 3.6. pontjában az „OSSKI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
e) 15. §-ában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,
f ) 17. § (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 18. pontjában az „OSSKI-val" szövegrész helyébe az „OKK-val" szöveg,
g) 17. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 7. számú melléklet 2. és 4. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumok" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalok" szöveg,
h) 20. § (2) bekezdésében a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek" szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,
i) 24. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet I. rész 1.5.3. alpontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 21. pontjában, 5. számú melléklet 3.8., 3.10., 4.4. és 4.10.8. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumnak" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak" szöveg,
j) 2. számú melléklet I. rész 1.5.3. pontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 3. és 7. pontjában az „OSSKI-nak" szövegrész helyébe az „OKK-nak" szöveg, 2. számú melléklet 2. számú függelékének 6. pontjában az „OSSKI-nak" szövegrészek helyébe az „OKK-nak" szöveg,
k) 2. számú melléklet IV. rész 1.4. pontjában az „(OSSKI)" szövegrész helyébe az „(OKK)" szöveg,
l) 2. számú melléklet 2. számú függelékének 10. és 24. pontjában az „OSSKI-t" szövegrész helyébe az „OKK-t" szöveg,
m) 2. számú melléklet 2. számú függelékének 24. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumot" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt" szöveg lép

17. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása
29. §
A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központnak (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében és 8. számú melléklet 1. pontjában az „OKBI" szövegrész helyébe az „OKK" szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében az „OKBI-hez" szövegrész helyébe az „OKK-hoz" szöveg,
d) 5. § (3) bekezdésében az „OKBI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
e) 8. § (1) bekezdésében az „OKBI-ban" szövegrész helyébe az „OKK-ban" szöveg,
f ) 8. § (3) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,
g) 8. § (10) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,
h) 11. §-ában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,
i) 13. számú mellékletének címében a „járási népegészségügyi intézethez" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak" szöveg lép. 

31. A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet módosítása
47. §
A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet
a) 4. § (1) bekezdésében az „Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központnak (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében az „OKBI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
d) 6. § (1) és (2) bekezdésében az „az OKI" szövegrészek helyébe az „az OKK" szöveg,
e) 7. §-ában az „Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI)" szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI)" szöveg, az „az OÉTI" szövegrészek helyébe az „az OGYÉI" szöveg,
f ) 8. számú melléklet „6. Az irtószerek felhasználása" című rész
fa) 16. pontjában a „járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a „népegészségügyi eladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,
fb) 17. pontjában a „járási népegészségügyi intézethez" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalhoz" szöveg,
fc) 19. pont b) alpontjában a „járási népegészségügyi intézetnek, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak vagy környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi vagy környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,
fd) 19. pont c) alpontjában a „járási népegészségügyi intézetnek" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak" szöveg, a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatkörében eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

Hatályos: 2015. április. 29.


 

 

2015. évi LX. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról

1. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított 1. mellékletet a 2015. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
(2) Az Illetékességi tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 1. mellékletet a 2018. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

2. § (1) Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.




17/2015. (VI. 9.) NGM rendelet - az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, valamint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet módosításáról

1. § Hatályát veszti az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet Mellékletének „IDEGENFORGALOM” című fejezete.
2. § (1) Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 6. §-a szerint meghatározott üzlet az általános zárvatartási időszakban nyitva tart, ezen időszak alatt e rendelet mellékletének 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében foglalt táblázat 1., 4., 6., 11., 2. és 14. pontjában foglalt követelmények nem terjednek ki
a) az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató
aa) egyéni vállalkozóra,
ab) egyéni cég tagjára,
ac) gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint
b) a Kszvmtv. szerinti segítő családtagokra.”
(2) Az NFGM rendelet Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

Hatályos: 2015. június 17.




34/2015. (VI. 25.) FM rendelet - egyes mezőgazdasági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

1. Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet módosítása
1. §
Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatójával” szövegrész helyébe
a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel” szöveg,
b) Melléklet I. Általános előírások cím 1.2. pont c) alpontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, illetve annak megyei intézete” szövegrész helyébe a „népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép..

Hatályos: 2015. június 28.



 

A nemzetgazdasági miniszter 9/2015. (III. 31.) NGM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrációjával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Az alábbi jogszabályokban a munkavédelmi hatóság új megnevezése szerepel:
„fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság” szöveg
„A munkavédelmi felügyelőség” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság” szöveg,
„Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság” szöveg lép.
A hatóság megnevezésén kívül egyéb változás nincs ezekben a jogszabályokban:

1. A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása
2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása
5. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása
6. Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása
7. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosítása
16. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EÜM együttes rendelet módosítása
18. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EÜM együttes rendelet módosítása
24. A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása
27. Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosítása

9. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosítása
(1) A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: 61/1999. EüM rendelet) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) minden olyan balesetről, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők szétterjedését okozhatja vagy okozhatta.”
(2) A 61/1999. EüM rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biológiai tényezővel történt expozíció következtében akár egyetlen munkavállaló is fertőződött vagy megbetegedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kezdeményezésére, szükség szerint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal véleményének figyelembevételével a munkavédelmi hatóság a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kijelöli azon munkavállalók körét, akiket – az azonos expozíció miatt – megfigyelés alá kell vonni, és kezdeményezi a 3. § szerinti becslés újraértékelését.”

10. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
16. § A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.”

12. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása
18. § A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: 26/2000. EüM rendelet) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató – amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai – a munkavédelmi hatóság tájékoztatása mellett – jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.”

26. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
37. § A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: 66/2005. EüM rendelet) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az 5. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő vagy a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy
a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy
b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,
a jegyzőkönyvet észrevételeivel a munkavédelmi hatóságnak megküldi. A munkavédelmi hatóság az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétléséről.”

Hatályos: 2015. április 1. 


 

 

A Kormány 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelete a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

14. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása
14. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6. )
a) 1. § b) pontjában az „a fővárosi es megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ) és a fővárosi es megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: munkaügyi kirendeltség)” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervkent eljáró fővárosi es megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az „a munkaügyi központok, a munkaügyi kirendeltségek” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalok, a járási hivatalok” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdésében az „illetékes munkavédelmi felügyelőség” szövegrész helyébe az „illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 6. § (2) es (3) bekezdésében a „munkavédelmi felügyelőség” szövegrész helyébe a „munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi es megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(2) Az R6. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet
1.1.2. pontjában az „A munkaügyi központ” szövegrészek helyébe az „Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

114. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
114. § Hatályát veszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet.

258. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

Hatályos: 2015. április. 01.


 

 

2015. évi VIII. törvény a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról

2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
2. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság jogosult
a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;
b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, az ellenőrzést végző kormánytisztviselő ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró kormánytisztviselő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva – ellenőrzést tartani;
c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;
d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;
f ) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;
g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, határértéket meghaladó expozícióban, rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor – annak elhárításáig –, vagy nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetve üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag vagy keverék használatának felfüggesztését elrendelni;
h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;
i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, vagy ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)−(4) bekezdésében meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb – információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse;
l) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;
m) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;
n) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.”
(2) Az Mvt. 84. § (2), (3) és (4) bekezdésében az „A felügyelő” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság” szöveg lép.

12. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
12. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kötelezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,”
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdés i) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,”
(3) A Ket. 153. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(Eljárási költségek:)
„14a. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,”

Hatályos: 2015. április 1. 


 

 

Az emberi erőforrások minisztere 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

5. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása
10. § (1) A munkakori, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról es véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 33/1998. NM rendelet) 16/B. § (5) bekezdése helyébe a kivetkező rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadassanak díját a terítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások terítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.”
(2) A 33/1998. NM rendelet 16/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított két évig érvényes.”
11. § A 33/1998. NM rendelet 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK es a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok es keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
12. § (1) A 33/1998. NM rendelet 8. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(2) A 33/1998. NM rendelet 9. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lep.
(3) A 33/1998. NM rendelet 9/A. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
13. § A 33/1998. NM rendelet
a) 1. § o) pontjában, 16/A. § (1) bekezdésében, 8. számú mellékletében foglalt táblázat 2.10. pontjában a „terhes” szövegrész helyébe a „várandós” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében es 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (1) pontjában a „terhesekre” szövegrész helyébe a „várandósokra” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdésében a „terhesség” szövegrész helyébe a „várandósság” szöveg,
d) 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (8) pontjában a „terhesség” szövegrészek helyébe a „várandósság” szöveg,
e) 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (8) pontjában a „terhességi” szövegrész helyébe a „várandóssági” szöveg lép.

3. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

4. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

5. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

Hatályos: 2015. március 31.


 

 

A nemzetgazdasági miniszter 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelete a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer átalakításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása
1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak” szöveg lép.
2. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása
2. § (1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)NM rendelet (a továbbiakban: R1.)
a) 3. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság) részére” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)”,
b) 3. § (4) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz” szövegrész helyébe az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (a továbbiakban: OTH)”,
c) 3. § (5) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz” szövegrész helyébe az „az OTH-hoz”,
d) 3. § (6) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
e) 4. § (1) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „az OTH-t és a minisztériumot”,
f ) 5. § (1) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
g) 5. § (2) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a minisztérium”,
h) 5. § (7)–(8) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
i) 5. § (9)–(10) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrészek helyébe az „az OTH” szöveg lép.
(2) Az R1. 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) Az R1. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

1. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
1. Az R1. 3. számú mellékletének II. alcím 2. pontjában az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „az OTH-nak”, az „A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „Az OTH” szöveg lép.
2. Az R1. 3. számú mellékletének II. alcím 3. pontjában az „A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „Az OTH” szöveg lép.

2. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
Az R1. 4. számú mellékletében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága” szövegrész helyébe az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szöveg lép.

3. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása
3. § A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 16. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának vezetője” szövegrész helyébe az „az országos tisztifőorvos” szöveg lép.

5. A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása

5. § A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egész testre ható rezgés vonatkozásában, a tengeri hajózásban és a légi szállításban egyedi engedély alapján, e jogszabályban megadott határérték alól a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelőséget megállapította − kérelemre felmentést adhat. A kérelemhez csatolni kell az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által előzetesen kiállított szakvéleményt.”

6. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
6. § (1) A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: R2.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, akkor a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kezdeményezésére − amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelőséget megállapította − a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az OTH előzetes szakvéleményének figyelembevételével engedélyezheti a 9. §
(1) bekezdése előírásaitól való eltérést.”
(2) Az R2.
a) 6. § (3) bekezdésében az „a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv” szövegrész helyébe az „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)”,
b) 14. § (2) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg lép.

8. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása
8. § Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet
a) 9. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi
igazgatóságát (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság)” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert”,
b) 9. § (6) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

10. A munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet módosítása
10. § (1) A munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság)” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(2) Az R4. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A díjat a kérelmező)
„a) a miniszter hatáskörébe tartozó eljárások esetén a miniszter által vezetett minisztérium,”
[(a továbbiakban együtt: engedélyező szerv) 1. mellékletben feltüntetett számlájára köteles befizetni.]
(3) Az R4. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Hatályát veszti az R4.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontja,
b) 2. § (1) bekezdés b) pontja.

3. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
1. Az R4. 1. mellékletének 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó eljárás esetén:
Pénzforgalmi számla elnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium Igazgatás előirányzat felhasználási keretszámla
Pénzforgalmi számla száma: 10032000-01460658-00000000”
2. Hatályát veszti az R4. 1. mellékletének 2.1. pontja.

13. Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet módosítása

13. § (1) Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet (a továbbiakban: R6.)
a) 1. §-ában az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága” szövegrész helyébe az „a Nemzetgazdasági Minisztérium”,
b) 7. § (2) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10032000-01732630-00000000 számú számlájára” szövegrész helyébe az „a Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú számlájára” szöveg lép.
(2) Az R6. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

4. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez

Az R6. 2. mellékletében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium” szöveg lép.

Hatályos: 2015. január 1.

Hatályát veszti: d) a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet.


 

 

A belügyminiszter 63/2014. (XII. 15.) BM rendelete az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzéséről

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

A Kormány 306/2014. (XII. 5.) Korm. rendelete a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóság, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlójának a kijelöléséről

A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés e) pontjában, a 2. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatása esetén munkavédelmi hatóságként első fokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el.
2. § A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatása esetén munkaügyi hatóságként első fokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el.

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról
3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóságot.”
(2) Az Mvt. 88. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében az e torvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
(3) Az Mvt. 87. § 9. pontjában az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka” szövegrész helyébe az „az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka” szöveg lep.

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

A nemzetgazdasági miniszter 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelete egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

Hatályát veszti a Gazpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet.

Hatályos: 2014. december 04.


 

 

A Kormány 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról
336. A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

459. § A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lep:
„(3) Az a munkabiztonsági szakértő, aki az 1. számú melléklet 1–22. pontjaiban foglalt szakterületeken 2009. december 31. napján a munkavédelmi hatóság nyilvántartásában szerepel, és nem rendelkezik a 2. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel, engedélyének lejártával ezen szakterületnek megfelelő újabb engedély iránti kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamaránál, ha 2006. január
1-jet megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe jogszabály alapján az 1. számú melléklet 1–22. pontjában meghatározott szakterületeknek megfelelő igazságügyi szakértői szakterületek valamelyikére felvettek.”

Hatályos: 2014. szeptember 05. 


 

 

13/2014. (III. 14.) NGM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról

1. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)

„c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya,"
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése a következő g)-l) ponttal egészül ki:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)

„g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,
h) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, valamint a hivatásos állományba pályázók,
i) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya és a felvételre jelentkezők,
j) a közterület-felügyelők és a közterület-felügyelői kinevezés előtt állók,
k) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezőket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folyatató hallgatókat kivéve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folyatatott rendészeti képzésére, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb rendészeti oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és
hallgatói,
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és hivatásos állománya, valamint a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezők"
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

2. § (1) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt. Büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető a szakvélemény díját megtérítő szervezetről kapott tájékoztatót köteles magával vinni a vizsgálatra."
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakvélemény kiadásának díját a büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén a szakvélemény elkészítését követő 60 napon belül kell megtéríteni."
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes."

3. § A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül védőeszköznek:)

„c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz;"

Hatályba lép: 2014. március 15-én.


 

 

12/2014. (III. 12.) NGM rendelet - az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

3. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása

3. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet 1. § (3) bekezdésében a „jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra," szövegrész helyébe
a „jogi személyre," szöveg lép.

Hatályba lép 2014. március 15-én.


 

63/2013. (XII. 17.) NGM rendeleta munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet - az arról történő tudomásszerzését követően - haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza."

2. § (1) A MüM rendelet 8. § (1) bekezdésében a „3. számú" szövegrész helyébe a „4/a." szöveg lép.

(2) A MüM rendelet 8. § (2) bekezdésében a „4. számú" szövegrész helyébe a „5." szöveg lép.

3. § (1) A MüM rendelet az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A MüM rendelet 4/a. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A MüM rendelet 5. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

4. § Hatályát veszti a MüM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „magyar" szövegrész.

5. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés

2. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés

3. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés



 

 

55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet - egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása

1. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet [a továbbiakban: 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet] 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi)
„k) az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatát."
(2) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):]
„c) az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálata;"
(3) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):]
„g) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott foglalkoztathatóság szakvéleményezése;"

2. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása

2. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 1. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;"
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed]
„c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra;"
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon."
(4) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a 16/B. §-át követően a következő 16/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel, valamint a következő 16/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/C. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közérdekű munkára jelentkező elkövető által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

A büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/D. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a közérdekű munka esetén a pártfogó felügyelői szolgálat kezdeményezi a közérdekű munkahely kijelölése előtt az elítélt nevének és a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezésének a megadásával.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a pártfogó felügyelő által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa,
b) a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy
c) a feladatra szerződött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadásának díját a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal viseli.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes."

3. Záró rendelkezések

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(Hatályos: 2013. december 5.) 


 

 

2013. évi CLXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról   

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki."

(2) Az Mvt. 64. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell."

(3) Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg."

(4) Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére."

(5) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig kell közzétenni."

(6) Az Mvt. 82/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti."

(7) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját;
c) a jogsértés megjelölését;
d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott."

(8) Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős határozat végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli."

(9) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult)
c) a munkabaleseteket - kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - és a fokozott expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;"

(10) Az Mvt.
a) 1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-ában a „munka-egészségügyi" szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi",
b) 54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve" szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és" szöveg,
c) 54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejűleg" szövegrész helyébe az „, illetve",
d) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a „készítmény" szövegrész helyébe a „keverék",
e) 87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként)" szövegrész helyébe az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka", az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján" szövegrész helyébe az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka,"szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú" szövegrész.




45/2013. (X. 14.) NGM rendelet - az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdésének a) pont af) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: FMM rendelet) 1. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § hatálya a más részére szolgáltatásként nyújtott munkavégzés során alpintechnikát alkalmazó valamennyi jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéni vállalkozóra és magánszemélyre kiterjed."

2. § (1) Az FMM rendelet 2. § 1-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„1. Alrendszer: a lezuhanásgátló rendszer részét képező elemek, illetve részegységek együttese.
2. Csatlakozó: a lezuhanásgátló rendszer eleme vagy részegysége, amely lehet karabiner (zárkapocs) és horog (kampó).
3. Dinamikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 10%, vagy annál nagyobb, ezáltal csökkenteni képes a munkavállaló zuhanása során fellépő erőhatást.
4. Elölmászás: az alpintechnika előkészítő része, amelynek során az e tevékenységre kiképzett elölmászó köztes biztosítási pontokat helyez el, miközben egy független rögzítési ponton kikötött másik munkavállaló dinamikus vagy erre a célra alkalmas félstatikus kötéllel biztosítja.
5. Energiaelnyelő: a lezuhanásgátló rendszer azon része, amely a zuhanás során keletkező energia egy részének elnyelésével a zuhanás hatását az emberi szervezet számára elviselhető mértékűre csökkenti.
6. Ereszkedő eszköz: a testhevederzethez csatlakoztatott fékező eszköz, amelynek használatával a függőleges irányban lefelé történő ereszkedés sebessége csökkenthető.
7. Esési tényező: a zuhanó test felfogásakor az esési magasság és a zuhanás megállításában résztvevő kiengedett kötél hosszának a hányadosa, ahol a kiengedett kötél hossza az a távolság, amelyet a mászó munkavállaló a zuhanás bekövetkeztéig a biztosítási ponttól megtett. Az esési tényező értéke akkor a legnagyobb (2-es értékű), ha a zuhanás hossza kétszer akkora, mint a biztosításban kiengedett kötél hossza."

(2) Az FMM rendelet 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„13. Megtartási rántás: a zuhanás megállításakor a testet érő, a kötéltípusra a gyártó által kN-ban megadott érték. A megtartási rántás mértéke függ az eséstényezőtől, a test súlyától és a kötél energia elnyelő képességétől."

(3) Az FMM rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„16. Részegység: Az alpintechnikához használt felszerelés tartósan egymáshoz rögzített alapelemeinek együttese."

(4) Az FMM rendelet 2. § 19-22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„19. Rögzítő kötél: a szerkezeti rögzítések közötti kötél, amelyhez az egyéni védőeszközt lehet csatlakoztatni.
20. Statikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 5% vagy annál kisebb.
21. Szerkezeti rögzítő: egy szerkezethez olyan módon rögzített elem vagy elemek, amelyről több személyt lehet biztosítani oly módon, hogy a teherbírása alkalmas egy elölmászó 2-es értékű esési tényezőjű zuhanásának a megtartására is.
22. Szélső szerkezeti rögzítő eszköz: olyan szerkezeti rögzítő eszköz, amely egy rögzítő kötél mindkét végének rögzítésére szolgál."

(5) Az FMM rendelet 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„24. Teljes testhevederzet: egyéni védőeszköz, amely hevederből, szerelvényekből, csatokból és más elemekből áll, és alkalmas a munkavállaló teljes testének rögzítésére és megfogására a zuhanás alatt és a zuhanás megállítását követően, a zuhanás megállításakor fellépő erők elosztására a testfelületen, valamint a test függőleges vagy ahhoz közeli helyzetben tartására."

(6) Az FMM rendelet 2. §-a a következő 28-29. pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„28. Félstatikus kötél: olyan 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb nyúlású körszövött kötél, amely alkalmas a munkavállaló statikus vagy dinamikus terhelésének megtartására.
29. Karabiner: véletlenszerű kinyílás ellen önzáródó elemmel ellátott, vagy kézzel zárható csatlakozó, amely gyorsan oldható kapcsolatot biztosít a különböző eszközök között."

3. § Az FMM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Alpintechnika csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha az megfelel az e rendeletben, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzésre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott előírásoknak.
(2) Az alpintechnika és annak munkaterülete az Mvt. szerinti veszélyes technológiának, illetve munkahelynek minősül, amelynek üzemeltetésére az Mvt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely két métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli és a kiépíthető állványzat, vagy más műszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal."

4. § (1) Az FMM rendelet 4. §-át megelőző „A munkáltató alapvető munkavédelmi és munkabiztonsági kötelezettségei" alcím-megjelölés helyébe a következő alcím-megjelölés lép:

„A munkáltató alapvető munkavédelmi kötelezettségei"

(2) Az FMM rendelet 4. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mvt. szerinti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során és a kockázatértékelés keretében a munkafeladathoz szükséges, annak jellegéből adódó engedélyeket is be kell szerezni."

5. § (1) Az FMM rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatónak az oktatás keretében a munkavállalókat az alpintechnika adott körülmények közötti végrehajtására is fel kell készítenie. Ennek érdekében minden munkakezdés előtt valamennyi munkavállalóval ismertetni kell a különleges, az alpintechnikai módszer alkalmazásának általános ismeretein túlmenő, a feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyedi tudnivalókat, így különösen a munkafeladat végrehajtására és az esetleges mentésre vonatkozó különleges ismereteket."
(2) Az FMM rendelet 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alpintechnika módszerének munkavégzés közbeni megváltoztatása esetén a munkavállalókat a szükséges új ismeretekkel kell ellátni. Az új módszer ismertetéséig az alpintechnika alkalmazását fel kell függeszteni.
(5) Az alpintechnikai feladat végrehajtására a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt írásban jelöli ki a munkavállalót."

6. § Az FMM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A munkáltató által erre felhatalmazott munkairányító köteles minden munkakezdés előtt a munkavállalók alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról meggyőződni, ideértve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok meglétét is.
(2) A munkairányító számára lehetővé kell tenni, hogy a munkaterületen igazolni tudja, hogy a munkakezdés előtt meggyőződött a munkavállaló írásbeli kijelölésének megtörténtéről és az alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról.
(3) A munkavégzésre alkalmatlan munkavállaló - az alkalmatlanságot kiváltó ok megszűnéséig - alpintechnikai munkavégzést nem folytathat."

7. § Az FMM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alpintechnikát csak olyan személy végezhet, aki
a)
a 18. életévét betöltötte,
b)
az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Ipari alpinista elnevezésű szakképesítéssel vagy ipari alpintechnika végzésére jogosító, jogszabály alapján elismert, vagy honosított külföldi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik."

8. § Az FMM rendelet 10. § (2) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alpintechnika módszerének meghatározása során a munkáltató köteles tekintettel lenni)

a) a munkafeladat egészére;"
c) a munkahely, illetve munkaterület megközelítésének irányára és módjára;"

9. § (1) Az FMM rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alpintechnika alkalmazása során valamennyi munkavállalónak rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléssel és egyéni védőeszközzel. Az egymás felett kialakított munkaterületek elhatárolásáról gondoskodni kell.
(2) Az alpintechnika alkalmazása során a munkavállalót a rögzítési ponthoz biztosító, a magasból történő lezuhanást megakadályozó, vagy annak biztonságos lefékezését, illetve a munkaterület megközelítését szolgáló eszközként kizárólag egyéni védőeszköz alkalmazható. Az alpintechnikát végző munkavállaló számára legalább a következő egyéni védőeszközöket kell biztosítani:
a)
2 db félstatikus kötél (egy ereszkedő és egy biztosító),
b)
1 db teljes testhevederzet,
c)
1 db önfékező ereszkedő eszköz,
d)
1 db lezuhanásgátló,
e)
1 db Y alakú rögzítő kötél (kantár),
f)
8 db karabiner,
g)
1 db védősisak,
h)
1 db mászógép,
i)
1 db energiaelnyelő,
j)
3 db varrott heveder."

(2) Az FMM rendelet 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alpintechnika során alkalmazott egyéni védőeszközöket EK-típustanúsítvány, illetve EK-megfelelőségi nyilatkozat, a tájékoztatóban foglalt, valamint a használatukra vonatkozó jogszabályi követelmények szerint kell használni.
(5) A munkavállaló és a munkaterületen tartózkodó egyéb személyek számára a védősisak használata kötelező. A munkavállalónak a fejről való leesés biztosítására Y kialakítású, a zuhanás esetén bekövetkező terhelés esetén legalább 0,25 kN erő hatására kioldódó állhevederes védősisakot kell viselni."

10. § Az FMM rendelet 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Zuhanást gátló eszközként visszahúzható vagy vezérelt típusú lezuhanásgátló egyaránt használható."

11. § (1) Az FMM rendelet 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ereszkedő kötél és a biztosító kötél rögzítési pontjának terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 7,5 kN. A ferde kötélpálya rögzítési pontjának, valamint elölmászás során a köztes biztosítási pontoknak a terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN.
(2) Ereszkedő állásban és biztosító állásban legalább 10 mm átmérőjű félstatikus kötél használható."

(2) Az FMM rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szélső szerkezeti rögzítések között köztes szerkezeti rögzítő elhelyezése szükséges, annak terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN."

12. § Az FMM rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kötél leereszkedésekor fennáll a felakadás veszélye, így különösen fémszerkezetek közötti térben, a munkavállaló testéhez rögzített kötélzsákot kell használni. A kötélzsákba felszedett kötélre végcsomót kell kötni."

13. § Az FMM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A kötél sérülését meg kell előzni, a sérülés lehetőségének kitett kötélrészt pedig a veszély jellegétől függő védelemmel kell ellátni."

14. § Az FMM rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Munkahelyzet beállításhoz használt rögzítő kötélként kizárólag szintetikus kötél, drótkötél, heveder vagy lánc használható, amely a kötélrendszer csatlakozó elemeként vagy részeként legfeljebb 2 méter hosszú lehet.
(2) Segédkötélként bármilyen átmérőjű kötél vagy heveder használható a várható terhelés és a munkafolyamat figyelembevételével."

15. § (1) Az FMM rendelet 21. §-át megelőző „Az előmászásra vonatkozó előírások" alcím-megjelölés helyébe a következő alcím-megjelölés lép:

„Az elölmászásra vonatkozó előírások"

(2) Az FMM rendelet 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Elölmászás kizárólag akkor alkalmazható, ha a munkahely ereszkedéssel nem közelíthető meg vagy az ereszkedés ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal.
(2) Elölmászásra csak a kötél rögzítési pontjainak elhelyezése céljából kerülhet sor.
(3) Az elölmászó munkavállalót a biztosítását végző munkavállalónak legalább 10 mm átmérőjű dinamikus egész kötéllel, vagy legfeljebb 0,33 esési tényezővel rendelkező félstatikus kötéllel és önzáró biztosító eszközzel kell biztosítania.
(4) A biztosítást végző munkavállalónak lezuhanó tárgyak ellen védett, stabil helyen, két egymástól független rögzítési ponthoz kikötve kell tartózkodnia.
(5) A biztosítást végző munkavállalónak az elölmászó munkavállalótól látó- és hallótávolságban kell tartózkodnia.
(6) Ha az elölmászó munkavállaló biztosítása a földön állva nem oldható meg, akkor a biztosítást végző munkavállalónak két, egymástól független rögzítési ponthoz kell biztosítania magát, és az elölmászó munkavállaló biztosítására ettől független biztosító kötelet kell alkalmazni.
(7) Az elölmászás során a köztes biztosítások sűrítésével meg kell akadályozni a biztosító munkavállaló vonaláig történő visszazuhanást, illetőleg a földről történő biztosításkor a földig való esést."

16. § Az FMM rendelet a következő 23-25. §-sal egészül ki:
„23. § E rendeletnek az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról szóló 45/2013. (X. 14.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései nem érintik a Módr. hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. A korábban hatályos jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik.
24. § 2015. december 31. napjáig alpintechnikát az e rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ipari alpinista szakképesítéssel vagy képesítéssel nem rendelkező személy is végezhet, amennyiben
a)
18. életévét betöltötte,
b)
legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
c)
a munkáltató által elrendelt, a gyakoroltatásokra is kiterjedő oktatásokon részt vett, az ismereteket elsajátította és az erről szóló igazolást a munkáltató kiadta, és
d)
legalább alapfokú elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik.
25. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(Hatályos 2013. november 14-től, Megjelent a Magyar Közlöny 170. számában, 2013. október 14-én.)



Bemutatkozás

MEGÚJULT HONLAPUNK


TOVÁBB AZ ÚJ HONLAPRA
 

KEDVEZMÉNYEZETT NEVE: Gazdaságfejlesztési Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2023.10.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. §)

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Irányítási Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.