A szálloda- és vendéglátóiparban (pl. szállodák, éttermek, kávéházak, pubok) végzett munkák és az ezekből származó egészségi és biztonsági kockázatok sokrétűek.

Az ágazatra jellemző munkakörülmények, munkafolyamatok, változatos munkakörök, speciális munkaidő-beosztás, az időszakosan nagyobb munkaterhelés miatti igénybevétel miatt a munkavállalók számos munkahelyi veszélynek és kockázatnak (fizikai megterhelés, hideg vagy meleg munkakörnyezet, zaj, veszélyes anyagok,  pszichoszociális kockázatok, elcsúszás veszély, áramütés veszély stb.) lehetnek kitéve, amelyek megfelelő megelőző intézkedésekkel kiküszöbölhetők, vagy csökkenthetők.

Az útmutatóban a munkavégzésre vonatkozó általános követelmények mellett a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzatban és az ágazati rendeletekben foglalt legfontosabb munkavédelmi előírásokat ismertetjük.  

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Alapvető munkavédelmi tudnivalók a HORECA-szektorban” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.
 

A hegesztés széles körben elterjedt, nélkülözhetetlen technológiai elem a szerelő- és a szerkezetépítő iparban.

A hegesztési eljárások a munkavégzés, a munkakörnyezet és a munkakörülmények tekintetében különösen veszélyes technológiának minősülnek, mivel a hegesztő munkavállaló egyidejűleg többféle jellegű és eltérő hatású veszélynek van kitéve. A tevékenység biztonságosan a személyi és tárgyi feltételek teljesítésével, a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásainak, az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó követelményeknek, valamint a hegesztő gép, berendezés gyártói használati utasításának betartásával végezhető.

Jelen szakmai anyagban ismertetjük, hogy az egyes hegesztési technológiák, tevékenységek milyen kockázatot jelentenek a munkaeszköz használója és a környezetében tartózkodók számára, és milyen munkabiztonsági intézkedések szükségesek a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésére.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Hegesztés Munkavédelme” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.
 

Minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és annak eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A munkabaleseti jegyzőkönyvnek meg kell felelnie az alaki és tartalmi követelményeknek, elvárás, hogy az abban szereplő adatok pontosak, egyértelműek, teljes körűek legyenek, tartalmilag tényszerű és a valóságnak megfelelő megállapításokat és okszerű következtetéseket tartalmazzon. A jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy abból a munkabaleset okai és a szükséges intézkedések megállapíthatóak legyenek.

A munkavédelmi hatósághoz beérkezett munkabaleseti jegyzőkönyvek értékelése alapján összeállított szakmai anyagban a fogalmak azonos értelmezéséhez, a baleset minősítéséhez, a jegyzőkönyv szakszerű kitöltéséhez adunk segítséget, helytelen gyakorlatokat is bemutatva.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Munkabaleseti jegyzőkönyv szakszerű kitöltése” témájú segédanyagban adunk tájékoztatást.

Munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatos anyagok (űrlap, jogszabályi háttér, elektronikus módszertani segédanyag, információk) a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mvff.munka.hu szakmai honlapján a Munkabalesetek/Munkabaleseti jegyzőkönyv menüpontban elérhetők. 
 

A munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, megfelelő szakmai képesítéssel, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával és a munkavégzés kockázatainak ismeretében végezhet munkát. A munkáltató a munkavállalók oktatásáról köteles gondoskodni és igazolható, dokumentált módon meggyőződni az ismeretek elsajátításáról, addig a munkavállaló önállóan nem  végezhet munkát. A munkavédelmi ismeretek hiánya a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető és a munkabiztonságra kiható következményekhez vezethet.  

A szakmai anyaggal a munkavédelmi oktatási tematika elkészítéséhez nyújtunk segítséget, a vonatkozó jogi háttérre és a javasolt tartalomra kiterjedően.

A segédletben szereplő esetleírások a munkavédelmi ismeretek és információk hiánya miatt bekövetkezett munkabaleseteket mutatnak be.     

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A munkavédelmi oktatási tematika elkészítése” témájú segédletben adunk tájékoztatást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2023. január 1. napjától a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. § (3) bekezdése alapján az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, így az oktatási tematikát munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyeknek kell elkészíteni.
 

A kristályos szilícium-dioxid számos iparágban előfordulhat, többek között a bányászatban, kőfejtésben, ásványfeldolgozásban, öntödei tevékenységeknél, kerámia- és porcelániparban, valamint az építőiparban.

A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid a szükséges megelőző intézkedések hiányában egészségkárosító hatású lehet az emberi szervezetre, szilikózishoz, krónikus obstruktív légúti betegséghez (COPD) vezethet, és magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata is.

A munkahelyi porexpozíció a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára.

A munkavédelmi ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióból származó kockázatok kezelése” témájú segédletben adunk tájékoztatást.

„A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban” témájú kiadvány az mvff.munka.hu weboldal GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001/Munkavédelmi kiadványok menüpontban érhető el.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által működtetett munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei: munkavedelem-info@gfm.gov.hu; +36 80 204 292 zöld szám.
 

A fiatalok harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődésének védelme kiemelten fontos a társadalmi életben és a munka világában.

A fiatalkorúak és a tanulók munkaügyi ismereteinek megalapozása és bővítése, munkaügyi tudatosságuk fejlesztése segítséget nyújt munkába lépésük előtt és munkavégzésük során, hogy jogaikat megismerhessék és érvényesíthessék.

Fiatalkorúnak a munkajogi szabályok értelmében a 18. életévét be nem töltött személy minősül. A fiatalkorúak foglalkoztatása többféle formában történhet, az adott foglalkoztatási formára vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával.     

A munkaviszonyban és a polgári jogviszonyban (pl. vállalkozási, megbízási szerződés alapján) történő munkavégzésre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.  

A munkajog különös szabályokkal védi a fiatalkorúakat, mely az életkori korlátozásokban, a jogviszony létesítésének feltételeiben, speciális munkaidő és pihenőidő - előírásokban nyilvánul meg.

A diákok körében gyakori az egyszerűsített foglalkoztatás (pl. nyári időszakban alkalmi munka, idénymunka), valamint az iskolaszövetkezetek közreműködésével való foglalkoztatás, mely nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára. Közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellenszolgáltatás nélkül történik a munkavégzés. A szakképző intézményben tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel vehet részt a duális képzőhelyen, munkaviszony keretében.

Munkaügyi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályától kérhető tájékoztatás, a https://mvff.munka.hu oldal TÁJÉKOZTATÁS – FELVILÁGOSÍTÁS menüpontja alatt.

Az alapvető ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A fiatalkorúak és a tanulók foglalkoztatásának szabályairól” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A munkavállalók egészségének, testi épségének, munkavégző képességének megőrzése, védelme a munka világában alapvető cél és feladat. Ennek érdekében a munkahelyen meg kell előzni a munkabaleseteket, és meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből eredő megterhelések, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák munkavégző képességét. Ennek felelős végrehajtója a munkáltató, akit e feladatában a munkavédelmi hatóság ellenőrzéseivel és tanácsadási tevékenységével segít.

A munkáltatók ellenőrzését a munkahelyeken a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró szervezeti egységei végzik.

A munkavédelmi hatósági feladatok szakmai irányítója a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya.

A munkaviszonyban való foglalkoztatás jogszerűen írásba foglalt munkaszerződéssel és az adóhatósághoz való bejelentéssel történhet. A bejelentés több szempontból is fontos a munkavállaló számára.

Rendezett jogviszonnyal biztosítható a foglalkoztatás jogi biztonsága és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése. A munkavállaló bejelentés hiányában vagy nem a tényleges munkaidőnek megfelelő bejelentéssel rövid és hosszú távon is negatív hatásokkal szembesülhet munkavállalása során, valamint az azt követő időszakban.

A munkavállaló saját maga is meggyőződhet arról, hogy a munkáltatója bejelentve, szabályosan foglalkoztatja-e, mivel elektronikus lekérdezés útján ellenőrizheti az adatokat. A lekérdezés a biztosítotti jogviszony bejelentése mellett, a foglalkoztató által közölt járulékadatokra, valamint a társadalombiztosítási egyéni számlára teljesített foglalkoztatói befizetésekre is irányulhat.

A lekérdezési módokról a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Szabályosan foglalkoztatnak? Te is tudod ellenőrizni!” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Amennyiben a foglalkoztató a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a munkavállaló panasszal a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, mint foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz fordulhat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok elérhetőségei megtalálhatók a www.kormanyhivatal.hu illetve a https://mvff.munka.hu weboldalon, az Elérhetőségek menüpontban.

A panasz személyes megjelenés útján, telefonon és írásban postai vagy elektronikus úton, illetékmentesen terjeszthető elő.

A középiskolai diákok a munkavédelmi szakismeretek elsajátításával számos veszélyt, veszélyhelyzetet tudnak felismerni és megfelelően kezelni mind a munkahelyeken, mind otthoni, vagy szabadidős tevékenységük során.    

Az útmutató a tanulók munkavédelmi ismereteinek növelése, tudatosságuk fejlesztése céljából készült, elősegítve a helyes munkavédelmi szemléletformálást, a biztonságtudatos életvitelre felkészítést és a diákok munka világába való bevezetését.  

Az alapvető munkavédelmi tudnivalók mellett a zaj elleni védelem, a veszélyes anyagok biztonságos használata és a létrabalesetek témában hívjuk fel a figyelmet az egyes veszélyek és kockázatok megelőzésére.

Az esetleírások megtörtént foglalkozási megbetegedéseket és munkabaleseteket mutatnak be.  

Munkavédelmi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától kérhető tájékoztatás. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:  

e-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu, telefon: 06-80/204-292.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Munkavédelmi tudásanyag középiskolai diákok számára az egészséges és biztonságos munkavégzésre való felkészítés céljából” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.

Az általános iskolás korosztály részére a „Napo program” teremt lehetőséget, hogy a mindennapi biztonságos életvitelhez, a későbbi, egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéshez szükséges alapismereteket a pedagógusok és a szülők segítségével elsajátíthassák. A „Segítségkérés” és a „Veszélyhelyzetek és sérülések, a stabil oldalfektetés” témában a tanulók szórakoztató módon és kreatívan, gyakorlati feladatokkal szerezhetnek hasznos tudnivalókat. A program a https://mvff.munka.hu honlapon a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001/Napo programok adaptálása és fejlesztése menüpontban érhető el.
 

A középiskolákban tanulók értékrendjének, életmódjának alakításában a munkavédelmi ismereteik bővítése és tudatosságuk fejlesztése is szerepet kap.  

A tanári útmutatóban a középiskolai diákokat tanító pedagógusok részére a helyes munkavédelmi szemléletformálás, a biztonságtudatos életvitelre felkészítés és a diákok munka világába való bevezetése céljából adunk hasznos ismereteket. A szakmai anyag segíti a pedagógusok felkészülését a szervezett érzékenyítő (tanórai, illetve tanórán kívüli) munkavédelmi témájú foglalkozások megtartásához.     

A pedagógusoknak az ismeretek átadására óravázlat alapján, szemléltetéssel, megbeszélési témákkal és tanácsokkal, javasolt animációs filmek levetítésével van lehetőségük.      

Az alapvető munkavédelmi tudnivalók mellett a kézi tehermozgatás, a képernyős munkahelyek, az áramütéses balesetek megelőzése és a munkahelyi stressz témakörében segítjük az ismeretátadást.

Munkavédelmi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától kérhető tájékoztatás. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:
e-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu, telefon: 06-80/204-292.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Munkavédelmi tudásanyag pedagógusok számára a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető  munkára neveléshez” témájú útmutatóban adunk tájékoztatást.

Az általános iskolákban a „NAPO pedagógusoknak" program  lehetőséget teremt, hogy a pedagógusok a diákok számára átadhassák a mindennapi biztonságos életvitelhez, a későbbi, egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéshez szükséges alapismereteket. A program az mvff.munka.hu honlapon a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001/Napo programok adaptálása és fejlesztése menüpontban érhető el.
 

A felek által aláírt, a lényeges tartalmi elemeket magában foglaló, írásban megkötött munkaszerződés és az állami adóhatósághoz bejelentett jogviszony az alapja a jogszerű foglalkoztatásnak.

A munkavállaló azt követően kezdheti meg a munkát, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötésére és a bejelentésre vonatkozó – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény VII. fejezetében, és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú mellékletében előírt – kötelezettségeit teljesítette. A munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.  

A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavállaló alapbére és munkaköre. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezései szerint:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől

• havibér alkalmazása esetén 232 000 forint,  
  

• hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint,

• napibér alkalmazása esetén 10 670 forint,

• órabér alkalmazása esetén 1334 forint.
  

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől

• havibér alkalmazása esetén 296 400 forint,

• hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint,

• napibér alkalmazása esetén 13 630 forint,

• órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

A munkavállaló a bejelentését a https://magyarorszag.hu/ portálon keresztül belépve a https://ugyfelkapu.neak.gov.hu/oepu/keret.jsp felületen, biztosítotti jogviszonyának lekérdezésével ellenőrizheti.   

Az alapvető ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése” témájú kiadványban adunk tájékoztatást. A részletesebb szabályok a munkáltatók és munkavállalók részére készült munkaügyi útmutatókban érhetők el. 
 

A veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartás a munkavállalók egészségének megőrzését szolgáló alapvető preventív eszköz, a kémiai kockázatbecslés és kockázatkezelés alapja.

A nyilvántartásban rögzített adatokkal azonosíthatók, hogy adott munkavállaló milyen veszélyes anyag(ok) hatásának van vagy lehet kitéve, továbbá ellenőrizhetők és értékelhetők az expozíciós körülmények. Az expozíciós nyilvántartás az alapja a biológiai monitorozásnak is, amellyel kiszűrhetők a fokozott expozíciós esetek még az előtt, hogy foglalkozási megbetegedés kialakulna.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Veszélyes anyagok nyilvántartása” témájú módszertani útmutatóban adunk tájékoztatást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a módszertani útmutatóban hivatkozott előírások alapjául szolgáló joghely [Mvt. 63/A. § (2) bekezdése] 2023. január 1-jétől módosult.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
b) az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,
c) határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén
  ca) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és
  cb) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

A c) pont módosítása alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós időt és az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell  rögzíteni a nyilvántartásban. Ugyanakkor az expozíciós nyilvántartást nemcsak azokról a veszélyes anyagokról kell vezetni, amelyek határértékkel rendelkeznek, hanem minden olyan vegyi anyagról, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére.
 

A mindennapi élet számos területén érintkezhetünk olyan veszélyes anyagokkal, amelyek ártalmasak lehetnek egészségünkre és biztonságunkra. Egyes veszélyes anyagok tűz- vagy robbanásveszélyesek, míg mások egészségkárosító hatásúak lehetnek, a bőr, a légutak, a tüdő, vagy egyéb szervek megbetegedését okozhatják. Esetenként egy-egy veszélyes anyagban, keverékben több veszélyes tulajdonság (fizikai, egészségi vagy környezeti veszély) is kombinálódhat.

A veszélyes anyagok/keverékek felismerésére és biztonságos felhasználására, kezelésére, tárolására a csomagoláson elhelyezett címke, feliratozás, valamint a biztonsági adatlapok információi szolgálnak.     

A vonatkozó  jogszabályok előírják, hogy a munkáltatók kötelesek kémiai kockázatelemzést végezni és ez alapján megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

Munkavédelmi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától kérhet tájékoztatást. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:  
e-mail: munkavedelem-info@tim.gov.hu, telefon: 06-80/204-292.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Veszélyes anyagokkal végzett munkavégzés biztonsága” témájú szórólapban adunk tájékoztatást.
 

Egyes veszélyes anyagoknál (pl. ólom, szerves oldószerek meghatározott csoportja) speciális laboratóriumi vizsgálatokkal (biológiai monitorozás) és zaj esetén hallásvizsgálattal vizsgálható a munkavállalók megnövekedett megterhelését jelző fokozott expozíció.

A fokozott expozíció még nem foglalkozási betegség, csupán annak lehetőségét jelzi. Amennyiben ebben a stádiumban munkáltatói intézkedés történik (az adott anyag szervezetbe való bejutásának lehetőségét, illetve a zajterhelést megszüntetik vagy mérséklik) nem alakul ki foglalkozási megbetegedés.

Az elvégzett laboratóriumi/orvosi vizsgálati eredmények alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa értesíti a munkáltatót a fokozott expozíció tényéről. A fokozott expozíciós eset kivizsgálása a munkáltató kötelezettsége a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember, valamint – ha van – a munkavédelmi képviselő bevonásával, majd a lehetséges okok feltárását követően intézkednie kell az adott expozíció csökkentése vagy megszüntetése és a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Fokozott expozíciós esetek kivizsgálása” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt által interaktív munkajogi filmsorozatban fejleszthetik tudásukat a nézők és ismerhetik meg a foglalkoztatási szabályokat. Az alapismereteket közvetítő filmek a munkaügyi tájékozottság és tudatosság fejlesztése érdekében készültek és a Facebook „Legyen oké a munka” oldalon jelentek meg.

A sorozat szórakoztató filmjei mellett a „Feketén-fehéren” című realista kisfilm a bejelentett foglalkoztatás és a feketefoglalkoztatás hatásait, annak különbségeit mutatja be egy család életében.  

A be nem jelentett munkával, azaz a feketemunkával érintett munkavállalókat munkájuk során illetve különböző életszakaszaikban, élethelyzeteikben olyan negatív hátrányok érhetik, amelyek nemcsak rövid távon a hétköznapi életükre, hanem hosszú távon további sorsukra is kihat.  

Az egészséges és biztonságos munkakörülmények hiánya, foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok elvesztése, bérkifizetés bizonytalansága, alacsony munkahelyi biztonság, nyugdíjra való kihatás, kiszámíthatatlanság, mind olyan hátrányok, amelyekkel a munkavállaló a be nem jelentett munkavégzés esetén szembesülhet.  

Az egyedi megoldással készített filmben a néző irányíthatja a történet menetét és összehasonlíthatja a jogszerű és jogszerűtlen foglalkoztatás hatásai közötti különbségeket és értékelheti azokat.  

A film az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/feketenfeheren/

A sorozat első filmje „A legpengébb jelölt” az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/legpengebbjelolt/

A sorozat második filmje a „Jogtudatos kismamák” az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/jogtudatoskismamak/

A projektről bővebben tájékozódhat a  https://mvff.munka.hu/ honlapon a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 aloldalon https://mvff.munka.hu/index.php?akt_menu=565, valamint a Kampány menüpontban a https://kampany.munka.hu/kampany/ elérhetőségen.
 

A be nem jelentett munkavégzés hátrányos következményei rövid és hosszú távon is jelentkeznek, melyek érintik a munkavállalók társadalom-, nyugdíjbiztosítási viszonyait, munkavégzési körülményeit, foglalkoztatási jogait, munkahelyi biztonságát valamint élethelyzetét. A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók számára nem mindig nyilvánvalóak a negatív hatások, vagy felülírják azokat a rövid távú anyagi előnyök. Emiatt a feketemunka megjelenési formáinak, hátrányainak ismerete kiemelten fontos a munkavállalók jogtudatos magatartásának fejlesztése érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A felek által aláírt, lényeges tartalmi elemeket magában foglaló, írásban megkötött munkaszerződés és az állami adóhatósághoz - a tényleges munkaidőnek megfelelően - bejelentett jogviszony az alapja a jogszerű foglalkoztatásnak. Rendezett jogviszonnyal biztosítható a munkavállalók jogi biztonsága, valamint a jogszabályokban előírt munkajogi kötelezettségek teljesítése és a jogok érvényesítése.    

A munkavállaló a https://magyarorszag.hu/ portálon keresztül belépve a https://ugyfelkapu.neak.gov.hu/oepu/keret.jsp felületen a biztosítotti jogviszonyát lekérdezheti, meggyőződhet arról, hogy foglalkoztatója teljesítette-e bejelentési kötelezettségét. Jogsértés észlelése esetén panasszal fordulhat a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz, a www.kormanyhivatal.hu és a https://mvff.munka.hu honlapon található elérhetőségeken.

A GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült ismertetőben tájékoztatást adunk a be nem jelentett munkáról és annak hátrányairól.  

A be nem jelentett munka, azaz a feketemunka és annak hátrányai - letöltés.
 

A munkahelyeken előforduló, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó zaj veszélyforrásnak minősül, ami intenzitásától, időtartamától és frekvencia spektrumától függően ártalmas lehet az emberi szervezetre. Kellemetlen, zavaró érzetet keltenek, a munkavállaló munkáját, tevékenységét, nyugalmát zavarják, kedvezőtlen (élettani, pszichés és idegrendszeri) hatásokat válthatnak ki, a hallószervet károsíthatják, valamint a figyelem és teljesítmény csökkenése révén a balesetek bekövetkezését is elősegíthetik.

Jelentős zajexpozíció fordul elő kiemelten a gépgyártás, a fém-megmunkálás, az asztalos- és  bútoripar, építőipar, a mező- és erdőgazdálkodás (fakitermelés) és a textilipar területén.

A munkahelyi zajexpozíció a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára.

A részletes előírásokat a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.  A fokozott figyelmet igénylő munkavégzésre vonatkozó speciális követelményeket a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? - letöltés
 

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében elsődleges feladat a kollektív műszaki védelem kialakítása, a veszélyes technológia helyett veszélytelen vagy kevésbé veszélyes alkalmazása, illetve munkaszervezési intézkedés megtétele. Mindezek mellett a megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása és használata is nélkülözhetetlen. Az egyéni védőeszközök hiánya vagy nem megfelelő védelmi képessége esetén a munkavállaló hamis biztonsági érzetben illetve védelem nélkül maradhat.

Számos esetben az egyéni védőeszköz biztosítása és használata a balesetek megelőzésének első számú lehetséges módja, például a fej védelme építőipari munkáknál, légzésvédő eszköz használata egyes növényvédő szerek felhasználásakor, vagy kontakt hőhatással járó acélipari-, öntödei munkáknál a hőálló védőkesztyű használata.

A munkatevékenységekre, munkavégzési helyzetekre az egyéni védőeszközök előírásait a hatályos jogszabályok és érvényben lévő szabványok határozzák meg a szabályozási tárgykörükhöz tartozóan.

Munkáltatói kötelezettség, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni őket, illetve a használatukat meg kell követelni. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, a védőeszközt ingyenesen biztosítja és a rendeltetésszerű használatot köteles ellenőrizni.

Az előírásokról a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében aktualizált „Az egyéni védőeszközök és munkaruha juttatásának szabályozása” témájú kiadványban adunk tájékoztatást. További tájékoztatás a https://mvff.munka.hu honlap Egyéni védőeszköz menüpontjában érhető el.

A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid olyan munkakörnyezetben fordulhat elő, ahol szilícium-dioxid tartalmú anyagok (pl. tégla, beton, csempe) vágása, törése, zúzása, fúrása, csiszolása vagy szemcseszórás során szállópor képződhet.

A szilícium-dioxid belégzése a szükséges megelőző intézkedések hiányában olyan súlyos egészségkárosító hatásokkal járhat, mint például a szilikózis, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), illetve a tüdőrák.

A foglalkozási megbetegedések megelőzése céljából a munkáltatónak el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

A megelőző intézkedésekre és a kockázatkezelésre vonatkozó részletes előírásokat a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet és a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet tartalmazza.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Belélegezhető kristályos szilíciumdioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban - letöltés.