"A munkahelyek megőrzése és a gazdaság védelme szempontjából is különösen fontos, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig nem tették meg, szigorú járványügyi megelőző intézkedéseket vezessenek be a veszélyhelyzet idején a munkahelyeken" - mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, aki a munkavédelmi hatóság szakmai irányítását is gyakorolja elmondta, hogy a társadalom valamennyi szegmensének, így a munkáltatóknak is ki kell venniük részüket a járványügyi védekezésből, tekintettel arra, hogy a legtöbb munkavállaló a veszélyhelyzet idején is a munkahelyén tölti ideje nagy részét.

A koronavírus világjárvány megjelenése óta a kormány példa nélküli intézkedéseket vezetett be az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében. A megfelelő eredményekhez munkáltatói intézkedések is szükségesek, hogy a munkahelyek minél kevésbé váljanak a koronavírus fertőzések forrásává.

Azonosítani és értékelni kell a kockázatokat, amelyek a munkahely adottságaiból, a munkavégzés jellegéből, illetve a munkarendből adódnak, és a hatályos járványügyi előírások alapján minden kockázatkezelési intézkedést meg kell tenni, amellyel minimalizálható a koronavírusnak való kitettség.

Mik is ezek az intézkedések? Valamennyi munkahely közös használatú helyiségeiben javasolt előírniuk a kötelező maszkviselést. Abban az esetben, ha egy légtérben többen is tartózkodnak és nem biztosítható a 1,5-2 méteres távolság megtartása, szintén a helyes maszkhasználat nyújthat megfelelő védelmet.

Gondoskodni kell arról, hogy a munkahelyre kizárólag egészséges, a koronavírus megbetegedés tüneteit nem mutató személy léphessen be. Ennek érdekében a belépési pontokon testhőmérséklet mérést célszerű alkalmazni, valamint a kézfertőtlenítést is fontos kötelezővé tenni.

A munkavállalók számára folyamatosan elérhetővé kell tenni a szappanos kézmosás, illetve az alkoholos kézfertőtlenítés lehetőségét. Emellett a fertőtlenítő takarítás gyakoriságát növelni kell, különös figyelmet fordítva a gyakran érintett felületekre, például kilincsekre, korlátokra, kapcsolókra, a lift és étel/ital automata gombjaira, vagy a kávé- és teafőzők fogantyújára.

Vizsgálni kell, hogy a munkahelyeken alkalmazhatók-e olyan építészeti megoldások, illetve fizikai akadályok, amelyekkel a munkavállalók közötti távolságtartás biztosítható, valamint a kontaktusszám csökkenthető. A megfelelő intenzitású, folyamatos vagy rendszeres szellőztetés hatékonyan csökkenti a zárt terekben a kórokozók koncentrációját, ugyanakkor a belső levegőt keringtető mesterséges szellőztetés nem javasolt.

Számba kell venni a zárt terekben tartózkodók létszámának és a tartózkodás időtartamának minimalizálását, a munkaidő rugalmas alakítását, a személyes kontaktusok áthelyezését az online térbe és a távmunka veszélyhelyzet alatti könnyített alkalmazását is.

További részletes információk az ITM honlapján a kiemelt szakmai területek munkavédelmi információi alatt találhatók.

A munkavédelmi előírások betartása a távmunka esetében is fontos. Érdemes kiemelni, hogy a távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

(forrás: https://kormany.hu/hirek/kiemelten-fontos-a-munkavallalok-egeszsegenek-megorzese)

További információk megtalálhatók a http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=577 oldalon.