A feketefoglalkoztatás arányának csökkenését, ugyanakkor más, súlyos munkaügyi jogsértések markáns jelenlétét állapította meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által elrendelt, a gyorséttermek, a bevásárlóközpontokban lévő vendéglátó egységek foglalkoztatási gyakorlatát vizsgáló országos ellenőrzés.
A szeptemberben végzett országos ellenőrzés egy olyan munkáltatói kör foglalkoztatási gyakorlatába engedett betekintést, amely csupán rendezvények illetve a kereskedelmi szektor átfogó ellenőrzésekor került a munkaügyi hatóság látókörébe, vagyis célzott ellenőrzésére eddig nem került sor. Az országos akcióellenőrzés 313 foglalkoztató 1557 munkavállalóját érintette. Az ellenőrzött munkáltatók 53%-ánál állapított meg a munkaügyi hatóság szabálytalanságot, amely a vizsgálat alá vont munkavállalók 39%-ának számára okozott valamilyen hátrányt. Összesen 44 munkáltatót köteleztek a felügyelők a feltárt szabálytalanságok megszűntetésére, 134 munkáltatóval szemben egyelőre elegendőnek bizonyult a figyelemfelhívás. Volt példa ugyan 100 ezres nagyságrendű bírságra, ám az anyagi szankció alkalmazása a hatályos jogszabályoknak megfelelően csupán elvétve volt indokolt, tekintettel arra, hogy az ellenőrzött étkezőhelyek legnagyobb részét kis- és középvállalkozások működtetik. Az ellenőrzések tanúsága szerint a foglalkoztatók legnagyobb része munkaszerződéssel, bejelentési kötelezettségének eleget téve foglalkoztatja munkavállalóit. A munkaügyi felügyelők kisebb arányban, de találkoztak munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezetek általi foglalkoztatás, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókkal is. A munkaszerződéssel történő foglalkoztatással jobbára együtt járt a bejelentési kötelezettség teljesítése, ám még így is, az ellenőrzéssel érintett munkavállalóknak 12 százalékát feketén foglalkoztatták. A munkáltatói mulasztások elsősorban az olyan, a munkavállalót közvetlenül és szinte azonnal érintő sérelmekben mutatkoztak meg, mint például: - a napi és heti munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése,
- a pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése
- a szabadságra vonatkozó szabályok megszegése,
- a kötelező legkisebb munkabér, garantált bér csökkentése vagy késedelmes folyósítása,
- a rendkívüli munkavégzés ki nem fizetése,
- a pótlékok kifizetésének elmaradása.
A munkaidő-beosztás, munkaidő-nyilvántartás hiánya, illetve szabálytalan vezetése szintén a gyakrabban tapasztalt szabálytalanságok sorát gyarapította, ami vagy az egyéb szabálytalanságok leplezésének szándékára vagy a jogszerű megoldások ismeretének hiányára utal.
A munkavállalók közvetlen és azonnali érdeksérelmét okozó munkáltatóra szemléletes példa az a fagylaltozó-tulajdonos, aki részmunkaidőre bejelentve, ám heti 40 órát dolgoztatva is csak fizetés nélkül engedi szabadságra a dolgozóit, vagy az a vendéglátó-ipari vállalkozó, akinél a 12-14 órás folyamatos munkavégzés a fizetések számításánál sem rendkívüli.
Gedeon András sajtószóvivő |