A munkaviszony tipikusan határozatlan időre, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra létesül, a munkaszerződést kötő munkáltatónál meghatározott munkakörben történő rendszeres munkavégzésre.    

A foglalkoztatási igények változásával egyre inkább elterjedt az atipikus jogviszony, mely számos esetben rugalmasabb munkajogi szabályok alkalmazását teszi lehetővé.

Az atipikus foglalkoztatási forma olyan munkaviszonyt jelent, amely eltér a hagyományos formától egy vagy több feltételt tekintve, mely a felek személye, a jogviszony időtartama, a munkavégzés helye, az elvégezhető munkafeladatok, a munkaidő mértéke, illetve beosztása. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben az atipikus munkaviszonyban külön és kifejezetten megállapodnak, az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a jogviszony létesítésére sajátos szabályok érvényesülnek.

Az atipikus jogviszony egyes típusairól a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Az atipikus jogviszony – kiemelten az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

A kiadványban ismertetett foglalkoztatási formák szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 15. és 16. fejezete, az egyszerűsített foglalkoztatás speciális szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény határozza meg.