Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Az OMMF és megyei felügyelőségek feladatai

 

Az OMMF és a megyei felügyelőségek feladatai

 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez kapcsolódó ügyek

Hatósági feladatok, eljárások

Nyilvántartási feladatok

Tájékoztatás, felvilágosítás

Társadalmi és más szervekkel kapcsolatos egyeztetés, együttműködés

Állami feladatok

Irányítási és felügyeleti feladatok

 

A Munkavédelmi Felügyelőségekhez kapcsolódó ügyek

Munkavédelmi hatósági eljárás

Munkavédelmi tájéoztatkás, tanácsadás

Szabálysértési eljárás

 

A Munkaügyi Felügyelőségekhez kapcsolódó ügyek

Munkaügyi hatósági eljárás

Tájékoztatás, felvilágosítás

Közúti közlekedési bírságolási eljárás

Szabálysértési eljárás

 



 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez kapcsolódó ügyek

Hatósági feladatok, eljárások

  • Másodfokú hatósági feladatok

Az OMMF másodfokú hatósági jogkört gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv vezetői illetve felügyelői által hozott munkavédelmi és munkaügyi közigazgatási hatósági döntésekkel kapcsolatosan.

AZ OMMF másodfokú hatóság a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

  • Szakértői feladatok

Az OMMF szakértői engedélyezési feladatokat lát el jogszabály által meghatározott munkabiztonsági szakterületeken.

  • Szakhatósági feladatok

Az OMMF szakhatóságként jár el az igazságügyi szakértői engedélyezési eljárásban.

 

Nyilvántartási feladatok

Az OMMF hatósági tevékenysége körében hatósági nyilvántartást vezet a munkáltatókról és közzétételt teljesít, illetve adattovábbítás céljából nyilvántartást vezet egyes jogsértésekkel érintett munkavállalókról, valamint a közúti közlekedési bírsághatározattal érintett munkáltatókról.

Hatósági nyilvántartás és közzététel

- Hatósági nyilvántartás a foglalkoztatókról

1.) Az OMMF hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.

Az OMMF a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.

2.) Az OMMF hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás célja, hogy a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartását igazolja más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása).

A nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított két év elteltével törlik.

- Közzététel

1.) Az OMMF az általa vezetett nyilvántartás adataiból az alább felsorolt jogsértések valamelyikének elkövetése esetén, ha a foglalkoztatót emiatt jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén - bírósági határozat munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtotta, a foglalkoztatókra vonatkozó adatokat a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

A közzététel egyik célja, hogy az illetékes hatóság megállapíthassa, hogy a foglalkoztatónak nyújtható-e állami támogatás, illetve közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként részt vehet-e.

Jogsértések:

a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] elmulasztása,

b) a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben

ba) a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy

bb) a Munka Törvénykönyve 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy

bc) a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása,

c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések közül a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony tartalmának meg nem felelő megállapodás kötése [Munka Törvénykönyve 75/A. §-a],

d) jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmével összefüggésben a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértése,

e) a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont],

f) a harmadik országbeli állampolgár

fa) munkavállalási engedély, vagy

fb) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély (ideértve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártyát is)

nélkül történő foglalkoztatása,

g) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, a Munka Törvénykönyve 193/D. §-a (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, valamint

h) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

2.) Az OMMF az általa vezetett munkavédelmi nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

Adattovábbítás a foglalkoztatókról

A közlekedési hatóság által vezetett egységes, központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartásba az OMMF jogszabályban meghatározott formában és módon közli a közúti közlekedési bírsághatározatot a foglalkoztató adataival együtt.

Munkavállalókról nyilvántartás és adatszolgáltatás

- Nyilvántartás

Az OMMF - a felügyelőségekkel együttműködve - nyilvántartást vezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalókról.

Az OMMF - a foglalkoztatási szolgálattal együttműködve - a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.

- Adatszolgáltatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából az OMMF hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértését,

b) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértését

jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal megállapította.

 

Tájékoztatás, felvilágosítás

Az OMMF ingyenes munkavédelmi információs rendszert működtet. A munkavédelmi tanácsadás igénybe vehető az ingyenesen hívható 06-80-204-292 telefonszámon, a munkaved-info@ommf.gov.hu elektronikus postacímen, valamint a személyes tanácsadást is végző területi munkavédelmi tanácsadók OMMF honlapján (ommf.gov.hu) megtalálható elérhetőségin.

A munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet az OMMF a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek közreműködésével végzi.

A partnerség programjának keretében rendszeresen felhívja a partnerek figyelmét a jogszabályok változásaira, konzultációt folytat a jogszabályok szükséges módosításairól.

Ellenőrzési tapasztalatai és konkrét jogesetek ismertetésével segíti a munkavédelmi és munkaügyi jogszabályok helyes alkalmazását.

 

Társadalmi és más szervekkel kapcsolatos egyeztetés, együttműködés

- Hazai

Az OMMF elnöke tagja a Munkavédelmi Bizottságnak. Az OMMF ellátja az Mvt.-ben megjelölt Munkavédelmi Bizottság titkársági, adminisztratív teendőit.

Külön jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz egyéb bizottságok, testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai biztonság területén.

Az OMMF keretében működik az egyéni védőeszközök kijelölésével kapcsolatos Kijelölést Előkészítő Bizottság.

- Nemzetközi

Az OMMF a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.

Az OMMF mint kijelölt nemzeti hatóság feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait.

Az OMMF részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államok szerveivel a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, figyelemmel kíséri a nemzetközi munkavédelmi kutatási eredményeket, azok hazai hasznosításának elősegítése érdekében.

 

Állami feladatok

Ellátja a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat.

Saját jogkörében kezdeményezi, előkészíti és elősegíti az Mvt.-ben meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtását.

Véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket.

Részt vesz a Kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ellátásában.

Részt vesz a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter jogszabály-előkészítési és jogszabály-alkotási felelősségébe tartozó jogi normák tervezeteinek előkészítésében.

Beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára a jogszabályban meghatározott szabályok megtartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól.

Szervezi a munkavédelmi és a munkaügyi felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását.

Működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatai ellátásához, az általa kezelt adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert.

Működteti az Mvt.-ben meghatározott munkavédelmi információs rendszert.

A munkavédelmi bírság Mvt-ben meghatározott felhasználásával kapcsolatosan ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabályban számára megállapított feladatokat.

Gyűjti és - az OMFI közreműködésével - feldolgozza a foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciókkal kapcsolatos adatokat, és működteti a munkabaleseti információs rendszert.

 

Irányítási és felügyeleti feladatok

Az OMMF elnöke az OMMF szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányítását.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek tekintetében - a másodfokú hatósági eljárásokon kívül - az OMMF gyakorolja

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasításra,

b) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

c) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására

vonatkozó döntési jogot.

Az OMMF a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

Az OMMF a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkáját módszertani és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá szakmai munkájának értékelésével támogatja.

Az OMMF ellátja az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézettel kapcsolatos és a Kormányrendeletben meghatározott középirányítói jogokat.

Az OMMF ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat Mvt.-ben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak - az OMFI közreműködésével történő - szakmai irányítását is.

 

A Munkavédelmi Felügyelőségekhez kapcsolódó ügyek

Munkavédelmi hatósági eljárás

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. A munkabiztonsági követelményrendszer a technikai-, műszaki szervezési oldal felől közelíti meg az élet, testi épség, egészség megőrzését (a hirtelen bekövetkezhető munkabalesetek kivédését).

A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

- Az ellenőrzés és az eljárás főbb jellemzői

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján az I. fokú munkavédelmi hatóság feladat -és hatáskörébe tartozik a munkáltatók munkavédelmi kötelezettségei teljesítésének vizsgálata hatósági ellenőrzés keretében.

A munkavédelmi felügyelőségek, illetve a munkavédelmi felügyelők hatósági tevékenységük során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és az Mvt. alapján járnak el.

A munkavédelmi eljárás főszabály szerint hivatalból indul.

A munkavédelmi felügyelő a munkavédelmi felügyelőség illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.

A munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül- ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja, az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén pedig igénybe veheti a rendőrséget.

Az OMMF kormánytisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában, míg a munkavédelmi felügyelő a felügyelői igazolványa felmutatásával vagy megbízólevél alapján végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

- Az eljárás tárgyi hatálya

a)            A munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésének - ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek teljesülését is- ellenőrzése;

b)            A munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítése;

c)            A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedések.

A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki:

a)            a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére,

b)            a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázata ellen biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,

c)            a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére,

d)            a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, kivéve a munkaegészségügyi feladatokat, továbbá

e)            a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katasztrófavédelem szerveire, az önkéntes tűzoltóságra.

- Közérdekű bejelentések, panaszok nyomán indítható eljárások

A közérdekű bejelentéseket, panaszokat a felügyelőség a 2004. évi XXIX. törvény alapján vizsgálja ki.

Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Ha a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti.

A bejelentés vizsgálata mellőzhető:

-         A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés esetén.

-         Ha névtelen a bejelentés.

-         Ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.

A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Kérjük, szíveskedjen panaszát, bejelentését az alábbi tartalommal megtenni:

-         A bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet neve, lakcíme, székhelyének címe.

-         A munkavégzés helye, címe.

-         A bejelentés tárgya, a probléma részletes leírása, továbbá a bejelentés szempontjából lényeges körülmények.

-         A panaszos, ill. bejelentő személyes adatai (nem kötelező, kérhető adatainak zárt kezelésére).

-         Esetlegesen nyilatkozat arról, hogy hozzájárul-e az adatai nyilvánosságra hozatalához a bejelentés alapján esetlegesen lefolytatandó eljárás során.

- Kérelemre indítható eljárások

Ha a munkabaleset kivizsgálásának eredményével a sérült munkavállaló, annak halála esetén hozzátartozója nem ért egyet, a munkabaleset bekövetkezésétől számított három évig kérelemmel fordulhat a baleset bekövetkezésének helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz és kérheti a munkabaleset körülményeinek kivizsgálását, illetve a balesetnek munkabalesetté minősítését.

Erre a lehetőségre - mint jogorvoslatra - a munkáltató köteles felhívni a sérült vagy hozzátartozója figyelmét a balesettel kapcsolatos munkáltatói álláspontot közlő határozatban. [Mvt. 68. § (1) bekezdés].

Ekkor a hatóság által megindított munkavédelmi közigazgatási eljárás ügyfele lesz a munkavállaló - vagy annak hozzátartozója - és a munkáltató is. Ezt követően kerül sor arra, hogy a munkavédelmi felügyelő az Mvt. VII. Fejezetében részletezett hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos jogosultságát a tervezett ellenőrzés keretében gyakorolja.

- Intézkedések

A munkavédelmi felügyelő jogosult - többek között:

-               a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;

-               a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;

-               a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;

-               az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;

-               a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor - annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;

-               a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik az Mvt. 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;

-               munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben [Mvt. 82. § (1)-(2)].

 

Munkavédelmi tájékoztatás, tanácsadás

- Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó megkeresés

A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló, 1/2004. (I. 9.) FMM rendeletének (a továbbiakban: rendelet) 1. § (1) bekezdése alapján a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén kérelemre megfelelő tájékoztatást ad. Az eljárás során a magyar nyelv kizárólagos használata kötelező.

Az ajánlattevő a tájékoztatás iránti kérelmet írásban köteles benyújtani a felügyelőséghez, amelyhez csatolnia kell az ajánlattételhez szükséges, a munkavállalók védelmével és a munkafeltételekkel összefüggésbe hozható dokumentumokat és a közbeszerzési felhívást, valamint a díjfizetés megtörténtéről szóló igazolást.

Az illetékességet az építési beruházások és a szolgáltatások teljesítésének helye határozza meg.

A tájékoztatás konkrét műszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglal magában, kizárólag a vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazza. A felügyelőség a tájékoztatást az ajánlattevő konkrét kérelme, illetőleg a csatolt dokumentumok keretein belül adja meg.

A tájékoztatás nem mentesíti az ajánlattevőt a vonatkozó szabályokban előírt kötelezettségek teljesítése alól.

A tájékoztatás díjköteles. Az ajánlattevő a díjat a kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni, és annak megtörténtét a tájékoztatás kezdeményezésekor igazolni (bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal, illetve természetes személy esetében a postai készpénz átutalási megbízás igazoló szelvény részével). A díj mértékéről a felügyelőség kérelemre előzetesen - igény szerint írásban - felvilágosítást ad.

A felügyelőség a befizetett díjról köteles számlát kiállítani és azt az ajánlattevőnek megküldeni. A díj a felügyelőség alaptevékenységének körébe tartozó szolgáltatási bevételnek minősül. A díj számlaszámra történő befizetéséről a felügyelőségtől kaphat felvilágosítást.

A kezdeményezés 10 napon belüli visszavonása esetén a megfizetett díj 50%-a a felügyelőségtől visszaigényelhető. A felügyelőség a visszavonás megérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a megfizetett díj 50%-ának a visszafizetése iránt. A kezdeményezés 10 napon túli visszavonása esetén a megfizetett díj nem igényelhető vissza.

A felügyelőség a megfelelő tájékoztatást a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb tizenöt napon belül írásban adja meg.

A kérelemben az ok megjelölésével az ajánlattevő kérheti, hogy a tájékoztatást az eljárás kezdetétől számított legkésőbb ötödik napon - munkaszüneti nap esetén az azt követő munkanapon - személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja útján a felügyelőségen átvehesse (soron kívüli eljárás). A soron kívüli eljárásért a díj huszonöt százalékkal megemelt összegét kell a kérelem benyújtását megelőzően megfizetni.

A rendelet 1. számú melléklet alapján a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, az ajánlattevő kérelmére indított tájékoztatással kapcsolatos díjak (Ft-ban) az általános forgalmi adóval a következőképpen alakulnak:

Szám

Közbeszerzési eljárás típusához kötött tájékoztatás

Díj

1.

Közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél:

1.1.

- építési beruházás esetén

180 000 + ÁFA

1.2.

- szolgáltatás megrendelése esetén

120 000 + ÁFA

2.

Nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél:

2.1.

- építési beruházás esetén

104 000 + ÁFA

2.2.

- szolgáltatás megrendelése esetén

78 000 + ÁFA

3.

Egyszerű közbeszerzési eljárásoknál

3.1.

- építési beruházás esetén

26 000 + ÁFA

3.2.

- szolgáltatás megrendelése esetén

13    000 + ÁFA

- Munkavédelemmel kapcsolatos jogok és kötelességek teljesítése

A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.

 

Szabálysértési eljárás

A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.

  

A Munkaügyi Felügyelőségekhez kapcsolódó ügyek

Munkaügyi hatósági eljárás

- Eljárás személyi és tárgyi hatálya

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed (1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.)

a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra,

aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt / foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá

harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót / foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott munkaviszonyt is - alapján foglalkoztat,

b) a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre (a továbbiakban együtt: foglalkoztató)

c) az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra,

d) a külföldi munkáltató munkavállalójának a Munka Törvénykönyve 106/A. §-a alapján történő munkavégzésére.

A törvény alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389-415. §), valamint megbízási szerződés (474-487. §) alapján végzett munka, továbbá

b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

c) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti.

- Ellenőrzés és eljárás főbb jellemzői

Jogviszony minősítés

A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.

Foglalkoztatón álló bizonyítási teher

A foglalkoztatónak kell bizonyítania, ha a részére végzett munka nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alapján, vagy nem ellenérték fejében történt.

Fővállalkozói felelősség vélelme

Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

A vélelemre alapított határozat kizárólag

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,

b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,

i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,

megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést.

A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.

A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat, a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ügy tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja.

Az ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.

A munkaügyi eljárás határideje az általános, 30 napos eljárási határidőtől eltérően az eljárás megindításától számított két hónap

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,

b) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint

c) a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre

vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban.

Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult

a) a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására,

b) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.

- Intézkedések

A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:

a) bizonyos esetekben megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható

b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,

c) kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre,

d) javaslatot tehet és bizonyos esetekben kötelező javaslatot tennie munkaügyi bírság kiszabására,

e) megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,

f) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik

g) amennyiben nem kizárt, úgy felhívja a foglalkoztató figyelmét a jogszabálysértésre és annak megszüntetésére.

- Kötelező bírságok esetei

A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató

a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,

b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az államháztartási törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének,

c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy

d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha

a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette,

b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy

c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

Hivatalbóli ellenőrzése a munkáltatónak

Met. 3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,

b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,

c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége,

e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,

g) a jogszabályban (...) vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,

i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,

j) az álláskereső részére nyújtott ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,

k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,

o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,

q) a Köt. 5. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi,

r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,

s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi

megtartására.

- Közérdekű bejelentések, panaszok nyomán indítható eljárások

Azonos a hivatalbóli eljárás ellenőrzési eseteivel.

Az ellenőrzés lefolytatására elsődlegesen az a munkaügyi felügyelőség jogosult, melynek megyei illetékességi területéhez az érintett munkavégzési hely tartozik.

A közérdekű bejelentő és a panaszos nem minősül ügyfélnek. (2004. évi XXIX. törvény 141-143. §)

Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Ha a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti.

A bejelentés vizsgálata mellőzhető:

-         A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés esetén.

-         Ha névtelen a bejelentés.

-         Ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.

A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A Felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Kérjük, szíveskedjen panaszát, bejelentését az alábbi tartalommal megtenni:

-         A bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet neve, lakcíme, székhelyének címe.

-         A munkavégzés helye, címe.

-         A bejelentés tárgya, a probléma részletes leírása, továbbá a bejelentés szempontjából lényeges körülmények.

-         A panaszos, ill. bejelentő személyes adatai (nem kötelező, kérhető adatainak zárt kezelésére).

-         Esetlegesen nyilatkozat arról, hogy hozzájárul-e az adatai nyilvánosságra hozatalához a bejelentés alapján esetlegesen lefolytatandó eljárás során.

- Kérelemre indítható eljárások

Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti.

A kérelmező ügyfélnek minősül.

Az ellenőrzés lefolytatására elsődlegesen az a munkaügyi felügyelőség jogosult, melynek megyei illetékességi területéhez az érintett munkavégzési hely tartozik.

Met. 3. § (1) és (2) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

a) az egyenlő bánásmód követelményére a foglalkoztatási jogviszonyban, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásban, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra,

b) a (...) kollektív szerződésben (...) megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

c) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,

d) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,

e) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,

f) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi

megtartására.

 

Tájékoztatás, felvilágosítás

A munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység folytatásában a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek is részt vesznek.

 

Közúti közlekedési bírságolási eljárás

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (11) bekezdése cb) alpontja alapján a munkaügyi hatóság önállóan, vagy más hatóságokkal együtt jogosult telephelyi ellenőrzés lefolytatására az alábbi tárgykörökben:

- a közúti szállítás szociális előírásai, a vezetési idő, a szünet, illetve a megszakítás és a pihenőidő,

- a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használata. [Kkt. 20. § (1) c)-d)].

Ezen tárgykörökben elkövetett jogsértések esetén a munkaügyi felügyelőség a Kkt. szabályai szerinti bírságolási eljárást folytat le munkaügyi hatósági eljárás mellett vagy helyett.

 

Szabálysértési eljárás

Ha az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok a szabálysértési jogszabály előírásait (is) megsértik, a felügyelő szabálysértési eljárást folytat le a foglalkoztató részéről eljáró természetes személy ellen, ha a foglalkoztató nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó.


Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.