Innovációs és Technológiai Minisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Jogszabály-módosítások

 


 


64/2015. (X. 16.) FM rendelete a mezõgazdasági és erdészeti gépkezelõi jogosítvány bevezetésérõl és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírásairól szóló
152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról

1. A mezõgazdasági és erdészeti gépkezelõi jogosítvány bevezetésérõl és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet módosítása
1. § A mezõgazdasági és erdészeti gépkezelõi jogosítvány bevezetésérõl és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt „b) Erdészeti gépek” táblázat 6. sor b oszlopának „Aprítógépek” szövegrésze helyébe az „Aprítógépek, a behordó asztal nélküli, kézi adagolású aprítógépek kivételével” szöveg lép.

Hatályos: 2015. október 24.


 

49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelete a Legionella által okozott fertõzési kockázatot jelentõ közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi elõírásokról

Legionella-fertõzési kockázatot jelentõ létesítményekre, illetve a fokozott Legionella-fertõzési kockázatot jelentõ létesítményekre vonatkozó elõírások. 
Kockázatbecslés, monitoring, kockázatkezelés, hatósági feladatok (Népegészségügyi hatóság). OKK honlapján évente január 15-ig módszertani levelet közzé teszi.

Hatályos: 2016. február 06.


 

2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggõ törvénymódosításokról

3. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § (1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság)
„b) az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történõ megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggõ más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el, és törvény nem biztosít lehetõséget az eljárás felfüggesztésére;"
(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 5. pontja a következõ h) alponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)

„h) az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követõen az érdekelt részére elsõ alkalommal" (történik a kiállítása;)
(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következõ 48. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„48. kizárólag a hatóság jogszabálysértõ, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsõfokú közigazgatási hatósági eljárás."
(4) Az Itv. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A közigazgatási hatósági eljárási illetéket)
„b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével
ba) az eljárás kezdeményezését megelõzõen vagy
bb) az eljáró hatóság felhívására"
[kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.]
(5) Az Itv. 73/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelõzõen nem fizette meg, a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétõl számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetõség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történõ lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levõ ügyféllel igazoltatni kell.
(4) Ha az ügyfél legkésõbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követõ 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elõ."
(6) Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következõ l) ponttal egészül ki:
(Azoktól az esetektõl eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetõleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagya fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következõ esetekben van helye:)
„k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy
ka) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy
kb) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggõ más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el, és törvény nem biztosít lehetõséget az eljárás felfüggesztésére;
l) ha a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmezõ ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól."

6. § Hatályát veszti az Itv.
a) 26/A. § (3) bekezdésében
aa) az „a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,",
ab) a „pedig",
b) Melléklet IX. Cím IV. alcím 2. pont a) alpontjában az „a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy" szövegrész.

12. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

20. § (1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni."
(2) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság jogosult)
„b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenõrzést tartani;"

21. § Az Mvt.
a) 64. § (3) bekezdésében a „bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során" szövegrész helyébe az „esetén" szöveg
b) 83/D. §-ában a „két hónap" szövegrész helyébe a „negyvenöt nap" szöveg lép.

22. § Hatályát veszti az Mvt.
a) 64. § (4) bekezdésében az „ , és annak eredményét nyilvántartásba kell venni" szövegrész,
b) 83/E. §-a.

53. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 26. §-a a következõ (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag írásbelinek minõsülõ elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni.
(10) A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során kizárólag írásbelinek minõsülõ elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással."

96. § (1) A Ket. 29. §-a a következõ (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmezõ nem kötelezhetõ) alapján a tényállás tisztázott,
b) nincs ellenérdekû ügyfél és
c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidõ nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellõzi, és függõ hatályú döntést vagy a 71/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidõben az ott meghatározott valamely döntést hoz."
(2) A Ket. 29. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hatóság mellõzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkezõ 71/A. § szerinti függõ hatályú döntés meghozatalának van helye."

97. § A Ket. 31. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggõ más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el, és törvény nem biztosít lehetõséget az eljárás felfüggesztésére."

98. § A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„32. § (1) Törvény lehetõvé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggõ más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el. Amennyiben a más szerv elõtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre õt megfelelõ határidõ kitûzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti."

99. § (1) A Ket. 33. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott idõpontot követõen a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közlésérõl."
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidõbe nem számít be:)
„l) hatósági közvetítõ kirendelése esetén a hatósági közvetítés idõtartama, de legfeljebb nyolc nap."
(3) A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ tizenöt nap. Ennél rövidebb határidõt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg."

100. § A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép.
„(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül - a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidõvel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus ûrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthetõ és letölthetõ változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé."

101. § A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekû ügyfél az elsõ fokú eljárásban nem vett részt,)

„a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az elõírt határidõben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függõ hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,"

102. § A Ket. a következõ 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint - a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül függõ hatályú döntést hoz.
(2) A függõ hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendõ illetéknek vagy díjnak megfelelõ összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmezõ ügyfél részére megfizetni;
b) a kérelmezõ ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni
a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,
b) a hatósági igazolvány kiállítására,
c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétõl vagy a tényállás tisztázásától függõ összeget kell meghatározni, valamint
e) ha törvény ekként rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követõ két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidõ a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követõ napon kezdõdik.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellõzi a hatóság, ha
a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
aa) érdemben dönt,
ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
ac) az eljárást megszünteti,
ad) az eljárást felfüggeszti vagy függõben tartja, vagy
ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul; vagy
b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább
ba) két hónap, vagy
bb) hatvan nap.
(7) A függõ hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és
dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint a (4) bekezdés szerinti idõpontot naptári dátum szerint meghatározva.
(8) A függõ hatályú döntés jogerõre emelkedésérõl a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmezõ által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa elõlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.
(9) A függõ hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e § rendelkezéseit - fennállnak-e."

103. § A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerûsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésbõl mellõzhetõ az indokolás."

104. § A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyfél az elsõfokú határozat ellen fellebbezhet.
(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrõl az ügyfélnek a döntés meghozatala elõtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell."

105. § A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsõfokú döntés meghozatalát követõen új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítõ bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt."

106. § A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a Ket. 140. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)
„f ) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elõ, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerõsen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja,
g) azt jogszabály elrendeli, valamint
h) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elõ."

107. § A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezõen nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály
a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezõen nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezõen nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá
c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történõ információ-elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezõen nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történõ kézbesítést kell érteni."

108. § A Ket.
a) 26. § (5) bekezdés b) pontjában a „nyolc" szövegrész helyébe az „öt" szöveg,
b) 51. § (2) bekezdésében az „ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre" szövegrész helyébe az „ügyfelet nyilatkozattételre" szöveg,
c) 59. § (7) bekezdésében a „jogszabály" szövegrész helyébe a „törvény" szöveg,
d) 93. § (4) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet" szövegrész helyébe a „törvény" szöveg,
e) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „legalább húsznapos" szövegrész helyébe a „megfelelõ" szöveg, lép.

109. § Hatályát veszti a Ket.
a) 26. § (5) bekezdés d) pontja;
b) 26. § (6) bekezdése;
c) 32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;
d) 33. § (1) bekezdésében a „vagy kormányrendelet" szövegrész;
e) 33. § (7) és (9) bekezdése;
f ) 33/A. § (4) bekezdése;
g) 79. § (3) bekezdése.

84. A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

167. § A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következõ 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselõje az illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fõvárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenõrzést végezhet.


 


21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben -,
a 3. alcím és a 2. melléklet tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben -,
a 4. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. alcím tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1., 2. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörérõl szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló /1998. (I. 16.) MüM rendelet módosítása

1. § A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabály szerinti
a) vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések,
b) termékek, illetve berendezések forgalomba hozatalához megkívánt jelzések,
c) veszélyes anyagokon és keverékeken, illetve csomagolásukon alkalmazott jelzések
meghatározására és alkalmazására. Az Mvt. 41. §-ában foglaltakra is figyelemmel a munkáltató, illetve telephelye területén - indokolt esetben - a vasúti, közúti, vízi- és a légi közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzéseket kell megfelelõen alkalmazni."

2. § Az R1. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„9. § (1) A tartályokat és a láthatóan elhelyezett csõvezetékeket, amelyekben a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezésérõl, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján veszélyesként osztályozott anyagokat vagy keverékeket tárolnak vagy szállítanak, a CLP rendeletben meghatározott módon megfelelõ veszélyt jelzõ piktogramot tartalmazó címkével kell ellátni.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés elõírását azokra a tartályokra, amelyeket csak rövid idõre használnak, vagy tartalmuk gyakran változik, feltéve, hogy megfelelõ egyéb intézkedésekkel, különösen tájékoztatással és oktatással biztosítják az azonos szintû védelmet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti címkézés
a) helyettesíthetõ a 8. §-ban meghatározott figyelmeztetõ jellel, a megfelelõ piktogram vagy szimbólum alkalmazásával;
b) kiegészíthetõ további információkkal, például a veszélyes anyag vagy keverék nevével, képletével és a veszély részletes ismertetésével;
c) tartályok munkahelyen történõ szállításánál pótolható a külön jogszabályban a veszélyes anyagok szállításához elõírt jelekkel.
(4) Amennyiben az 1. számú melléklet 2. pontjában nem szerepel megfelelõ figyelmeztetõ jel, a CLP rendelet V. melléklete szerinti megfelelõ veszélyt jelzõ piktogramot kell alkalmazni.
(5) A jeleket a látható oldalakon tábla, öntapadó címke vagy felfestés formájában kell elhelyezni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott jelekre megfelelõen alkalmazni kell a 8. § (4) bekezdésében, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott követelményeket.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a csõvezetéken alkalmazott címkéket az elzáró szerelvények, csõkötések és a legveszélyesebb helyek közvetlen közelében, egymástól megfelelõ távolságban kell elhelyezni.
(8) Azokat a területeket, helyiségeket és bekerített helyeket, amelyek jelentõs mennyiségû veszélyes anyag vagy keverék tárolására szolgálnak, az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti figyelmeztetõ jellel kell ellátni, vagy az (1) bekezdés szerint jelölni, kivéve, ha a csomagolásukon vagy tartályukon lévõ jelölések ezt szükségtelenné teszik.
(9) Jelentõs mennyiségû veszélyes anyag vagy keverék tárolásánál általános veszélyre utaló figyelmeztetõ jelet lehet alkalmazni. A táblákat és jelzéseket a tárolóhely közelében vagy a tárolótérbe vezetõ ajtón kell elhelyezni."

3. § (1) Az R1. 17. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E rendeletnek az egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelettel megállapított 9. § (1)-(4) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a 2015. június 1-je elõtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) szerint osztályozott anyagok és keverékek esetén a Kbtv. szerinti címkézés továbbra is alkalmazható addig az idõpontig, amíg a CLP rendelet szerinti besorolás a munkáltató vagy képviselõje rendelkezésére nem áll."
(2) Az R1. 17. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja."

4. § Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosítása

5. § (1) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) veszélyes anyag:
aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezésérõl, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,
ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;
b) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap."
(2) Az R2. 3. §-a a következõ w) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„w) vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépõ, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyezõdés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhetõ kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy elõállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e."

6. § Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítõ információkat - elsõsorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérõl, engedélyezésérõl és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelõ biztonsági adatlapot - be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is."

7. § Az R2. 7. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A munkáltató gondoskodik arról, hogy)
„c) a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekrõl,"

8. § Az R2. 9. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselõi az általuk értett nyelven]
„d) a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelõen biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék."

9. § Az R2. 15. § (4) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

3. A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása

10. § (1) A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában rákkeltõ anyag:)
„aa) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezésérõl, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltõ anyagként való besorolás kritériumainak megfelelõ anyag,
ab) az a keverék, amely egy vagy több - az aa) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevõ vagy összetevõk koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltõ kategóriába tartozik,"
(2) Az R3. 2. § s) pont sb) és sc) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában mutagén anyag:)
„sb) a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelõ anyag,
sc) az a keverék, amely egy vagy több - az sb) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevõ vagy összetevõk koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába tartozik."

11. § (1) Az R3. 22. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E rendelet alkalmazásában a 2015. június 1-je elõtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) szerint osztályozott anyagok és keverékek esetén a Kbtv. szerinti rákkeltõ 1. és 2. kategória, illetve mutagén 1. és 2. kategória besorolások továbbra is alkalmazandóak addig az idõpontig, amíg a CLP rendelet szerinti besorolás a munkáltató vagy képviselõje rendelkezésére nem áll."
(2) Az R3. 22. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Ez a rendelet
a) a munkájuk során rákkeltõ anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

12. § Az R3.
a) 2. § a) pont ac) alpontjában, 5. § (10) bekezdésében a „készítmény" szövegrész helyébe a „keverék" szöveg,
b) 5. § (8) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése" szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 108. § (2) bekezdése" szöveg,
c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „készítményt" szövegrész helyébe a „keveréket" szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az R3. 2. § p) pontja.
14. § Az R3. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
16. § Hatályát veszti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészébõl a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanmûhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól szóló 3/2015. (II.13.) NGM rendelet
a) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint
b) 5. melléklet 11. pont b) és c) alpontja.

6. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések
17. § Hatályát veszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történõ mentesítéshez szükséges állapotfelmérésrõl, valamint a mentesítési eljárás szakértõi, illetve hatósági közvetítõi díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet.

7. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép hatályba.

19. § Az 1-14. §, valamint az 1. és a 2. melléklet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 

1. és 2. melléklet a 21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelethez - letöltés
 


 



23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet - egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei és a fõvárosi és megyei kormányhivatalok átalakításával összefüggõ módosításáról

3. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása
4. §
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: 27/1995. R.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás a székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal helyett más állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatallal is köthet szerzõdést az érintett fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala illetékességi területéhez tartozó településen lakó, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatra küldött álláskeresõ ellátására, ha
a) a közlekedési feltételek ezt indokolják,
b) a székhelye szerinti, népegészségügyi feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalt errõl megelõzõleg tájékoztatta, és
c) az érintett, állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal ezt kezdeményezi."
5. § A 27/1995. R. 7. § 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„8. szakképzést folytató intézmény: a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. §-ának hatálya alá tartozó intézmény."

10. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása
18. §
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 33/1998. R.)
a) 2. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és c) pontjában az „a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalra és a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatalára" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a külügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 166/2006. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt" szövegrész helyébe az „a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésrõl szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglalt" szöveg,
c) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselõk, ügykezelõk és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe az „a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésrõl szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet" szöveg,
d) 4. § (3) bekezdés b) pontjában, 7. § (3) bekezdés f) pontjában, 12. § (4) bekezdésében az „a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal és a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg, 4. § (3) bekezdés c) pontjában az „a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség" szövegrészek helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és
megyei kormányhivatal és a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg,
e) 7. § (3) bekezdés d) pontjában a „fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság" szöveg,
f ) 11. § (5) bekezdésében az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatal járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél" szövegrész helyébe az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál" szöveg,
g) 12. § (1) és (2) bekezdésében, 15. §-át megelõzõ alcím címében az „a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal, a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg,
h) 13. § (4) és (5) bekezdésében az „a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatallal és a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatalával" szöveg,
i) 15. § (5) bekezdés a) és b) pontjában az „a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal vagy a fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg,
j) 16/B. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az „a munkaügyi központ" szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,
k) 16/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaügyi kirendeltség" szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.
19. §
Hatályát veszti a 33/1998. R. 1. § k) és q) pontja. 

15. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosítása
26. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: 16/2000. EüMr.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén a sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkezõ fõvárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) hagyja jóvá. Bõvített és átfogó fokozatú képzés esetén a sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket - az OKK szakvéleménye alapján - az OTH hagyja jóvá."
27. § A 16/2000. EüMr.
a) 4. § (1) bekezdésében az „Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (a továbbiakban: OSSKI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 8. § (6) bekezdésében a „Sugáregészségügyi Decentrum - az OSSKI szakvéleménye alapján" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal - az OKK szakvéleménye alapján" szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában,
14. § (1) és (1a) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (1)-(3) bekezdésében, 24. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet IV. rész 1.4. és 1.7. pontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 24. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrum" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal" szöveg, 14. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 5. számú melléklet 3.6. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrum" szövegrészek helyébe a „megyei kormányhivatal" szöveg,
d) 6. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. §-ában, 28. § (2)-(4) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 1., 3., 6., 8-10., 23. és 24. pontjában, 3. számú melléklet 5. pontjában az „OSSKI" szövegrész helyébe az „OKK" szöveg, 17. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 19. pontjában, 5. számú melléklet 3.6. pontjában az „OSSKI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
e) 15. §-ában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,
f ) 17. § (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. számú függelék 18. pontjában az „OSSKI-val" szövegrész helyébe az „OKK-val" szöveg,
g) 17. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 7. számú melléklet 2. és 4. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumok" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalok" szöveg,
h) 20. § (2) bekezdésében a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek" szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,
i) 24. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet I. rész 1.5.3. alpontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 21. pontjában, 5. számú melléklet 3.8., 3.10., 4.4. és 4.10.8. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumnak" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak" szöveg,
j) 2. számú melléklet I. rész 1.5.3. pontjában, 2. számú melléklet 2. számú függelék 3. és 7. pontjában az „OSSKI-nak" szövegrész helyébe az „OKK-nak" szöveg, 2. számú melléklet 2. számú függelékének 6. pontjában az „OSSKI-nak" szövegrészek helyébe az „OKK-nak" szöveg,
k) 2. számú melléklet IV. rész 1.4. pontjában az „(OSSKI)" szövegrész helyébe az „(OKK)" szöveg,
l) 2. számú melléklet 2. számú függelékének 10. és 24. pontjában az „OSSKI-t" szövegrész helyébe az „OKK-t" szöveg,
m) 2. számú melléklet 2. számú függelékének 24. pontjában a „Sugáregészségügyi Decentrumot" szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt" szöveg lép

17. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása
29. §
A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központnak (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében és 8. számú melléklet 1. pontjában az „OKBI" szövegrész helyébe az „OKK" szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében az „OKBI-hez" szövegrész helyébe az „OKK-hoz" szöveg,
d) 5. § (3) bekezdésében az „OKBI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
e) 8. § (1) bekezdésében az „OKBI-ban" szövegrész helyébe az „OKK-ban" szöveg,
f ) 8. § (3) bekezdés b) pontjában a „fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és járási (fõvárosi kerületi) hivatala járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal és járási (fõvárosi kerületi) hivatala" szöveg,
g) 8. § (10) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,
h) 11. §-ában a „fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,
i) 13. számú mellékletének címében a „járási népegészségügyi intézethez" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak" szöveg lép. 

31. A biocid termékek elõállításának és forgalomba hozatalának feltételeirõl szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet módosítása
47. §
A biocid termékek elõállításának és forgalomba hozatalának feltételeirõl szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet
a) 4. § (1) bekezdésében az „Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központnak (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében az „OKBI" szövegrészek helyébe az „OKK" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI)" szövegrész helyébe az „Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK)" szöveg,
d) 6. § (1) és (2) bekezdésében az „az OKI" szövegrészek helyébe az „az OKK" szöveg,
e) 7. §-ában az „Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI)" szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI)" szöveg, az „az OÉTI" szövegrészek helyébe az „az OGYÉI" szöveg,
f ) 8. számú melléklet „6. Az irtószerek felhasználása" címû rész
fa) 16. pontjában a „járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a „népegészségügyi eladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,
fb) 17. pontjában a „járási népegészségügyi intézethez" szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalhoz" szöveg,
fc) 19. pont b) alpontjában a „járási népegészségügyi intézetnek, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak vagy környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi vagy környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,
fd) 19. pont c) alpontjában a „járási népegészségügyi intézetnek" szövegrész helyébe a „járási hivatalnak" szöveg, a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek" szövegrész helyébe a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatkörében eljáró fõvárosi vagy megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

Hatályos: 2015. április. 29.


 

 

2015. évi LX. törvény a bíróságok elnevezésérõl, székhelyérõl és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról

1. § (1) A bíróságok elnevezésérõl, székhelyérõl és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) a következõ 7. §-sal egészül ki:
„7. § A bíróságok elnevezésérõl, székhelyérõl és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított 1. mellékletet a 2015. július 1-jét követõen indult ügyekben kell alkalmazni.”
(2) Az Illetékességi tv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. § A bíróságok elnevezésérõl, székhelyérõl és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 1. mellékletet a 2018. január 1-jét követõen indult ügyekben kell alkalmazni.”

2. § (1) Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.




17/2015. (VI. 9.) NGM rendelet - az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, valamint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet módosításáról

1. § Hatályát veszti az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet Mellékletének „IDEGENFORGALOM” címû fejezete.
2. § (1) Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet) 1. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kiskereskedelmi szektorban történõ vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 6. §-a szerint meghatározott üzlet az általános zárvatartási idõszakban nyitva tart, ezen idõszak alatt e rendelet mellékletének 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében foglalt táblázat 1., 4., 6., 11., 2. és 14. pontjában foglalt követelmények nem terjednek ki
a) az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató
aa) egyéni vállalkozóra,
ab) egyéni cég tagjára,
ac) gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint
b) a Kszvmtv. szerinti segítõ családtagokra.”
(2) Az NFGM rendelet Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

Hatályos: 2015. június 17.




34/2015. (VI. 25.) FM rendelet - egyes mezõgazdasági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

1. Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet módosítása
1. §
Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal fõigazgatójával” szövegrész helyébe
a „foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszterrel” szöveg,
b) Melléklet I. Általános elõírások cím 1.2. pont c) alpontjában a „fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, illetve annak megyei intézete” szövegrész helyébe a „népegészségügyi hatáskörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép..

Hatályos: 2015. június 28.



 

A nemzetgazdasági miniszter 9/2015. (III. 31.) NGM rendelete a fõvárosi és megyei kormányhivatalok integrációjával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Az alábbi jogszabályokban a munkavédelmi hatóság új megnevezése szerepel:
„fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelõsége” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság” szöveg
„A munkavédelmi felügyelõség” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság” szöveg,
„Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelõsége” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság” szöveg lép.
A hatóság megnevezésén kívül egyéb változás nincs ezekben a jogszabályokban:

1. A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása
2. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása
5. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása
6. Az elsõsorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeirõl szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása
7. A képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosítása
16. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EÜM együttes rendelet módosítása
18. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrõl szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EÜM együttes rendelet módosítása
24. A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekrõl szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása
27. Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosítása

9. A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosítása
(1) A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: 61/1999. EüM rendelet) 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, továbbá a fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) minden olyan balesetrõl, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezõk szétterjedését okozhatja vagy okozhatta.”
(2) A 61/1999. EüM rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Ha a biológiai tényezõvel történt expozíció következtében akár egyetlen munkavállaló is fertõzõdött vagy megbetegedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kezdeményezésére, szükség szerint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal véleményének figyelembevételével a munkavédelmi hatóság a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kijelöli azon munkavállalók körét, akiket – az azonos expozíció miatt – megfigyelés alá kell vonni, és kezdeményezi a 3. § szerinti becslés újraértékelését.”

10. A munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
16. § A munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § A rendeletben foglaltak megtartásának ellenõrzésérõl a fõvárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.”

12. A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása
18. § A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: 26/2000. EüM rendelet) 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató – amennyiben a fõvárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) indokolt esetben nem ír elõ nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai – a munkavédelmi hatóság tájékoztatása mellett – jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.”

26. A munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
37. § A munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: 66/2005. EüM rendelet) 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Ha az 5. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselõ vagy a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy
a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzõkönyv között ellentmondás van, vagy
b) a zajmérés nem az üzemszerû mûködésnek megfelelõen történt,
a jegyzõkönyvet észrevételeivel a munkavédelmi hatóságnak megküldi. A munkavédelmi hatóság az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétlésérõl.”

Hatályos: 2015. április 1. 


 

 

A Kormány 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelete a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról

14. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása
14. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6. )
a) 1. § b) pontjában az „a fõvárosi es megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ) és a fõvárosi es megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: munkaügyi kirendeltség)” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervkent eljáró fõvárosi es megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az „a munkaügyi központok, a munkaügyi kirendeltségek” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalok, a járási hivatalok” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdésében az „illetékes munkavédelmi felügyelõség” szövegrész helyébe az „illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 6. § (2) es (3) bekezdésében a „munkavédelmi felügyelõség” szövegrész helyébe a „munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fõvárosi es megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(2) Az R6. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet
1.1.2. pontjában az „A munkaügyi központ” szövegrészek helyébe az „Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

114. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
114. § Hatályát veszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet.

258. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelölésérõl, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

Hatályos: 2015. április. 01.


 

 

2015. évi VIII. törvény a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggõ egyes törvények módosításáról

2. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
2. § (1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 84. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság jogosult
a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítésérõl;
b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, az ellenõrzést végzõ kormánytisztviselõ ellenõrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró kormánytisztviselõ nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva – ellenõrzést tartani;
c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelõsségét nem érintve – kivizsgálni;
d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidõn belül történõ megszüntetésére kötelezni;
f ) az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó elõírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstõl eltiltani;
g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegetõ veszély esetén, határértéket meghaladó expozícióban, rákkeltõ, mutagén, teratogén hatású veszély elõfordulásakor – annak elhárításáig –, vagy nem megfelelõ védelmet nyújtó védõeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetve üzem, üzemrész mûködésének, munkaeszköz, egyéni védõeszköz, veszélyes anyag vagy keverék használatának felfüggesztését elrendelni;
h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenõrzést;
i) a balesetet munkabalesetnek minõsíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelõen végezték, vagy ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütközõ módon nem tekinti munkabalesetnek;
j) a munkaeszköz és egyéni védõeszköz mûködését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)−(4) bekezdésében meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb – információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkezõ változást idõszakonként bejelentse;
l) a munkahelyen tartózkodó személytõl az ellenõrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;
m) az ellenõrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendõrség igénybevételére;
n) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.”
(2) Az Mvt. 84. § (2), (3) és (4) bekezdésében az „A felügyelõ” szövegrész helyébe az „A munkavédelmi hatóság” szöveg lép.

12. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
12. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség elõlegezésére kötelezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tûzött határidõ alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,”
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdés i) pontja a következõ rendelkezéssel egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidõbe nem számít be:)
„i) a kérelmezõ ügyfelet az eljárási költség elõlegezésére kötelezõ döntés közlésére irányuló intézkedéstõl az annak teljesítéséig terjedõ idõ,”
(3) A Ket. 153. §-a a következõ 14a. ponttal egészül ki:
(Eljárási költségek:)
„14a. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett mûszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylõ) vizsgálat azon költsége, amelyet az eljárásért fizetendõ illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,”

Hatályos: 2015. április 1. 


 

 

Az emberi erõforrások minisztere 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

5. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása
10. § (1) A munkakori, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról es véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 33/1998. NM rendelet) 16/B. § (5) bekezdése helyébe a kivetkezõ rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadassanak díját a terítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások terítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményezõ viseli.”
(2) A 33/1998. NM rendelet 16/B. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított két évig érvényes.”
11. § A 33/1998. NM rendelet 17. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ez a rendelet a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK es a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok es keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
12. § (1) A 33/1998. NM rendelet 8. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(2) A 33/1998. NM rendelet 9. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lep.
(3) A 33/1998. NM rendelet 9/A. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
13. § A 33/1998. NM rendelet
a) 1. § o) pontjában, 16/A. § (1) bekezdésében, 8. számú mellékletében foglalt táblázat 2.10. pontjában a „terhes” szövegrész helyébe a „várandós” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében es 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (1) pontjában a „terhesekre” szövegrész helyébe a „várandósokra” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdésében a „terhesség” szövegrész helyébe a „várandósság” szöveg,
d) 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (8) pontjában a „terhesség” szövegrészek helyébe a „várandósság” szöveg,
e) 8. számú melléklet „Jelmagyarázat:” rész (8) pontjában a „terhességi” szövegrész helyébe a „várandóssági” szöveg lép.

3. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

4. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

5. számú melléklet a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelethez - letöltés 

Hatályos: 2015. március 31.


 

 

A nemzetgazdasági miniszter 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelete a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a szakképzési és felnõttképzési intézményrendszer átalakításával összefüggõ miniszteri rendeletek módosításáról

1. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása
1. § A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztériumnak” szöveg lép.
2. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása
2. § (1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)NM rendelet (a továbbiakban: R1.)
a) 3. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság) részére” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)”,
b) 3. § (4) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz” szövegrész helyébe az „az Országos Tisztifõorvosi Hivatalhoz (a továbbiakban: OTH)”,
c) 3. § (5) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz” szövegrész helyébe az „az OTH-hoz”,
d) 3. § (6) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
e) 4. § (1) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „az OTH-t és a minisztériumot”,
f ) 5. § (1) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
g) 5. § (2) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a minisztérium”,
h) 5. § (7)–(8) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „az OTH”,
i) 5. § (9)–(10) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrészek helyébe az „az OTH” szöveg lép.
(2) Az R1. 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) Az R1. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

1. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
1. Az R1. 3. számú mellékletének II. alcím 2. pontjában az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „az OTH-nak”, az „A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „Az OTH” szöveg lép.
2. Az R1. 3. számú mellékletének II. alcím 3. pontjában az „A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „Az OTH” szöveg lép.

2. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
Az R1. 4. számú mellékletében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága” szövegrész helyébe az „Országos Tisztifõorvosi Hivatal” szöveg lép.

3. A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása
3. § A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 16. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának vezetõje” szövegrész helyébe az „az országos tisztifõorvos” szöveg lép.

5. A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekrõl szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet módosítása

5. § A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekrõl szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Egész testre ható rezgés vonatkozásában, a tengeri hajózásban és a légi szállításban egyedi engedély alapján, e jogszabályban megadott határérték alól a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter – amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelõséget megállapította − kérelemre felmentést adhat. A kérelemhez csatolni kell az Országos Tisztifõorvosi Hivatal által elõzetesen kiállított szakvéleményt.”

6. A munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
6. § (1) A munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: R2.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Ha a munka jellegébõl adódóan az egyéni hallásvédõ eszköz teljes mértékû és szakszerû alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és biztonságra, mint a hallásvédõ eszköz mellõzése, akkor a munkavédelmi képviselõ és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kezdeményezésére − amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelõséget megállapította − a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) az OTH elõzetes szakvéleményének figyelembevételével engedélyezheti a 9. §
(1) bekezdése elõírásaitól való eltérést.”
(2) Az R2.
a) 6. § (3) bekezdésében az „a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv” szövegrész helyébe az „az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH)”,
b) 14. § (2) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg lép.

8. Az egyéni védõeszközök követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása
8. § Az egyéni védõeszközök követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet
a) 9. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi
igazgatóságát (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság)” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelõs minisztert”,
b) 9. § (6) bekezdésében az „a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter” szöveg lép.

10. A munkabiztonsági szakértõi tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet módosítása
10. § (1) A munkabiztonsági szakértõi tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság)” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(2) Az R4. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A díjat a kérelmezõ)
„a) a miniszter hatáskörébe tartozó eljárások esetén a miniszter által vezetett minisztérium,”
[(a továbbiakban együtt: engedélyezõ szerv) 1. mellékletben feltüntetett számlájára köteles befizetni.]
(3) Az R4. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Hatályát veszti az R4.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontja,
b) 2. § (1) bekezdés b) pontja.

3. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez
1. Az R4. 1. mellékletének 1.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1.1. A foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter hatáskörébe tartozó eljárás esetén:
Pénzforgalmi számla elnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium Igazgatás elõirányzat felhasználási keretszámla
Pénzforgalmi számla száma: 10032000-01460658-00000000”
2. Hatályát veszti az R4. 1. mellékletének 2.1. pontja.

13. Az egyéni védõeszközök megfelelõségét értékelõ szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenõrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet módosítása

13. § (1) Az egyéni védõeszközök megfelelõségét értékelõ szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenõrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet (a továbbiakban: R6.)
a) 1. §-ában az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága” szövegrész helyébe az „a Nemzetgazdasági Minisztérium”,
b) 7. § (2) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10032000-01732630-00000000 számú számlájára” szövegrész helyébe az „a Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú számlájára” szöveg lép.
(2) Az R6. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

4. melléklet az 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelethez

Az R6. 2. mellékletében a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium” szöveg lép.

Hatályos: 2015. január 1.

Hatályát veszti: d) a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet.


 

 

A belügyminiszter 63/2014. (XII. 15.) BM rendelete az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés szabályairól, a büntetés-végrehajtási szervezetnél mûködõ, fogvatartottakat érintõ foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történõ munkáltatásának munkaügyi ellenõrzésérõl

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

A Kormány 306/2014. (XII. 5.) Korm. rendelete a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóság, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlójának a kijelölésérõl

A Kormány a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés e) pontjában, a 2. § tekintetében a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történõ munkáltatása esetén munkavédelmi hatóságként elsõ fokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el.
2. § A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történõ munkáltatása esetén munkaügyi hatóságként elsõ fokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el.

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról
3. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóságot.”
(2) Az Mvt. 88. §-a a következõ (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében az e torvényben meghatározottaktól eltérõ munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minõsítésére vonatkozó szabályokat.”
(3) Az Mvt. 87. § 9. pontjában az „az elõzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka” szövegrész helyébe az „az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka” szöveg lep.

Hatályos: 2015. január 1.


 

 

A nemzetgazdasági miniszter 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelete egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki biztonsági követelményekrõl és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

Hatályát veszti a Gazpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet.

Hatályos: 2014. december 04.


 

 

A Kormány 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggõ módosításáról
336. A munkabiztonsági szakértõi tevékenységrõl szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

459. § A munkabiztonsági szakértõi tevékenységrõl szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lep:
„(3) Az a munkabiztonsági szakértõ, aki az 1. számú melléklet 1–22. pontjaiban foglalt szakterületeken 2009. december 31. napján a munkavédelmi hatóság nyilvántartásában szerepel, és nem rendelkezik a 2. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel, engedélyének lejártával ezen szakterületnek megfelelõ újabb engedély iránti kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamaránál, ha 2006. január
1-jet megelõzõen az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe jogszabály alapján az 1. számú melléklet 1–22. pontjában meghatározott szakterületeknek megfelelõ igazságügyi szakértõi szakterületek valamelyikére felvettek.”

Hatályos: 2014. szeptember 05. 


 

 

13/2014. (III. 14.) NGM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, valamint a munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról

1. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)

„c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állománya,"
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése a következõ g)-l) ponttal egészül ki:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)

„g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, kormánytisztviselõi, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,
h) az Országgyûlési Õrség hivatásos állománya, valamint a hivatásos állományba pályázók,
i) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya és a felvételre jelentkezõk,
j) a közterület-felügyelõk és a közterület-felügyelõi kinevezés elõtt állók,
k) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezõket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folyatató hallgatókat kivéve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folyatatott rendészeti képzésére, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb rendészeti oktatási intézeteknél felvételre jelentkezõk, illetve ezen iskolák tanulói és
hallgatói,
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselõi, kormányzati ügykezelõi és hivatásos állománya, valamint a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezõk"
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

2. § (1) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekû munkára jelentkezõ elkövetõ kezdeményezi a közérdekû munka megkezdése elõtt. Büntetésként kiszabott közérdekû munka esetén az elkövetõ a szakvélemény díját megtérítõ szervezetrõl kapott tájékoztatót köteles magával vinni a vizsgálatra."
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A szakvélemény kiadásának díját a büntetésként kiszabott közérdekû munka esetén a szakvélemény elkészítését követõ 60 napon belül kell megtéríteni."
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes."

3. § A munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Nem minõsül védõeszköznek:)

„c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyûlési Õrség által viselt vagy használt védõeszköz;"

Hatályba lép: 2014. március 15-én.


 

 

12/2014. (III. 12.) NGM rendelet - az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

3. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása

3. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet 1. § (3) bekezdésében a „jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságra," szövegrész helyébe
a „jogi személyre," szöveg lép.

Hatályba lép 2014. március 15-én.


 

63/2013. (XII. 17.) NGM rendeleta munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet - az arról történõ tudomásszerzését követõen - haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - tanúk meghallgatásáról készült jegyzõkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza."

2. § (1) A MüM rendelet 8. § (1) bekezdésében a „3. számú" szövegrész helyébe a „4/a." szöveg lép.

(2) A MüM rendelet 8. § (2) bekezdésében a „4. számú" szövegrész helyébe a „5." szöveg lép.

3. § (1) A MüM rendelet az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A MüM rendelet 4/a. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A MüM rendelet 5. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

4. § Hatályát veszti a MüM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „magyar" szövegrész.

5. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés

2. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés

3. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez - letöltés



 

 

55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet - egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben - a következõket rendelem el:

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása

1. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet [a továbbiakban: 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet] 4. § (1) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki:
(A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi)
„k) az álláskeresõk beiskolázás elõtti és munkaközvetítés elõkészítése keretében történõ, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás elõtti szakmai alkalmassági vizsgálatát."
(2) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fõvárosban):]
„c) az álláskeresõk beiskolázás elõtti és munkaközvetítés elõkészítése keretében történõ, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás elõtti szakmai alkalmassági vizsgálata;"
(3) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fõvárosban):]
„g) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló jogszabályban meghatározott foglalkoztathatóság szakvéleményezése;"

2. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása

2. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 1. § l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskeresõ vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különbözõ foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerûsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekû munka esetében az elkövetõ, a büntetõ ügyben kiszabott közérdekû munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;"
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed]
„c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességû álláskeresõre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerûsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítõ munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekû munka esetén az elkövetõre, az elítéltre és a pártfogó felügyelõi szolgálatra;"
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon."
(4) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a 16/B. §-át követõen a következõ 16/C. §-sal és azt megelõzõen a következõ alcímmel, valamint a következõ 16/D. §-sal és azt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki:

A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekû munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/C. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési közérdekû munkára jelentkezõ elkövetõ kezdeményezi a közérdekû munka megkezdése elõtt.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közérdekû munkára jelentkezõ elkövetõ által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekû munka megkezdésének kötelezõ feltétele.
(4) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

A büntetõ ügyben kiszabott közérdekû munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/D. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a közérdekû munka esetén a pártfogó felügyelõi szolgálat kezdeményezi a közérdekû munkahely kijelölése elõtt az elítélt nevének és a közérdekû munkaként végezhetõ munkakör megnevezésének a megadásával.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a pártfogó felügyelõ által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató szakorvosa,
b) a pártfogó felügyelõi szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy
c) a feladatra szerzõdött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekû munka megkezdésének kötelezõ feltétele.
(4) A szakvélemény kiadásának díját a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal viseli.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes."

3. Záró rendelkezések

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(Hatályos: 2013. december 5.) 


 

 

2013. évi CLXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról   

3. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelõzõ intézkedések meghatározását - eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése elõtt, azt követõen indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggõ változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezõk megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezõk minõségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés elõfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki."

(2) Az Mvt. 64. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszternek az egészségügyért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következõ személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és idõpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell."

(3) Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes elõírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszternek az egészségügyért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg."

(4) Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelõzésére."

(5) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenõrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetõje által közzétett ellenõrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenõrzési idõszakot megelõzõ 45 napig kell közzétenni."

(6) Az Mvt. 82/C. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenõrzés alá vonását nem kérelmezheti."

(7) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenõrzés során az eljáró hatóság jogerõs és végrehajtható határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerõs és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkezõ természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerõre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának idõpontját;
c) a jogsértés megjelölését;
d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerõs és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerõre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott."

(8) Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplõ, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerõs határozat végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerõs döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli."

(9) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság felügyelõje jogosult)
c) a munkabaleseteket - kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - és a fokozott expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelõsségét nem érintve - kivizsgálni;"

(10) Az Mvt.
a) 1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-ában a „munka-egészségügyi" szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi",
b) 54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve" szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és" szöveg,
c) 54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejûleg" szövegrész helyébe az „, illetve",
d) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a „készítmény" szövegrész helyébe a „keverék",
e) 87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (elõzetes letartóztatásban, elítéltként)" szövegrész helyébe az „az elõzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka", az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján" szövegrész helyébe az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekû munka, valamint a büntetõügyben kiszabott közérdekû munka,"szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú" szövegrész.




45/2013. (X. 14.) NGM rendelet - az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdésének a) pont af) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: FMM rendelet) 1. § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § hatálya a más részére szolgáltatásként nyújtott munkavégzés során alpintechnikát alkalmazó valamennyi jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságra, egyéni vállalkozóra és magánszemélyre kiterjed."

2. § (1) Az FMM rendelet 2. § 1-7. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„1. Alrendszer: a lezuhanásgátló rendszer részét képezõ elemek, illetve részegységek együttese.
2. Csatlakozó: a lezuhanásgátló rendszer eleme vagy részegysége, amely lehet karabiner (zárkapocs) és horog (kampó).
3. Dinamikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 10%, vagy annál nagyobb, ezáltal csökkenteni képes a munkavállaló zuhanása során fellépõ erõhatást.
4. Elölmászás: az alpintechnika elõkészítõ része, amelynek során az e tevékenységre kiképzett elölmászó köztes biztosítási pontokat helyez el, miközben egy független rögzítési ponton kikötött másik munkavállaló dinamikus vagy erre a célra alkalmas félstatikus kötéllel biztosítja.
5. Energiaelnyelõ: a lezuhanásgátló rendszer azon része, amely a zuhanás során keletkezõ energia egy részének elnyelésével a zuhanás hatását az emberi szervezet számára elviselhetõ mértékûre csökkenti.
6. Ereszkedõ eszköz: a testhevederzethez csatlakoztatott fékezõ eszköz, amelynek használatával a függõleges irányban lefelé történõ ereszkedés sebessége csökkenthetõ.
7. Esési tényezõ: a zuhanó test felfogásakor az esési magasság és a zuhanás megállításában résztvevõ kiengedett kötél hosszának a hányadosa, ahol a kiengedett kötél hossza az a távolság, amelyet a mászó munkavállaló a zuhanás bekövetkeztéig a biztosítási ponttól megtett. Az esési tényezõ értéke akkor a legnagyobb (2-es értékû), ha a zuhanás hossza kétszer akkora, mint a biztosításban kiengedett kötél hossza."

(2) Az FMM rendelet 2. § 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„13. Megtartási rántás: a zuhanás megállításakor a testet érõ, a kötéltípusra a gyártó által kN-ban megadott érték. A megtartási rántás mértéke függ az eséstényezõtõl, a test súlyától és a kötél energia elnyelõ képességétõl."

(3) Az FMM rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„16. Részegység: Az alpintechnikához használt felszerelés tartósan egymáshoz rögzített alapelemeinek együttese."

(4) Az FMM rendelet 2. § 19-22. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„19. Rögzítõ kötél: a szerkezeti rögzítések közötti kötél, amelyhez az egyéni védõeszközt lehet csatlakoztatni.
20. Statikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 5% vagy annál kisebb.
21. Szerkezeti rögzítõ: egy szerkezethez olyan módon rögzített elem vagy elemek, amelyrõl több személyt lehet biztosítani oly módon, hogy a teherbírása alkalmas egy elölmászó 2-es értékû esési tényezõjû zuhanásának a megtartására is.
22. Szélsõ szerkezeti rögzítõ eszköz: olyan szerkezeti rögzítõ eszköz, amely egy rögzítõ kötél mindkét végének rögzítésére szolgál."

(5) Az FMM rendelet 2. § 24. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„24. Teljes testhevederzet: egyéni védõeszköz, amely hevederbõl, szerelvényekbõl, csatokból és más elemekbõl áll, és alkalmas a munkavállaló teljes testének rögzítésére és megfogására a zuhanás alatt és a zuhanás megállítását követõen, a zuhanás megállításakor fellépõ erõk elosztására a testfelületen, valamint a test függõleges vagy ahhoz közeli helyzetben tartására."

(6) Az FMM rendelet 2. §-a a következõ 28-29. pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„28. Félstatikus kötél: olyan 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb nyúlású körszövött kötél, amely alkalmas a munkavállaló statikus vagy dinamikus terhelésének megtartására.
29. Karabiner: véletlenszerû kinyílás ellen önzáródó elemmel ellátott, vagy kézzel zárható csatlakozó, amely gyorsan oldható kapcsolatot biztosít a különbözõ eszközök között."

3. § Az FMM rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. § (1) Alpintechnika csak akkor kezdhetõ meg, illetve folytatható, ha az megfelel az e rendeletben, valamint az egészséget nem veszélyeztetõ, biztonságos munkavégzésre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott elõírásoknak.
(2) Az alpintechnika és annak munkaterülete az Mvt. szerinti veszélyes technológiának, illetve munkahelynek minõsül, amelynek üzemeltetésére az Mvt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely két métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli és a kiépíthetõ állványzat, vagy más mûszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal."

4. § (1) Az FMM rendelet 4. §-át megelõzõ „A munkáltató alapvetõ munkavédelmi és munkabiztonsági kötelezettségei" alcím-megjelölés helyébe a következõ alcím-megjelölés lép:

„A munkáltató alapvetõ munkavédelmi kötelezettségei"

(2) Az FMM rendelet 4. § (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Az Mvt. szerinti munkavédelmi szempontú elõzetes vizsgálat során és a kockázatértékelés keretében a munkafeladathoz szükséges, annak jellegébõl adódó engedélyeket is be kell szerezni."

5. § (1) Az FMM rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatónak az oktatás keretében a munkavállalókat az alpintechnika adott körülmények közötti végrehajtására is fel kell készítenie. Ennek érdekében minden munkakezdés elõtt valamennyi munkavállalóval ismertetni kell a különleges, az alpintechnikai módszer alkalmazásának általános ismeretein túlmenõ, a feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyedi tudnivalókat, így különösen a munkafeladat végrehajtására és az esetleges mentésre vonatkozó különleges ismereteket."
(2) Az FMM rendelet 6. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alpintechnika módszerének munkavégzés közbeni megváltoztatása esetén a munkavállalókat a szükséges új ismeretekkel kell ellátni. Az új módszer ismertetéséig az alpintechnika alkalmazását fel kell függeszteni.
(5) Az alpintechnikai feladat végrehajtására a munkáltató a munkavégzés megkezdése elõtt írásban jelöli ki a munkavállalót."

6. § Az FMM rendelet 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„8. § (1) A munkáltató által erre felhatalmazott munkairányító köteles minden munkakezdés elõtt a munkavállalók alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról meggyõzõdni, ideértve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok meglétét is.
(2) A munkairányító számára lehetõvé kell tenni, hogy a munkaterületen igazolni tudja, hogy a munkakezdés elõtt meggyõzõdött a munkavállaló írásbeli kijelölésének megtörténtérõl és az alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról.
(3) A munkavégzésre alkalmatlan munkavállaló - az alkalmatlanságot kiváltó ok megszûnéséig - alpintechnikai munkavégzést nem folytathat."

7. § Az FMM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Alpintechnikát csak olyan személy végezhet, aki
a)
a 18. életévét betöltötte,
b)
az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Ipari alpinista elnevezésû szakképesítéssel vagy ipari alpintechnika végzésére jogosító, jogszabály alapján elismert, vagy honosított külföldi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik."

8. § Az FMM rendelet 10. § (2) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az alpintechnika módszerének meghatározása során a munkáltató köteles tekintettel lenni)

a) a munkafeladat egészére;"
c) a munkahely, illetve munkaterület megközelítésének irányára és módjára;"

9. § (1) Az FMM rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az alpintechnika alkalmazása során valamennyi munkavállalónak rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléssel és egyéni védõeszközzel. Az egymás felett kialakított munkaterületek elhatárolásáról gondoskodni kell.
(2) Az alpintechnika alkalmazása során a munkavállalót a rögzítési ponthoz biztosító, a magasból történõ lezuhanást megakadályozó, vagy annak biztonságos lefékezését, illetve a munkaterület megközelítését szolgáló eszközként kizárólag egyéni védõeszköz alkalmazható. Az alpintechnikát végzõ munkavállaló számára legalább a következõ egyéni védõeszközöket kell biztosítani:
a)
2 db félstatikus kötél (egy ereszkedõ és egy biztosító),
b)
1 db teljes testhevederzet,
c)
1 db önfékezõ ereszkedõ eszköz,
d)
1 db lezuhanásgátló,
e)
1 db Y alakú rögzítõ kötél (kantár),
f)
8 db karabiner,
g)
1 db védõsisak,
h)
1 db mászógép,
i)
1 db energiaelnyelõ,
j)
3 db varrott heveder."

(2) Az FMM rendelet 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az alpintechnika során alkalmazott egyéni védõeszközöket EK-típustanúsítvány, illetve EK-megfelelõségi nyilatkozat, a tájékoztatóban foglalt, valamint a használatukra vonatkozó jogszabályi követelmények szerint kell használni.
(5) A munkavállaló és a munkaterületen tartózkodó egyéb személyek számára a védõsisak használata kötelezõ. A munkavállalónak a fejrõl való leesés biztosítására Y kialakítású, a zuhanás esetén bekövetkezõ terhelés esetén legalább 0,25 kN erõ hatására kioldódó állhevederes védõsisakot kell viselni."

10. § Az FMM rendelet 15. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(8) Zuhanást gátló eszközként visszahúzható vagy vezérelt típusú lezuhanásgátló egyaránt használható."

11. § (1) Az FMM rendelet 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az ereszkedõ kötél és a biztosító kötél rögzítési pontjának terhelhetõsége nem lehet alacsonyabb, mint 7,5 kN. A ferde kötélpálya rögzítési pontjának, valamint elölmászás során a köztes biztosítási pontoknak a terhelhetõsége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN.
(2) Ereszkedõ állásban és biztosító állásban legalább 10 mm átmérõjû félstatikus kötél használható."

(2) Az FMM rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Ha a szélsõ szerkezeti rögzítések között köztes szerkezeti rögzítõ elhelyezése szükséges, annak terhelhetõsége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN."

12. § Az FMM rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Ha a kötél leereszkedésekor fennáll a felakadás veszélye, így különösen fémszerkezetek közötti térben, a munkavállaló testéhez rögzített kötélzsákot kell használni. A kötélzsákba felszedett kötélre végcsomót kell kötni."

13. § Az FMM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A kötél sérülését meg kell elõzni, a sérülés lehetõségének kitett kötélrészt pedig a veszély jellegétõl függõ védelemmel kell ellátni."

14. § Az FMM rendelet 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„20. § (1) Munkahelyzet beállításhoz használt rögzítõ kötélként kizárólag szintetikus kötél, drótkötél, heveder vagy lánc használható, amely a kötélrendszer csatlakozó elemeként vagy részeként legfeljebb 2 méter hosszú lehet.
(2) Segédkötélként bármilyen átmérõjû kötél vagy heveder használható a várható terhelés és a munkafolyamat figyelembevételével."

15. § (1) Az FMM rendelet 21. §-át megelõzõ „Az elõmászásra vonatkozó elõírások" alcím-megjelölés helyébe a következõ alcím-megjelölés lép:

„Az elölmászásra vonatkozó elõírások"

(2) Az FMM rendelet 21. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
„21. § (1) Elölmászás kizárólag akkor alkalmazható, ha a munkahely ereszkedéssel nem közelíthetõ meg vagy az ereszkedés ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal.
(2) Elölmászásra csak a kötél rögzítési pontjainak elhelyezése céljából kerülhet sor.
(3) Az elölmászó munkavállalót a biztosítását végzõ munkavállalónak legalább 10 mm átmérõjû dinamikus egész kötéllel, vagy legfeljebb 0,33 esési tényezõvel rendelkezõ félstatikus kötéllel és önzáró biztosító eszközzel kell biztosítania.
(4) A biztosítást végzõ munkavállalónak lezuhanó tárgyak ellen védett, stabil helyen, két egymástól független rögzítési ponthoz kikötve kell tartózkodnia.
(5) A biztosítást végzõ munkavállalónak az elölmászó munkavállalótól látó- és hallótávolságban kell tartózkodnia.
(6) Ha az elölmászó munkavállaló biztosítása a földön állva nem oldható meg, akkor a biztosítást végzõ munkavállalónak két, egymástól független rögzítési ponthoz kell biztosítania magát, és az elölmászó munkavállaló biztosítására ettõl független biztosító kötelet kell alkalmazni.
(7) Az elölmászás során a köztes biztosítások sûrítésével meg kell akadályozni a biztosító munkavállaló vonaláig történõ visszazuhanást, illetõleg a földrõl történõ biztosításkor a földig való esést."

16. § Az FMM rendelet a következõ 23-25. §-sal egészül ki:
„23. § E rendeletnek az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról szóló 45/2013. (X. 14.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései nem érintik a Módr. hatálybalépése elõtt megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. A korábban hatályos jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik.
24. § 2015. december 31. napjáig alpintechnikát az e rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ipari alpinista szakképesítéssel vagy képesítéssel nem rendelkezõ személy is végezhet, amennyiben
a)
18. életévét betöltötte,
b)
legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
c)
a munkáltató által elrendelt, a gyakoroltatásokra is kiterjedõ oktatásokon részt vett, az ismereteket elsajátította és az errõl szóló igazolást a munkáltató kiadta, és
d)
legalább alapfokú elsõsegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik.
25. § Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

(Hatályos 2013. november 14-tõl, Megjelent a Magyar Közlöny 170. számában, 2013. október 14-én.)



Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Innovációs és Technológiai Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerû foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZÕDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDÕ ÉS BEFEJEZÕ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2022.09.30.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelölésérõl, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelõs minisztert, továbbá a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. §)

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhetõ az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Innovációs és Technológiai Minisztérium
Munkavédelmi Irányítási Fõosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Fõosztály
Postacím: 1440 Budapest, Pf.: 1.