Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

HÍREK


OMMF tájékoztató az UV sugárzással járó időszakokkal kapcsolatos tudnivalókról
- munkáltatók és munkavállalók részére.

UVradiation  UVradiation2

 

OMMF tájékoztató az UV sugárzással járó időszakokkal kapcsolatos tudnivalókról munkáltatók és munkavállalók részére 

  

  • Ultraibolya sugárzás 

A Napból érkező természetes ultraibolya sugárzásban három tartományt különítenek el:

UVA-, UVB-, és UVC tartományt.

Az UV-A sugárzás, hullámhossza közel van a már szemmel is látható kék fény hullámhosszához.  Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigment képződést (barnulást). Hiánya az angolkórnak nevezett csontfejlődési rendellenességet okozza.

A természetes napfényből származó UVB hullámokat normális körülmények között elnyeli a Föld 18-25 km magasságban lévő ózonrétege. Ez a védő szerepet játszó ózon réteg azonban a korábban igen elterjedten alkalmazott spray-k hajtógázaként, légkondicionálók és hűtőgépek hűtőfolyadékaként alkalmazott, klórt tartalmazó vegyületek, a freonok hatására jelentős mértékben elvékonyodott. (E tekintetben az egyik legérintettebb földrész Ausztrália, Magyarország felett nincs ózonlyuk).

A Napból érkező UVC fényt teljesen elnyeli a földi légkör, ezért azzal csak az űrbe kilépő   emberek és eszközök védelmének tervezésekor kell számolni. 

Az UV - sugárzás erősségét Európában (és gyakorlatilag az egész világon) egységesen használt úgynevezett UV-index egységekben adják meg. Az Egészségügyi Világszervezet az UV Indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta. Minden UV index besorolható egy sugárzási veszély kategóriába és színkódba. Az alacsonyabb UV index, illetve az alacsonyabb sugárzási kategória kevésbé káros a bőrre, míg a magasabb UV index és kategória károsabb hatást jelenthet a szervezetre.

Azt, hogy a kritikus értékek mikor fordulnak elő, csak folyamatos mérésekkel lehet kimutatni. A munkáltatók ilyen mérésekre nem kötelezhetők, ilyen méréseket végezni nem tudnak.

A mérési nehézség miatt és az expozíció eseti jellege miatt erőteljes az a mozgalom (hazai és nemzetközi) amelyik a meteorológiai szolgálatok által kiadott ún. UV riasztás elrendelésével és figyelemfelkeltéssel kívánja felhívni a figyelmet ezen időpontokra és a szabadban való tartózkodás ártalmasságára.

Ezeket az időpontokat (lényegében UV index feltüntetésével készült térképeket) a meteorológiai előrejelzésekkel foglalkozó külföldi, és hazai honlapokon lehet elérni.

Az UV sugárzás előrejelzés, valamint a ténylegesen mért értékek a nyári hónapokban megtalálhatók a www.met.hu és a www.napsugarzas.hu honlapokon. 

Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSz) tájékoztatója szerint az UV index Magyarországon elméletileg 0-tól 10-ig vehet föl értékeket, de a 10-es már nagyon extrém eset, nem is volt még rá példa. Az elmúlt évben a riasztást 7,5-s, nagyon erős értéknél adta ki az OMSZ. A korábbi évek tapasztalatai szerint a május 1. és szeptember 30. közötti napok tíz százalékában fordult elő, hogy 7, 5 felett volt az UV index érték.

  • Természetes UV sugárzás sajátosságai 

Az ózonréteg elvékonyodása miatt meggyengült a Föld védelme. A szakirodalom egységes abban a tekintetben, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a földet elérő erős UVA és UVB sugárzás ártalmas is lehet.

 Ez azonban időben (évszak, hónap, nap, napszak), térben (földrész, ország, országon belül város) nem egységesen fellépő, állandóan ható káros jelenség (expozíció).

A föld különböző szélességi fokain is jelentős eltérés van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz annál erősebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dózis az egyenlítő mentén.

Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszaktól függő, Közép-Európában június közepén a legerősebb az UV sugárzás.

Napszakok szerint is változik a napfény és UV sugárzás erőssége. A 11-15 óra közötti időszak tekinthető kritikusnak, ezen belül délben a legerősebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merőleges.

Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári időszámítás alatt Európa nagy részén a nap 13 órakor delel. 

A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.

A környezet talaj és domborzati viszonyai jelentősen módosíthatják a napsugárzás veszélyességét.

 Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékát verik vissza. (A friss hó 80 százalékig is visszaveri a fényt.). A homokról visszatükröződő fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonló mértékű visszaverődéssel számolhatunk. Mivel a levegőben lévő láthatatlan részecskék, porszemek szétszórják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is, jelentős mennyiségű visszatükröződő sugárzás érhet bennünket még akkor is, ha árnyékban tartózkodunk.
A víz, tükröző felületek (fém, üveg) a rávetődő fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet. Számolni kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függően az UV fény egy részét átengedi. A házak, verandák ponyvatetői is csak a napsugárzás 40 százalékát tudják kivédeni.

  • Az UV sugárzás káros hatásai

  Az UVA sugárzás felelős a bőr barnulásáért, de tartós hatása a bőr korai elöregedésében is szerepet játszik. Akár egyszeri, erős UVB behatásra a bőr hólyagos leégése következhet be. Mindezen már régóta ismert hatásaik mellett, az utóbbi években figyeltek fel arra, hogy az erős napon történő rendszeres tartózkodás (napozás okán vagy foglalkozásszerűen) szerepet játszhat bizonyos bőrdaganatok kialakulásában is. Ennek kialakulásában az ismétlődő UV sugárzással járó expozíció kumulatív jellege („a bőr nem felejt") igen fontos szerepet játszik.  Minél többször, és többet tölt az egyén UV sugárzással járó időszakokban a napon - függetlenül attól, hogy az a foglalkozásával vagy attól függetlenül történik - annál nagyobb a bőrrák kockázata.

Az azonban nem különíthető el, hogy az egyén az ártalmas „dózist" milyen mértékben szenvedte el a munkájával és/vagy egyéb szabadban végzett tartózkodása folytán.

 A bőr károsodása mellett említést érdemel a szemkárosodás lehetősége is: ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor szemkárosodások is kialakulhatnak, pl. károsodik a kötőhártya, a szaruhártya, a retina (látóhártya), továbbá a szervezet védekező képességében szerepet játszó immunrendszerre is kedvezőtlen hatást - ún. immundepresszív hatást - gyakorol. (csökkenti a szervezet védekező képességét).

A bőrkárosodás bekövetkezése egyéni különbségeket is mutat: függ a bőr típusától, az egyéni érzékenységtől, étkezési szokásoktól, gyógyszerektől, a munka közben esetlegesen használt fotoszenzibilizáló anyagok jelenlététől stb. egyaránt.

A fenti, az egészségre fokozottan  ártalmas UV sugárzással csak bizonyos UV index értékek előfordulásakor kell számolni.

  • Az UV sugárzással kapcsolatos kockázatok csökkentésének lehetőségei - munkavégzés során

 A megelőzés leghatékonyabb módja, hogy ne tartózkodjunk a magas UV-index értékű napokon, napszakokon szabadban, napon.

Az UV sugárzás okozta egészségkárosító kockázatok csökkentése,- munkát végzők esetében is, -, a kritikus UV sugárzással járó időszakra koncentrálva, - csakis „kombinált" jellegű lehet:

 a) munkaszervezési intézkedések;

- a napon történő munkavégzés időtartamának csökkentése, esetleg mellőzése a magasabb UV index értékeknél;

- figyelni kell az előrejelzéseket, és magas UV index esetén ajánlott a munka korai megkezdése és a 11-15 óra közötti időszakban való szüneteltetése, majd ezt követően történő folytatása - ahol ez megoldható.

b) a munkaterület árnyékolása a munka árnyékban történő végzése;

-         ahol lehetséges a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátor, ponyva használatával).   Az indirekt UV sugárzás ellen - ahol pl. fém, üveg stb. felületekről visszaverődő sugárzás is előfordulhat, egyéb intézkedés (visszaverődő felületek kiiktatás) is szükséges lehet.

-         gondoskodni kell - amennyire csak lehetséges - a dolgozók cseréjéről: a munkát úgy kell megszervezni, hogy ne mindig ugyanaz a személy dolgozzon a tűző napon, zárt téren is történjen munkavégzés a kritikus napszakban.

-         UV sugárzás ellen védő bevonattal ellátott ablak alkalmazása a munkagépeken, darufülkéken, stb.

-         Az UV sugárzással egyidejűleg fellépő meleg, terhelő klímaterheléssel összefüggésben elrendelt munkaközi szünetek eltöltése fedett, zárt, vagy ha ez nem áll rendelkezésre árnyékolt szabadtéri helyen történjen.

-         UV elleni védekezésre figyelmeztető jelzésekkel a munkavállalók figyelmének felhívása (pl. zárt öltözék, sapka, kalap viselésére).

        c) védő öltözék, fejvédő használata még az alacsonyabb UV index értékkel járó napokon is kiegészítésképpen az UV sugárzás ellen;

A szabadban, nyári melegben fizikai munkát végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli. A keringési rendszer, a só-vízháztartás igénybevételét tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak az egész testfelülelet takaró öltözékben kell dolgozniuk az UV sugárzás elleni védelem okán.

Ezért az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló védőöltözék, vagy munkaruházat megválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen egyidejűleg több követelményt is ki kellene elégítenie az öltözéknek: pl. ne akadályozza a mozgásban a dolgozót, ne okozzon balesetveszélyt, ne okozzon diszkomfort érzést azáltal, hogy rosszul szellőzik, nem nedvszívó anyagból készült, és nem utolsó sorban egyszersmind az UV sugárzás ellen is védjen.

           Ideális lenne, hogy a ruházat alapanyaga magas védő faktorú (Sun Protective Factor, SPF) legyen.

           A fejvédők anyagának megválasztásakor is mérlegelni kell a már elmondottakat.

Célszerű viselet az igen széles karimájú kalap, amely árnyékolja az arcot, nyakat, füleket és fejet, vagy a légiós stílusú, széles napellenzős kalapok, tarkóvédelemmel (légiós kivitel).

Az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló fejvédők alkalmazásának korlátot szabhat azonban a változó szabadtéri körülmények mellett történő munka jellege, az ezzel összefüggő balesetvédelmi szempontok érvényesítése. Erre minden esetben gondolni kell, és egyedi mérlegelést igényel a biztonságos munkavégzés érdekében. 

d)  Szemvédelem ;

Pusztán az ellenzős sapka viselése is már felére csökkentheti az expozíciót.

A kereskedelmi forgalomban kapható napszemüvegek munka közbeni használata veszélyes munkák közben - nem ajánlott.

Ideális lenne az arc formáját szorosan követő, széles kivitelben készült, igazolhatóan a természetes sugárzásból származó, UVA és UVB sugárzás elleni magas fokú védelmet biztosító napszemüveg használata, lehetőleg olyan, amelyik fejvédelem mellett is használható.

e) UV ellen védő kenőcs, naptej használata; 

Védőkenőcs (napolaj) - amely a dolgozók számára egyéni védőeszközeként juttatandó - ebben az értelemben nincs is forgalomban.

Szabadtéri munkavégzéssel járó munkakörülmények mellett a naptejek alkalmazása ellen több érv szól, mint mellette.

f)  Képzés-munkavállalók tudatosságának javítása;

Alapvető fontosságú a munkavállalók felvilágosítása:

-         az UV sugárzással kapcsolatos lehetséges egészség károsító hatásokról,

-         a fokozott expozíció korai jeleiről, tüneteiről,

-         a helyes magatartásról,

-         a bőr elváltozásainak figyeléséről, és pigment foltok jelentkezésekor orvoshoz fordulás fontosságáról,

-         javasolt a felvilágosításba a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása.

2009-07-17,
A rovat további hírei
Továbbküldés e-mailben   Továbbküldés e-mailben     Nyomtatás  Nyomtatás

Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.