MUNKABALESETEK
Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külsõ hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik. Nem számít, hogy hol és mikor következik be, vagy hogy a sérült munkavállaló elkövetett-e valamilyen szabályszegést.
Munkavégzéssel összefüggõ tevékenységnek minõsül például a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.
A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkezõ baleset csak abban az esetben minõsül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt jármûvével, illetve más szerzõdés vagy megállapodás alapján biztosított jármûvel történt. (Ellenkezõ esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.)
A munkáltatónak minden munkabalesetet nyilvántartásba kell vennie és ki kell vizsgálnia. Ha a baleset munkaképtelenséget okozott, akkor a munkáltatónak – munkavédelmi szakember, és súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – haladéktalanul meg kell kezdenie a kivizsgálást. A kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzõkönyvben kell rögzíteni.
A munkabaleseti jegyzõkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetõhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni. Ezen túlmenõen a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet akkor kell bejelenteni, ha a baleset több mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott. A bejelentést súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul meg kell tenni.
*A munkabalesetek bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a munkavédelmi törvény [1993. évi XCIII. tv.] és annak végrehajtási rendelete [5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet] tartalmazza.
|
| |||
Munkabaleseti jegyzõkönyv | | Munkabaleseti statisztika | | Esettanulmányok |