A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) vonatkozó előírásai:

75. § (1) bekezdés: A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

75. § (2) bekezdés: Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.

A fenti előírások értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükséges feltételeket, így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább a törvényben meghatározott időtartam erejéig.

A munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy a munkavállaló akkor is részesüljön díjazásban, ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem érdekképviseleti tevékenységet lát el. Amennyiben tehát a munkavállaló munkavédelmi képviselőként a „plusz teendőit” munkaidőn belül látja el és erre az időtartamra is kap bért, akkor a munkaidő-kedvezményét igénybe veszi. Ha a munkavédelmi képviselő a törvényben biztosított jogáról lemondana, akkor az azt jelentené, hogy amíg a munkavédelmi képviselői feladatait látja el, arra az időre részére nem járna munkabér.
Álláspontunk szerint a törvényben biztosított ezen jogról külön lemondani nem lehet, ugyanis azzal a munkavédelmi képviselői feladatellátás kerülne veszélybe.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 76. § (3) bekezdése szerint „valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 273. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére, és annak megszűnését követő fél évre illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább egy évig betöltötte.

Az Mt. és Mvt. rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a munkajogi védelem, függetlenül attól, hogy a munkavédelmi képviselő megválasztására milyen módon került sor.

Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az. Mt. 269. § (2) bekezdése szerint „a 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.” Az Mt. rendelkezése alapján az üzemi megbízottat is megilleti a munkajogi védelem, ahol a munkavállalók közösségének az előzetes hozzájárulása szükséges az üzemi megbízott munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához.

Az Mvt. szabályozása alapján a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint ha a munkáltató a munkavédelmi képviselőt átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál kívánja foglalkoztatni.

Tekintettel az Mvt. 70/A. § (3) bekezdésére és az Mt. 269. § (2) bekezdésére, ha a munkáltatónál nem jött létre munkavédelmi bizottság és a munkavédelmi képviselő megválasztásánál sem volt választási bizottság, akkor lehetőség van arra, hogy az előzetes egyetértés joga a munkavállalók közösségét illesse meg.