Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet


Általános információk


Kapcsolódó szervezetek


Új kérdés beküldése

Keresés:

|«   «   6 / 9   »   »|
  • 2018.05.15. – Általános kérdés
    20 éve Magyarországon is működő multinacionális cégnél dolgozom, ahol választott munkavédelmi képviselő vagyok, és a munkavédelmi bizottság elnöke. Több önálló telephellyel rendelkezik a cégem, ahol mindegyik telephelyen működik munkavédelmi bizottság. Tudomásom szerint a cégemnek létre kellene hoznia egy munkavédelmi paritásos testületet. Ezen kérésemmel én megkerestem a munkáltatómat, aki azt a választ adta, hogy ránézve nem kötelező és ő nem látja indokoltnak ennek a testületnek a felállítását.
    …Ennek a testületnek a létrehozása kötelező vagy nem a munkáltató részéről? Adhat nekem olyan választ a munkáltatóm, hogy ő nem látja indokoltnak a létrehozását? Esetleg kérés nélkül neki ezt már automatikusan létre kellett volna hoznia?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 70/B. § (1) bekezdése szerint „annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”
    Az Mvt. a testület létrehozásának két feltételét határozza meg: a munkáltató minimum húsz főt foglalkoztasson és a munkáltatónál munkavédelmi képviselők működjenek. Amennyiben ez a két feltétel együttesen teljesül, akkor a munkáltatónak kötelező a testületet létrehozni.
    Az álláspontunk kialakítása során megvizsgáltuk a jogalkotó szándékát is, amely szintén azt támasztja alá, hogy ha az Mvt.-ben meghatározott feltételek megvalósulnak, akkor a testület létrehozására a munkáltatónak nem lehetősége, hanem kötelezettsége áll fenn.
    A Munkavédelmi Bizottság, amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztető fórum, 2016. december 12-én kiadott egy Ajánlást a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. Az Ajánlásban a Munkavédelmi Bizottság is akként értelmezi az Mvt. rendelkezését, hogy annál a munkáltatónál, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak, és választottak legalább 2 fő munkavédelmi képviselőt, kötelező a testületet megalakítani.
    Az Mvt. 70/B. § (3) bekezdése alapján a munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, valamint az Mvt. 70/B. § (6) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja a testület működésének feltételeit.
    A fentiek alapján a cégüknél kötelező a paritásos munkavédelmi testület létrehozása. A munkáltatónak kell kezdeményeznie a testület létrehozását és biztosítani a működését.
  • 2018.04.05. – Általános kérdés
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel (minden hónapban, a ténylegesen ráfordított időtől függetlenül) megilleti a munkaidő-kedvezmény, vagy azt csak az elvégzendő feladatok függvényében kell a munkáltatónak biztosítania?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

    Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükségesek feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.
    A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

  • 2018.02.05. - Általános Kérdés

    Tisztelt Cím! A cég ahol dolgozom, kb. 3600 főt foglalkoztat a telephelyén. A telephelyen 3 db munkacsarnok található elkülönítetten. A 3 munkacsarnokban eltérő munkafolyamatok zajlanak. Tiltja-e valamely jogszabály, hogy esetleg csarnokonként tartsunk mk. képviselő választást? Értjük ezalatt, hogy a 1-2-3-as csarnokokban dolgozó munkavállalók válasszák meg az mk. képviselőiket. Tehát az 1-es csarnokbeli szavazásra jogosult nem szavaz a 3-as csarnokbeli jelöltre, csak a saját csarnokbeli jelöltjére. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” Annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai érvényesüljenek, a munkáltatónak írásban, részletes tájékoztatást kell nyújtania a munkavállalóknak a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. A tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató gondoskodik a választási bizottság létrehozásáról.
    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
    Az Mt. 240. § (1) bekezdése szerint „a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.”
    Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés d) pontja szerint „a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.” Azoknál a munkáltatóknál lehet telephelyenként külön munkavédelmi képviselő(ke)t választani, ahol több olyan szervezeti egység van (telephely, részleg), amelynek élén munkavédelmi jogosítványt gyakorló vezetők állnak. A munkavédelmi képviselők megválasztásánál kötelező, minimum szabályok vannak meghatározva az Mvt.-ben. A törvényben nem részletezett kérdésekben a munkáltatónak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk; így például, ha a telephelyen lehetőség van a munkavédelmi képviselő választás megtartására, akkor azt milyen módon bonyolítsák le.
    Az Mvt. és az Mt. sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltaná, hogy - figyelembe véve az adott munkahely sajátosságait - a munkavédelmi képviselőket választási körzetenként pl. csarnokonként válasszák meg. Azt javasoljuk, hogy a választási bizottság a választás lebonyolítása érdekében egyeztessen a munkáltatóval a választási körzetek kialakítása, a választás körülményei, az időpontok, stb. tekintetében.
    Amennyiben választási körzetek alakultak ki, akkor szavazni csak abban a körzetben, és csak arra a képviselő jelölt(ek)re lehet, ahol a munkavállaló munkavédelmi képviselő jelöltként szerepel. Például az 1-es csarnokban a választásra jogosult munkavállalók csak az 1-es csarnokban induló munkavédelmi képviselő jelölt(ek)re szavazhatnak.
  • 2018.01.04. - 2018. 01.04. – Általános kérdés
    A megválasztott munkavédelmi képviselőt - aki többműszakos munkarendben fizikai alkalmazott - korlátozhatja-e bármilyen formában, hogy mely időpontokban láthatja el munkavédelmi képviselői teendőit közvetlen munkahelyi vezetője, terület-vezetője, vagy egyéb felettese?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) vonatkozó előírásai:
    71. §: „A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.”

    72. § (1) bekezdés: „A munkavédelmi képviselő – a 70. §-ban leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről …”

    72. § (2) bekezdés: „A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében
    a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
    b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
    c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
    d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
    e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
    f) indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
    g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.”

    75. § (1) bekezdés: „A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
    a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
    b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
    c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”

    A fenti előírások meghatározzák a munkavédelmi érdekképviselet jogi kereteit, így a munkavédelmi képviselő jogosultságait, valamint a munkáltató erre vonatkozó kötelezettségeit. A jogszabályban nem részletezett kérdésekben – mint például a munkahelyek munkavédelmi képviselő általi ellenőrzésének időpontja, időtartama – a munkáltatónak és a munkavédelmi képviselőnek együttműködési kötelezettségük keretében kell megállapodniuk.

    Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy
    - a munkáltató a munkavédelmi képviselői feladatellátással kapcsolatosan ésszerű kereteket, feltételeket szabhat, ugyanakkor a munkavédelmi képviselő jogait el nem veheti, azokat nem sértheti, feladatellátását nem akadályozhatja;
    - a munkavállaló az érdekképviseleti tevékenységével – azzal együtt, hogy munkaidő-kedvezményt vehet igénybe a törvényben meghatározott időtartam erejéig a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor – nem veszélyeztetheti a munkáltató gazdálkodási, termelési tevékenységét.

    Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselői feladatok ellátását nem engedélyezi vagy bármilyen módon akadályozza, bejelentéssel élhet szóban, írásban vagy személyesen (akár névtelenül) a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál.
    A területileg illetékes Fővárosi/megyei Kormányhivatal kerületi/járási hivatal, mint munkavédelmi hatóság elérhetősége megtalálható a http://www.ommf.gov.hu honlap „Elérhetőségek” – „Munkavédelmi felügyelőségek” menüpontjában.
|«   «   6 / 9   »   »|


Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.

E-mail:
munkavedelmi-foo@ngm.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@ngm.gov.hu