A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 5. §-a szerint az Mvt. biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.

Az Mvt. 71. § alapján „a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük”.

Az Mvt. 72. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről.

Az Mvt. 72. § (2) bekezdése szerint „a munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében
a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
f) indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit”.

Az Mvt. 75. § (1) bekezdése szerint „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét”.

Az Mvt. meghatározza a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, valamint a munkáltató erre vonatkozó kötelezettségeit. A törvényben nem részletezett kérdésekben a munkáltatónak és a munkavédelmi képviselőnek együttműködési kötelezettségük keretében kell megállapodniuk. A munkáltató a munkavédelmi képviselői feladatellátással kapcsolatosan ésszerű kereteket, feltételeket szabhat, ugyanakkor a munkavédelmi képviselőnek nem adhat utasítást, és a munkavállalónak munkavédelmi képviselőként nincs közvetlen felettese.

A munkavédelmi képviselő a munkavállalók érdekeit képviseli, - ennek keretében pl. tájékoztatja a munkavállalókat a rendelkezésére álló információkról, a munkavállalók indokolt kezdeményezéseit továbbítja a munkáltató felé – ugyanakkor a munkavállalók sem utasíthatják a munkavédelmi képviselőt, viszont lehetőségük van arra, hogy visszahívással megszüntessék a munkavédelmi képviselő mandátumát, ha elégedetlenek a munkájával.

A munkavédelmi képviselő működési feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a munkavédelmi képviselőnek problémája van, akkor a munkáltatót keresheti meg, illetve az Mvt. 72. § (2) bekezdés f) pontja szerint a munkavédelmi képviselő a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz is fordulhat indokolt esetben.

A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében az Mvt. 70/A. § (2) bekezdése előírja, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Amennyiben a technikusi munkaköre azt jelenti, hogy munkavédelmi technikusként a munkáltatójánál a munkaviszonya keretében főtevékenységként a munkáltatója megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el, akkor az Mvt. rendelkezése alapján nem lehet munkavédelmi képviselő.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (3) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselők megválasztásánál a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az Mt. 241. § szerint „a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé." Tehát a választási bizottság feladata a szavazásra jogosult, illetve a választható munkavállalók névsorának összeállítása. Ezt a választást megelőzően legalább ötven nappal kell közzétennie a helyben szokásos módon (pl. elektronikus levélben vagy hirdetményként kifüggesztve). A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy ahhoz valamennyi érintett munkavállaló hozzáférhessen, és alkalma legyen megismerni a választási listákat.

2. Mi van abban az esetben, ha a munkáltató a lista összeállításához nem akarja átadni a dolgozók listáját, és azok névsorát, akik a törvény szerint kiesnek a választhatók listájából (munkáltatói jogkör, stb.)?

Annak érdekében, hogy a választási bizottság megállapíthassa a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát - az Mt. 241. § alapján - az ahhoz szükséges adatokat a választási bizottság kérésére a munkáltató öt napon belül adja meg. Az Mt. 249. § (1) bekezdése alapján „a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat." Amennyiben a munkáltató nem bocsátja rendelkezésre a kért adatokat, a munkavállalónak lehetősége van bírósághoz fordulni. Meg kell jegyezni, hogy a választási bizottságnak nincs perbeli jogképessége, ezért a szabálytalanság észlelése esetén csak a választási bizottság tagjai, mint munkavállalók kezdeményezhetnek jogorvoslatot.

Az Mt. 289. §-a alapján a nem peres eljárás megindítására irányuló kérelmet a jogsértéstől számított öt napon belül lehet beadni. A munkaügyi bíróságnak a kérelemről tizenöt napon belül kell határoznia. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz.

3. Kötelesek-e munkaidő kedvezményt biztosítani a választási bizottság tagjainak különböző dokumentumok tájékoztató összeállításához?

Az Mt. 240. § (5) bekezdése szerint „a választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg".

A választási bizottság feladata a választás előkészítése, lebonyolítása és a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása. Ennek keretében a választási bizottság pl. meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját, elkészítteti a szavazólapokat, megszervezi a szavazást, összeállítja a szavazatszámláló bizottságot, megállapítja a választás eredményét, a választásról jegyzőkönyvet készít.

A választási bizottság tagjai nem munkaidő kedvezményt kapnak egy-egy részfeladat ellátására pl. dokumentum összeállítása, hanem a tevékenységük ellátásának egész tartamára - távolléti díj megfizetése mellett - mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.

4. Milyen mértékben folyhat bele a munkáltató a választás előkészítésébe?

Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége". Annak érdekében, hogy a munkavállalók jogai érvényesüljenek, a munkáltatónak írásban, részletes tájékoztatást kell nyújtania a munkavállalóknak a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. A tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató megszervezi a választási bizottság létrehozását.

A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja. A munkáltatónak a választás lebonyolításához szükséges adatokat kell biztosítania. A választási bizottság egyeztethet a munkáltatóval (pl. mikor legyen a választás), illetve támogatást kérhet a választás lebonyolításhoz (a munkáltató milyen módon és eszközökkel tudja segíteni a választás technikai lebonyolítását pl. helyiség, sokszorosítás).

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka.”

Az Mvt. rendelkezése értelmében a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásához szükséges feltételeket; így a munkaidőben történő munkavédelmi képviselői feladatok ellátását.

A munkavédelmi képviselőt általános jelleggel illeti meg a munkaidő-kedvezmény, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ne a munkaidején kívül lássa el munkavédelmi képviselői tevékenységével kapcsolatos feladatait, hanem munkaidejében. A munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatainak elvégzésekor felmentést kap a munkaköréhez tartozó feladatok ellátása alól, legalább az Mvt.-ben meghatározott időtartam erejéig. Ez természetesen azt is magában foglalja, hogy a munkavédelmi képviselő az őt megválasztó munkavállalók érdekeinek képviseletében, a képviselői feladatai ellátásával tölti az így rendelkezésére álló időt.

A munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is részesül díjazásban, ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem érdekképviseleti tevékenységet lát el.

A fent leírtak alapján a munkavállaló munkavédelmi képviselőként nem pótszabadságot fog kapni. Amennyiben a munkavállaló a munkavédelmi képviselői feladatait - a havi munkaidejének legalább tíz százalékában - munkaidőn belül látja el és erre az időtartamra is kap bért, akkor a munkaidő-kedvezményét igénybe veszi.

A „legalább” szó arra utal, hogy ez a kötelező törvényi minimum, tehát a munkáltatónak minimum a munkavállaló havi munkaidejéből 10%-ot biztosítania kell, hogy a munkavállaló el tudja látni a munkavédelmi képviselői feladatait. A munkáltató és a munkavállaló a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak.