A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az Mt. 259. § (1)-(3) bekezdése szerint „az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ. Az üzemi tanács ülésén a tag csak személyesen vehet részt. Az üzemi tanács működésének szabályait ügyrendje állapítja meg.”

Az Mvt. alapján az üzemi tanács működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen a munkavédelmi bizottságra is alkalmazni lehet. Az Mt. a működéssel kapcsolatban csak az alapvető szabályokat határozza meg. Ennek alapján a munkavédelmi bizottság az első ülésén megválasztja az elnököt. A munkavédelmi bizottság tagjai csak személyesen vehetnek részt az üléseken, ez azt jelenti, hogy a tagot az üléseken más nem képviselheti, a szavazati jogát nem ruházhatja át másra.

A munkavédelmi bizottság működésének szabályait az ügyrendjében állapítja meg, amelyet a munkavédelmi bizottság szabadon határozhat meg. Az ügyrendben számos kérdés rendezhető, pl. az ülések gyakorisága, az ülések eljárásrendje, a tagok szavazati jogának gyakorlása (nyílt vagy titkos szavazás, lehet-e rövid úton - telefonon, e-mailben - szavazni).

Az Ön által leírt esetben, a telefonon történt szavazás, ha azt a többi tag is elfogadta, szabályosnak tekinthető. A munkavédelmi bizottság megfelelő működése érdekében javasoljuk, hogy minél előbb készítsék el az ügyrendjüket.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 71. §-a szerint „a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk."

Az Mvt. 72. § (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat; kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.

Az Mvt. 73. § (1) bekezdése szerint „a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot)."

A fent leírtak alapján a munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak együtt kell működnie az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, amihez hozzátartozik, hogy egymás részére biztosítják a szükséges információk átadását. Amennyiben a munkavédelmi képviselő a munkáltatóhoz kérdést intéz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban, akkor a munkáltatónak 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt.

Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselői feladatok ellátását bármilyen módon akadályozza, bejelentéssel élhet szóban, írásban vagy személyesen (akár névtelenül) a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál.

A területileg illetékes Fővárosi/megyei Kormányhivatal kerületi/járási hivatal, mint munkavédelmi hatóság elérhetősége megtalálható a http://www.ommf.gov.hu honlap „Elérhetőségek" - „Munkavédelmi felügyelőségek" menüpontjában.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:113. § (1) bekezdése szerint „a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését”.

A cégvezető olyan munkavállaló, aki az ügyvezetés körébe eső feladatokat lát el, mégsem tekinthető vezető tisztségviselőnek, mert a tevékenységét nem önállóan, hanem a vezető tisztségviselő irányítása alatt látja el.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70/A. § (2) bekezdése és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 238. § (2) bekezdése alapján nem választható meg munkavédelmi képviselőnek az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, valamint a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

A fent leírtak alapján, ha a cégvezető nem gyakorol munkáltatói jogokat, tehát nem létesít, módosít vagy szüntet meg munkaviszonyt, illetve a munkaviszonya keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából nem lát el munkavédelmi feladatokat, akkor megválasztható munkavédelmi képviselőnek.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 76. § (3) bekezdése szerint „valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.” A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 273. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére, és annak megszűnését követő fél évre illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte.
Az Mt. és Mvt. rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a munkajogi védelem, függetlenül attól, hogy nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság, vagy a munkavédelmi képviselő választása során működő választási bizottság valamelyik tagja már nem dolgozik a munkáltatónál.

Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Mt. 269. § (2) bekezdése szerint „a 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.”
Az Mt. rendelkezése alapján az üzemi megbízottat is megilleti a munkajogi védelem, ahol a munkavállalók közösségének az előzetes hozzájárulása szükséges az üzemi megbízott munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához. Az Mvt. szabályozása alapján a munkahelyi munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

Tekintettel az Mvt. 70/A. § (3) bekezdésére és az Mt. 269. § (2) bekezdésére, ha a munkáltatónál nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság és a munkáltatónál nem elérhető a teljes választási bizottság, akkor az előzetes egyetértés joga a munkavállalók közösségét illeti meg. Az Mt. kommentárja szerint a munkáltatónak az intézkedése előtt a munkavállalók közösségéhez kell fordulnia, és ezt követően a választásra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkavállalóknak kell döntenie a kérdésben. Amennyiben a munkáltató közli a tervezett intézkedést, ám a szavazás elmarad, vagy az alacsony részvételi arány miatt az érvénytelen lesz, úgy kell tekinteni, mintha a munkavállalók közössége egyetértését adta volna a munkáltatói intézkedéshez.

A fent leírtak alapján, ha a munkáltató fel akar mondani a munkavédelmi képviselőnek, és a munkáltatónál nem működik munkahelyi munkavédelmi bizottság, valamint a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagsága sem teljes már, akkor a felmondáshoz szükséges egyetértést a munkavállalóktól kell beszereznie a munkáltatónak. A kérdés eldöntéséhez szavazást kell tartani, amelyre az üzemi tanács választásának szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát ehhez is választási bizottságot kell létrehozni, és össze kell állítani, közzé kell tenni a szavazók listáját. A felmondáshoz szükséges egyetértésről is titkos, közvetlen és egyenlő választással kell dönteni. A munkavállaló szavazata érvénytelen, ha azt nem az előírt módon adta le; a szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt közzé kell tenni.

Annak érdekében, hogy a munkavállalók a jogaikat érvényesíthessék, fontos, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat a tervezett intézkedésről, a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszüntetésének jogszabályi hátteréről, a választás szabályairól. Amennyiben a szavazás elmarad (a későbbi jogviták elkerülése érdekében célszerű dokumentálni ennek az okát) vagy a munkavállalók alacsony részvételi aránya miatt a szavazás érvénytelen lesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalók közössége egyetért azzal, hogy a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát felmondással megszüntesse.