Nemzetgazdasági Minisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

|«   «   2 / 9   »   »|
  • 2022.02.02. - Általános kérdés
    Adott egy munkáltató, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 20 főt. Ennek értelmében az Mvt. 70/A §. a) bekezdése szerint munkavédelmi képviselő választást kell tartani. Azt azonban semmi nem írja elő, hogy a képviselőt valóban meg is kell választani. Amennyiben a munkavállalók nem élnek a választás lehetőségével, avagy a feladatot senki nem vállalná – úgy a szavazás eredménytelen lesz. A kérdésem tehát, hogy amennyiben a választást megtartják, de a munkavállalók nem kívánnak képviselőt választani- ezt elfogadja-e a hatóság? Amennyiben igen, úgy ezt milyen dokumentumokkal támasszák alá?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint „munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.”
      
    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
     
    A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban, illetve a tájékoztatással egyidejűleg gondoskodnia kell a választási bizottság felállításáról.

    Amennyiben a jelölést egyik munkavállaló sem vállalná el, vagy a munkavállalók nem élnek a választás lehetőségével, akkor a választási bizottság megállapítja a választás eredménytelenségét és erről jegyzőkönyvet készít az Mt. 244. §-a alapján.

    Abban az esetben, ha a munkáltató eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének és a választási bizottság létrehozását megszervezte, de valamilyen oknál fogva – például jelölt állítás hiányában, a munkavállaló nem fogadta el a jelölést – nem került sor munkavédelmi képviselő megválasztására, az Mvt.-ben foglalt kötelességének eleget tett a munkáltató, további feladata nincs.

    A választás eredménytelensége esetén célszerű a munkavédelmi képviselő választást megismételni az Mt. 247. §-ában meghatározott, az érvénytelen választásnál alkalmazott határidőkkel.
  • 2020.03.31. - Az ITM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a munkavédelmi képviselők képzéséről, továbbképzéséről
     
    1. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § alapján a felnőttképzésben kontaktórás képzés nem tartható, és szakmai vizsga nem szervezhető.

    A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a  veszélyhelyzet időtartama alatt a  képzés kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában, digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

    A Kormányrendelet 2020. március 27-én lépett hatályba.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint a munkavédelmi képviselő megválasztását követő egy éven belül képzésen, ezt követően, illetve újraválasztása esetén évente továbbképzésen vesz részt.

    Javasoljuk, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselők a képzésen a járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően vegyenek részt.

    Felhívjuk a szíves figyelmet, hogy az éves továbbképzés is az idei év végéig teljesíthető.

    Amennyiben a képzésre, továbbképzésre mégis a veszélyhelyzet időtartama alatt kerül sor, az a 70/2020. Korm. rendelet értelmében csak távoktatás formájában valósulhat meg.

    2. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 30. § (2) bekezdése alapján az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2020. január 1-jén engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény 2022. december 31-ig jogosult az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására.

    Ezzel összhangban az Fktv. átmeneti rendelkezéseire tekintettel az Mvt. kapcsán is a következőket kell figyelembe venni: 2020. július 1-jéig csak a „régi" Fktv. szerinti képzések folytathatók az Fktv. 30. § (2) bekezdésével összhangban, majd 2022. december 31-ig a régi felnőttképzés az új képzéssel párhuzamosan folyik.

    Tehát az átmeneti időszakban is megszervezhető a munkavédelmi képviselők képzése a korábbi szabálynak megfelelően, tekintettel arra, hogy az új szakmai képzések bevezetése még nem történt meg. A munkavédelmi képviselők képzése is a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet, legkésőbb 2022. december 31-ig. Megjegyezzük, hogy az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély már nem adható ki.

    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és az Fkt. rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a felnőttképzési tevékenység része a szakmai képzés is, tehát az Mvt. 75. § (2) bekezdésében írt szakmai képzés esetében is az Fktv. szabályait kell alkalmazni, a felnőttképzési szabályok szerint megszervezhető az Mvt. szerinti képzés.

  • 2020.03.12 - Munkahelyi munkavédelmi bizottság
    Amennyiben a megválasztott képviselők által megalakított munkavédelmi bizottsághoz egy képviselő nem kíván csatlakozni, akkor például munkavédelmi szabályzat a képviselet egyetértésével akkor adható ki érvényesen a szabályzat, amennyiben a bizottság illetve annak kijelölt tagján kívül aláírja a bizottságon kívüli egyéni képviselő is?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (4) bekezdése szerint „amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.”

    Az Mvt. 72. § (4) bekezdése szerint „amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.”

    Az Mvt. vagy más jogszabály által a munkavállalók, illetve képviselőik számára biztosított jogokat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakorolják. Az Mvt. egyes joghelyein – zárójelbe téve a bizottság szót – a munkavédelmi képviselő mellett az adott jogosultságok gyakorlójaként a bizottságot is feltünteti. Amennyiben a munkahelyen bizottság jött létre, akkor a képviselőt megillető jogokat – ha azok az adott munkahely munkavállalói összességét vagy jelentős részét érintik – a bizottság gyakorolja.

    A fent leírtak alapján, amennyiben a munkavédelmi szabályzatban foglaltak a munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik, elegendő, ha a bizottság hagyja jóvá a munkavédelmi szabályzatot. Az egyéni munkavédelmi képviselő egyetértése (aláírása) már nem szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához.

  • 2020.03.10. - Munkavédelmi képviselők képzése
    A munkavédelmi törvény januártól szakmai képzés keretében írja elő a munkavédelmi képviselők képzését, de jelenleg még sehol sem tudnak az új szakképzés szerinti szakmai képzést biztosítani, csak a régi felnőttképzés szerinti képzést ajánlják. Ez pedig nem felel meg a hatályos előírásoknak. Amíg nem lesz képviselő képzés a szakmai képzés szerint, addig lehet menni a régi képzésekre?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 75. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselő képzése és továbbképzése csak szakmai képzés keretében történhet.

    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: Fktv.) 2020. január 1-jével módosította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény (Módtv1.). Az Fktv. 30. § (2) bekezdése szerint „e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult.

    Azaz, a 2020. január 1-jén felnőttképzési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenységet az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően folytathatja 2022. december 31-ig.

    Ezzel összhangban az Fktv. átmeneti rendelkezésére tekintettel az Mvt. kapcsán is a következőket kell figyelembe venni: 2020. július 1-jéig csak a „régi” Fktv. szerinti képzések folytathatók az Fktv. 30. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel, majd 2022. december 31-ig a régi felnőttképzés az új képzéssel párhuzamosan folyik.

    A fent leírtak alapján az átmeneti időszakban is megszervezhető és elvégezhető a munkavédelmi képviselők képzése és továbbképzése a korábbi szabálynak megfelelően – a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében – legkésőbb 2022. december 31-ig.

|«   «   2 / 9   »   »|

Bemutatkozás

MEGÚJULT HONLAPUNK


TOVÁBB AZ ÚJ HONLAPRA
 

KEDVEZMÉNYEZETT NEVE: Gazdaságfejlesztési Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2023.10.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. §)

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Irányítási Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.