Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

|«   «   2 / 7   »   »|
  • 2019.02.25. - Általános kérdés
    Ha az éves kötelező 8 órás oktatás, amit a munkavállaló fizet ki. És aminek munkaidőben kell megtörténnie. Az oktatás a lakhelytől 3-4 órányi útra van. Hogy történik? Szállást biztosítani kell-e a munkáltatónak? Mivel az utazás kb. 8 óra. Az oktatás szintén 8 óra. Vagy túlmunka történik, és azt kell kifizetni?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (a továbbiakban: Mvt.) 55. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani.

    Az utazási időre főszabályként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 86. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Eszerint a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Az Mt. 86. § (3) bekezdése szerint nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

    Ugyanakkor a fentiektől kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont].

    Az Mt. az utazási idővel kapcsolatban a fentieken túlmenően nem tartalmaz rendelkezést, az utazás tartama azonban általában, amennyiben az nem feladatteljesítéssel függ össze, nem része a munkaidőnek.

    Az Mt. 107. §-a szerint rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama minősül.
    Az oktatás helyszínére való utazás ideje nem tekinthető rendkívüli munkaidőnek, és arra az időtartamra a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazása sem jár.

    Az Mt. 51. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mt. 51. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A költségtérítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, így például a munkaviszony teljesítésével összefüggőnek minősül a munkába járással kapcsolatban felmerült költség [a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (III. 26.) Korm. rendelet].

    Az Mvt. 75. § (1) bekezdésének c) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”
    Az Mvt. 75. § (2) bekezdése szerint „az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”

    Az Mvt. rendelkezései szerint a munkáltatónak 16 órás képzésben és 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget kell biztosítania a munkavédelmi képviselőnek. A képzés, továbbképzés költsége a munkáltatót terheli.

    Fentiek alapján a képzés, továbbképzés költsége a képző intézmény részére fizetett oktatási szolgáltatás ellenértékét és a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás költségét is magában foglalja. A munkáltató dönthet szállás igénybevételéről is, ez esetben annak költségét is viseli.
  • 2019.01.31. - Általános kérdés
    Tantermek tisztasági, higiniéiai előírásait mely jogszabály tartalmazza?
    Munkavédelmi szempontból irányadó jogszabály a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára. Azaz a rendeletben leírtak a munkavállalók vonatkozásában értelmezhetőek.

    Egyéb vonatkozásban hatáskörrel a fővárosi/megyei kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalai rendelkeznek, akik a gyermek-és ifjúság egészségüggyel kapcsolatos előírások betartását ellenőrzik. Amennyiben a kérdése utóbbi vonatkozásban értelmezhető, úgy javasoljuk további felvilágosításért hozzájuk fordulni.
  • 2019.01.31. - Általános kérdés
    Mikur lesz Gyulán a munkavédelmi képviselők továbbképzése?
    A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény 75. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlásához szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, így többek között lehetővé kell tennie a képviselő számára a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételt. Az Mvt. 75. § (2) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők képzése, továbbképzése csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti tevékenység keretében történhet.

    A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály a képzések szervezésében nem vesz részt, a felnőttképzésről szóló törvény nem ír elő a képzési tevékenységre vonatkozó adatszolgáltatási/bejelentési kötelezettséget a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya felé. Erre való tekintettel nem rendelkezünk információval arról, hogy az ország területén hol és mikor szerveznek munkavédelmi képviselők részére képzést, továbbképzést.
  • 2018.09.06. – Általános kérdés
    Van egy technikusi munkaköröm, ehhez a pozíciómhoz van egy közvetlen munkahelyi vezetőm. A kérdésem az lenne, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselőként ebben a pozíciómban ki a közvetlen felettesem? Kihez fordulhatok, ha problémám van? Kik adhatnak bármilyen utasítást a munkavédelmi képviselői feladataimban?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 5. §-a szerint az Mvt. biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.

    Az Mvt. 71. § alapján „a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük”.

    Az Mvt. 72. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről.

    Az Mvt. 72. § (2) bekezdése szerint „a munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében
    a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
    b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
    c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
    d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
    e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
    f) indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
    g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit”
    .

    Az Mvt. 75. § (1) bekezdése szerint „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
    a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
    b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
    c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét”
    .

    Az Mvt. meghatározza a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, valamint a munkáltató erre vonatkozó kötelezettségeit. A törvényben nem részletezett kérdésekben a munkáltatónak és a munkavédelmi képviselőnek együttműködési kötelezettségük keretében kell megállapodniuk. A munkáltató a munkavédelmi képviselői feladatellátással kapcsolatosan ésszerű kereteket, feltételeket szabhat, ugyanakkor a munkavédelmi képviselőnek nem adhat utasítást, és a munkavállalónak munkavédelmi képviselőként nincs közvetlen felettese.

    A munkavédelmi képviselő a munkavállalók érdekeit képviseli, - ennek keretében pl. tájékoztatja a munkavállalókat a rendelkezésére álló információkról, a munkavállalók indokolt kezdeményezéseit továbbítja a munkáltató felé – ugyanakkor a munkavállalók sem utasíthatják a munkavédelmi képviselőt, viszont lehetőségük van arra, hogy visszahívással megszüntessék a munkavédelmi képviselő mandátumát, ha elégedetlenek a munkájával.

    A munkavédelmi képviselő működési feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a munkavédelmi képviselőnek problémája van, akkor a munkáltatót keresheti meg, illetve az Mvt. 72. § (2) bekezdés f) pontja szerint a munkavédelmi képviselő a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz is fordulhat indokolt esetben.

    A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében az Mvt. 70/A. § (2) bekezdése előírja, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Amennyiben a technikusi munkaköre azt jelenti, hogy munkavédelmi technikusként a munkáltatójánál a munkaviszonya keretében főtevékenységként a munkáltatója megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el, akkor az Mvt. rendelkezése alapján nem lehet munkavédelmi képviselő.

|«   «   2 / 7   »   »|

Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.