Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet


Általános információk


Kapcsolódó szervezetek


Új kérdés beküldése

Keresés:

1 / 7   »   »|
  • 2019.10.18. - Általános kérdés
    Lehet-e cégvezető (munkavállaló) (jogszabály szerint is munkaviszonyban áll a munkáltatóval Ptk. 3:113. § (1) bek.), aki nem gyakorol munkáltatói jogokat, nem hozzátartozója az ügyvezetőnek, de a Ptk. alapján vonatkozik rá a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabály.

    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:113. § (1) bekezdése szerint „a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését”.

    A cégvezető olyan munkavállaló, aki az ügyvezetés körébe eső feladatokat lát el, mégsem tekinthető vezető tisztségviselőnek, mert a tevékenységét nem önállóan, hanem a vezető tisztségviselő irányítása alatt látja el.
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70/A. § (2) bekezdése és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 238. § (2) bekezdése alapján nem választható meg munkavédelmi képviselőnek az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, valamint a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

    A fent leírtak alapján, ha a cégvezető nem gyakorol munkáltatói jogokat, tehát nem létesít, módosít vagy szüntet meg munkaviszonyt, illetve a munkaviszonya keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából nem lát el munkavédelmi feladatokat, akkor megválasztható munkavédelmi képviselőnek.

  • 2019.10.14. - Egyéb kérdés
    Amennyiben a munkáltató fel kíván mondani a munkavédelmi képviselőnek, mi a követendő eljárás abban az esetben, hogyha nincs munkavédelmi bizottság, a választási bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökkent, akkor ki gyakorolja az egyetértés jogát? Amennyiben esetleg a választási bizottság hiányában a jogszabályhoz fűzött kommentárok szerint a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók döntenek az egyetértés megadásáról, akkor ennek mi az eljárási rendje?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 76. § (3) bekezdése szerint „valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.” A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 273. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére, és annak megszűnését követő fél évre illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte.
    Az Mt. és Mvt. rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a munkajogi védelem, függetlenül attól, hogy nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság, vagy a munkavédelmi képviselő választása során működő választási bizottság valamelyik tagja már nem dolgozik a munkáltatónál.

    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Mt. 269. § (2) bekezdése szerint „a 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.”
    Az Mt. rendelkezése alapján az üzemi megbízottat is megilleti a munkajogi védelem, ahol a munkavállalók közösségének az előzetes hozzájárulása szükséges az üzemi megbízott munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához. Az Mvt. szabályozása alapján a munkahelyi munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

    Tekintettel az Mvt. 70/A. § (3) bekezdésére és az Mt. 269. § (2) bekezdésére, ha a munkáltatónál nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság és a munkáltatónál nem elérhető a teljes választási bizottság, akkor az előzetes egyetértés joga a munkavállalók közösségét illeti meg. Az Mt. kommentárja szerint a munkáltatónak az intézkedése előtt a munkavállalók közösségéhez kell fordulnia, és ezt követően a választásra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkavállalóknak kell döntenie a kérdésben. Amennyiben a munkáltató közli a tervezett intézkedést, ám a szavazás elmarad, vagy az alacsony részvételi arány miatt az érvénytelen lesz, úgy kell tekinteni, mintha a munkavállalók közössége egyetértését adta volna a munkáltatói intézkedéshez.

    A fent leírtak alapján, ha a munkáltató fel akar mondani a munkavédelmi képviselőnek, és a munkáltatónál nem működik munkahelyi munkavédelmi bizottság, valamint a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagsága sem teljes már, akkor a felmondáshoz szükséges egyetértést a munkavállalóktól kell beszereznie a munkáltatónak. A kérdés eldöntéséhez szavazást kell tartani, amelyre az üzemi tanács választásának szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát ehhez is választási bizottságot kell létrehozni, és össze kell állítani, közzé kell tenni a szavazók listáját. A felmondáshoz szükséges egyetértésről is titkos, közvetlen és egyenlő választással kell dönteni. A munkavállaló szavazata érvénytelen, ha azt nem az előírt módon adta le; a szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt közzé kell tenni.

    Annak érdekében, hogy a munkavállalók a jogaikat érvényesíthessék, fontos, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat a tervezett intézkedésről, a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszüntetésének jogszabályi hátteréről, a választás szabályairól. Amennyiben a szavazás elmarad (a későbbi jogviták elkerülése érdekében célszerű dokumentálni ennek az okát) vagy a munkavállalók alacsony részvételi aránya miatt a szavazás érvénytelen lesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalók közössége egyetért azzal, hogy a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát felmondással megszüntesse.

  • 2019.05.28. - Általános kérdés
    Munkavédelemmel foglalkozó cég vagyunk, szeretnénk munkavédelmi képviselő hatósági képzést indítani. Kérdés, hogy a képzés indításához szükséges engedélyeket honnan lehet megszerezni, illetve hol található erre vonatkozóan leírás, rendelet?

    A munkavédelemről szóló XCIII. törvény 75. § (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkavédelmi képviselők képzése csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.

    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény határozza meg többek között a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezésének feltételeit, a képzési program tartalmát, stb. A részletes szabályokat a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg.

    A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a felnőttképzési hatósági feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) látja el.A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint „a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a kormányhivatalhoz kell benyújtani elektronikus úton, a kormányhivatal honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.

    Bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/szakkepzesi-es-felnottkepzesi-foosztaly/felnottkepzesi-osztaly/kapcsolodo-anyagok-felnottkepzes/felnottkepzesi-tevekenyseg-engedelyezese

  • 2019.04.17. – Általános kérdés
    A megválasztott és megbízással rendelkező munkavédelmi képviselő jelez egy problémát a munkáltató és a külső megbízott munkavédelmi szakember felé írásban (email), akkor van-e erre részükről valamiféle válaszadási kötelezettség, esetleg egy megadott idő, amin belül válaszolniuk kell?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 71. §-a szerint „a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk.”
    Az Mvt. 72. § (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat; kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
    Az Mvt. 73. § (1) bekezdése szerint „a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot).”
    A fent leírtak alapján a munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak együtt kell működnie az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, amihez hozzátartozik, hogy egymás részére biztosítják a szükséges információk átadását.
    Amennyiben a munkavédelmi képviselő a munkáltatóhoz kérdést intéz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban, akkor a munkáltatónak 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt.
1 / 7   »   »|


Pénzügyminisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

E-mail:
munkavedelmi-foo@pm.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@pm.gov.hu