Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet


Általános információk


Kapcsolódó szervezetek


Új kérdés beküldése

Keresés:

1 / 8   »   »|
  • 2020.03.31. - Az ITM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a munkavédelmi képviselők képzéséről, továbbképzéséről
     
    1. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § alapján a felnőttképzésben kontaktórás képzés nem tartható, és szakmai vizsga nem szervezhető.

    A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a  veszélyhelyzet időtartama alatt a  képzés kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában, digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

    A Kormányrendelet 2020. március 27-én lépett hatályba.

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint a munkavédelmi képviselő megválasztását követő egy éven belül képzésen, ezt követően, illetve újraválasztása esetén évente továbbképzésen vesz részt.

    Javasoljuk, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselők a képzésen a járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően vegyenek részt.

    Felhívjuk a szíves figyelmet, hogy az éves továbbképzés is az idei év végéig teljesíthető.

    Amennyiben a képzésre, továbbképzésre mégis a veszélyhelyzet időtartama alatt kerül sor, az a 70/2020. Korm. rendelet értelmében csak távoktatás formájában valósulhat meg.

    2. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 30. § (2) bekezdése alapján az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2020. január 1-jén engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény 2022. december 31-ig jogosult az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására.

    Ezzel összhangban az Fktv. átmeneti rendelkezéseire tekintettel az Mvt. kapcsán is a következőket kell figyelembe venni: 2020. július 1-jéig csak a „régi" Fktv. szerinti képzések folytathatók az Fktv. 30. § (2) bekezdésével összhangban, majd 2022. december 31-ig a régi felnőttképzés az új képzéssel párhuzamosan folyik.

    Tehát az átmeneti időszakban is megszervezhető a munkavédelmi képviselők képzése a korábbi szabálynak megfelelően, tekintettel arra, hogy az új szakmai képzések bevezetése még nem történt meg. A munkavédelmi képviselők képzése is a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet, legkésőbb 2022. december 31-ig. Megjegyezzük, hogy az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély már nem adható ki.

    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és az Fkt. rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a felnőttképzési tevékenység része a szakmai képzés is, tehát az Mvt. 75. § (2) bekezdésében írt szakmai képzés esetében is az Fktv. szabályait kell alkalmazni, a felnőttképzési szabályok szerint megszervezhető az Mvt. szerinti képzés.

  • 2020.03.12 - Munkahelyi munkavédelmi bizottság
    Amennyiben a megválasztott képviselők által megalakított munkavédelmi bizottsághoz egy képviselő nem kíván csatlakozni, akkor például munkavédelmi szabályzat a képviselet egyetértésével akkor adható ki érvényesen a szabályzat, amennyiben a bizottság illetve annak kijelölt tagján kívül aláírja a bizottságon kívüli egyéni képviselő is?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (4) bekezdése szerint „amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.”

    Az Mvt. 72. § (4) bekezdése szerint „amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.”

    Az Mvt. vagy más jogszabály által a munkavállalók, illetve képviselőik számára biztosított jogokat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakorolják. Az Mvt. egyes joghelyein – zárójelbe téve a bizottság szót – a munkavédelmi képviselő mellett az adott jogosultságok gyakorlójaként a bizottságot is feltünteti. Amennyiben a munkahelyen bizottság jött létre, akkor a képviselőt megillető jogokat – ha azok az adott munkahely munkavállalói összességét vagy jelentős részét érintik – a bizottság gyakorolja.

    A fent leírtak alapján, amennyiben a munkavédelmi szabályzatban foglaltak a munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik, elegendő, ha a bizottság hagyja jóvá a munkavédelmi szabályzatot. Az egyéni munkavédelmi képviselő egyetértése (aláírása) már nem szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához.

  • 2020.03.10. - Munkavédelmi képviselők képzése
    A munkavédelmi törvény januártól szakmai képzés keretében írja elő a munkavédelmi képviselők képzését, de jelenleg még sehol sem tudnak az új szakképzés szerinti szakmai képzést biztosítani, csak a régi felnőttképzés szerinti képzést ajánlják. Ez pedig nem felel meg a hatályos előírásoknak. Amíg nem lesz képviselő képzés a szakmai képzés szerint, addig lehet menni a régi képzésekre?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 75. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselő képzése és továbbképzése csak szakmai képzés keretében történhet.

    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: Fktv.) 2020. január 1-jével módosította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény (Módtv1.). Az Fktv. 30. § (2) bekezdése szerint „e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult.

    Azaz, a 2020. január 1-jén felnőttképzési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenységet az Fktv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően folytathatja 2022. december 31-ig.

    Ezzel összhangban az Fktv. átmeneti rendelkezésére tekintettel az Mvt. kapcsán is a következőket kell figyelembe venni: 2020. július 1-jéig csak a „régi” Fktv. szerinti képzések folytathatók az Fktv. 30. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel, majd 2022. december 31-ig a régi felnőttképzés az új képzéssel párhuzamosan folyik.

    A fent leírtak alapján az átmeneti időszakban is megszervezhető és elvégezhető a munkavédelmi képviselők képzése és továbbképzése a korábbi szabálynak megfelelően – a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében – legkésőbb 2022. december 31-ig.

  • 2020.02.06. - Egyéb kérdés
    Cégünknél megtörtént a munkavédelmi bizottság megválasztása, én új tagként kerültem be ide. Az elnök választást megtartottuk. Itt 11 tagból 10 megjelent, illetve a 2 póttag is. Kettő elnökjelölt volt, a megválasztott 10 tag titkosan szavazott, a szavazati arány 5-5 lett. Az egyik elnökjelölt kezdeményezésére fel lett hívva a nem jelen lévő tag, ő telefonon adta le nyíltan a szavazatát. Ebben az esetben a nem megjelent tag bevonása szabályos volt-e, amennyiben nem, szavazategyenlőség esetén mi a hivatalos eljárás?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

    Az Mt. 259. § (1)-(3) bekezdése szerint „az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ. Az üzemi tanács ülésén a tag csak személyesen vehet részt. Az üzemi tanács működésének szabályait ügyrendje állapítja meg.”

    Az Mvt. alapján az üzemi tanács működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen a munkavédelmi bizottságra is alkalmazni lehet. Az Mt. a működéssel kapcsolatban csak az alapvető szabályokat határozza meg. Ennek alapján a munkavédelmi bizottság az első ülésén megválasztja az elnököt. A munkavédelmi bizottság tagjai csak személyesen vehetnek részt az üléseken, ez azt jelenti, hogy a tagot az üléseken más nem képviselheti, a szavazati jogát nem ruházhatja át másra.

    A munkavédelmi bizottság működésének szabályait az ügyrendjében állapítja meg, amelyet a munkavédelmi bizottság szabadon határozhat meg. Az ügyrendben számos kérdés rendezhető, pl. az ülések gyakorisága, az ülések eljárásrendje, a tagok szavazati jogának gyakorlása (nyílt vagy titkos szavazás, lehet-e rövid úton - telefonon, e-mailben - szavazni).

    Az Ön által leírt esetben, a telefonon történt szavazás, ha azt a többi tag is elfogadta, szabályosnak tekinthető. A munkavédelmi bizottság megfelelő működése érdekében javasoljuk, hogy minél előbb készítsék el az ügyrendjüket.

1 / 8   »   »|


Innovációs és Technológiai Minisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1440 Budapest, Pf.: 1.

E-mail:
munkavedelmi-foo@itm.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@itm.gov.hu