Pénzügyminisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Kérdések - válaszok


Keresés:

1 / 6   »   »|
  • 2019.10.14. - Egyéb kérdés
    Amennyiben a munkáltató fel kíván mondani a munkavédelmi képviselőnek, mi a követendő eljárás abban az esetben, hogyha nincs munkavédelmi bizottság, a választási bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökkent, akkor ki gyakorolja az egyetértés jogát? Amennyiben esetleg a választási bizottság hiányában a jogszabályhoz fűzött kommentárok szerint a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók döntenek az egyetértés megadásáról, akkor ennek mi az eljárási rendje?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 76. § (3) bekezdése szerint „valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.” A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 273. § (2) bekezdése alapján a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére, és annak megszűnését követő fél évre illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte.
    Az Mt. és Mvt. rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a munkajogi védelem, függetlenül attól, hogy nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság, vagy a munkavédelmi képviselő választása során működő választási bizottság valamelyik tagja már nem dolgozik a munkáltatónál.

    Az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Mt. 269. § (2) bekezdése szerint „a 260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.”
    Az Mt. rendelkezése alapján az üzemi megbízottat is megilleti a munkajogi védelem, ahol a munkavállalók közösségének az előzetes hozzájárulása szükséges az üzemi megbízott munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához. Az Mvt. szabályozása alapján a munkahelyi munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

    Tekintettel az Mvt. 70/A. § (3) bekezdésére és az Mt. 269. § (2) bekezdésére, ha a munkáltatónál nem jött létre munkahelyi munkavédelmi bizottság és a munkáltatónál nem elérhető a teljes választási bizottság, akkor az előzetes egyetértés joga a munkavállalók közösségét illeti meg. Az Mt. kommentárja szerint a munkáltatónak az intézkedése előtt a munkavállalók közösségéhez kell fordulnia, és ezt követően a választásra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkavállalóknak kell döntenie a kérdésben. Amennyiben a munkáltató közli a tervezett intézkedést, ám a szavazás elmarad, vagy az alacsony részvételi arány miatt az érvénytelen lesz, úgy kell tekinteni, mintha a munkavállalók közössége egyetértését adta volna a munkáltatói intézkedéshez.

    A fent leírtak alapján, ha a munkáltató fel akar mondani a munkavédelmi képviselőnek, és a munkáltatónál nem működik munkahelyi munkavédelmi bizottság, valamint a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagsága sem teljes már, akkor a felmondáshoz szükséges egyetértést a munkavállalóktól kell beszereznie a munkáltatónak. A kérdés eldöntéséhez szavazást kell tartani, amelyre az üzemi tanács választásának szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát ehhez is választási bizottságot kell létrehozni, és össze kell állítani, közzé kell tenni a szavazók listáját. A felmondáshoz szükséges egyetértésről is titkos, közvetlen és egyenlő választással kell dönteni. A munkavállaló szavazata érvénytelen, ha azt nem az előírt módon adta le; a szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt közzé kell tenni.

    Annak érdekében, hogy a munkavállalók a jogaikat érvényesíthessék, fontos, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat a tervezett intézkedésről, a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának megszüntetésének jogszabályi hátteréről, a választás szabályairól. Amennyiben a szavazás elmarad (a későbbi jogviták elkerülése érdekében célszerű dokumentálni ennek az okát) vagy a munkavállalók alacsony részvételi aránya miatt a szavazás érvénytelen lesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalók közössége egyetért azzal, hogy a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát felmondással megszüntesse.

  • 2019.05.28. - Általános kérdés
    Munkavédelemmel foglalkozó cég vagyunk, szeretnénk munkavédelmi képviselő hatósági képzést indítani. Kérdés, hogy a képzés indításához szükséges engedélyeket honnan lehet megszerezni, illetve hol található erre vonatkozóan leírás, rendelet?

    A munkavédelemről szóló XCIII. törvény 75. § (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkavédelmi képviselők képzése csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.

    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény határozza meg többek között a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezésének feltételeit, a képzési program tartalmát, stb. A részletes szabályokat a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg.

    A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a felnőttképzési hatósági feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) látja el.A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint „a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a kormányhivatalhoz kell benyújtani elektronikus úton, a kormányhivatal honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.

    Bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/szakkepzesi-es-felnottkepzesi-foosztaly/felnottkepzesi-osztaly/kapcsolodo-anyagok-felnottkepzes/felnottkepzesi-tevekenyseg-engedelyezese

  • 2019.04.17. – Általános kérdés
    A megválasztott és megbízással rendelkező munkavédelmi képviselő jelez egy problémát a munkáltató és a külső megbízott munkavédelmi szakember felé írásban (email), akkor van-e erre részükről valamiféle válaszadási kötelezettség, esetleg egy megadott idő, amin belül válaszolniuk kell?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 71. §-a szerint „a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk.”
    Az Mvt. 72. § (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat; kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
    Az Mvt. 73. § (1) bekezdése szerint „a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot).”
    A fent leírtak alapján a munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak együtt kell működnie az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, amihez hozzátartozik, hogy egymás részére biztosítják a szükséges információk átadását.
    Amennyiben a munkavédelmi képviselő a munkáltatóhoz kérdést intéz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban, akkor a munkáltatónak 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt.
  • 2019.02.25. - Általános kérdés
    Ha az éves kötelező 8 órás oktatás, amit a munkavállaló fizet ki. És aminek munkaidőben kell megtörténnie. Az oktatás a lakhelytől 3-4 órányi útra van. Hogy történik? Szállást biztosítani kell-e a munkáltatónak? Mivel az utazás kb. 8 óra. Az oktatás szintén 8 óra. Vagy túlmunka történik, és azt kell kifizetni?
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (a továbbiakban: Mvt.) 55. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani.

    Az utazási időre főszabályként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 86. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Eszerint a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Az Mt. 86. § (3) bekezdése szerint nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

    Ugyanakkor a fentiektől kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont].

    Az Mt. az utazási idővel kapcsolatban a fentieken túlmenően nem tartalmaz rendelkezést, az utazás tartama azonban általában, amennyiben az nem feladatteljesítéssel függ össze, nem része a munkaidőnek.

    Az Mt. 107. §-a szerint rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama minősül.
    Az oktatás helyszínére való utazás ideje nem tekinthető rendkívüli munkaidőnek, és arra az időtartamra a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazása sem jár.

    Az Mt. 51. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mt. 51. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A költségtérítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, így például a munkaviszony teljesítésével összefüggőnek minősül a munkába járással kapcsolatban felmerült költség [a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (III. 26.) Korm. rendelet].

    Az Mvt. 75. § (1) bekezdésének c) pontja alapján „a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”
    Az Mvt. 75. § (2) bekezdése szerint „az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”

    Az Mvt. rendelkezései szerint a munkáltatónak 16 órás képzésben és 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget kell biztosítania a munkavédelmi képviselőnek. A képzés, továbbképzés költsége a munkáltatót terheli.

    Fentiek alapján a képzés, továbbképzés költsége a képző intézmény részére fizetett oktatási szolgáltatás ellenértékét és a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás költségét is magában foglalja. A munkáltató dönthet szállás igénybevételéről is, ez esetben annak költségét is viseli.
1 / 6   »   »|

Bemutatkozás


 
KEDVEZMÉNYEZETT NEVE:
Nemzetgazdasági Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2020.12.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalát jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (1)) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. ((320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. § (2))

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Pénzügyminisztérium
Munkavédelmi Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.