Vissza a "Látó" változathoz
Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet

Általános információk

Kapcsolódó szervezetek

25loggo50shvissza

 

  


A MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGI MUNKA INTEGRÁCIÓJA, MINT AZ OMMF TÖRTÉNETÉNEK MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYE



 Dr. Groszmann Mária, OMMF munkavédelmi elnökhelyettes

 

 

A közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében szükséges rövid és hosszabb távú intézkedéseket a Kormány a 2118/2006. (VI. 30.) számú határozatában jelölte ki. A Kormányhatározat előírta „...a munkaegészségügyi rész átadását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek.

Az integráció nem mondható előzmény nélkülinek, jóllehet szakmai előkészítését a korábbiakhoz hasonló törekvéseket kísérő széleskörű, nyílt szakmai viták nem előzték meg (vagy meglehetősen zárt körben folytak le). Ezért aztán a döntés úgy az átadó, mint az átvevő hatóság szakmai közösségét váratlanul érte.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény  is egységben kezeli a munkavédelem tartalmát mikor azt mondja ki, hogy: „E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények ........ rendszere".

Amint látjuk, a hangsúly a „követelmények rendszere" kifejezésen van. A  hazai hatósági gyakorlatban ez az egység a munkabiztonsági és munkaegészségügyi intézményrendszerekben vált ketté. Ennek gyökerei a két hatóság lényegében párhuzamos történelmi fejlődésében keresendők [1], és mivel az integráció ennek a folyamatnak tett a végére pontot, mondhatjuk, hogy történelmi fordulópontról van szó a hazai munkavédelmi gyakorlatban.

  •  
 A gyárak ellenőrzését és az intézkedési jogkört 1872. -től az iparhatóságok gyakorolták. Az 1893. évi XXVIII.t.cikk és az ennek alapján kiadott 13.469/1894. kereskedelmi miniszteri körrendelet a munkások testi épségének, életének védelme szempontjából külön szervezetet is létesített, és a gyárak ellenőrzését az iparfelügyelőkre bízta.
  •  
 Ezzel szinte egy időben, az 1876-ban megjelent XIV. t.cikk, majd az 1884:XVII. T.cikk 114.§-a gyárak egészségügyi „megvizsgálását és ellenőrzését" az egészségügyi hatóságok feladatává is tette.
  Egy belügyminiszteri körrendelet 1900-ban előírta, hogy az ellenőrzéseket félévente kell lefolytatni. Később, 1925-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter körrendeletével az ellenőrzések egységes jegyzőkönyvi szempontjait is kijelölte, mint például:
 
  •   „a mesterséges világítás módja nem esik-e kifogás alá";
 
  •   „ha a gyár üzeme nagy hőfejlesztéssel jár, a munkások meg vannak-e védve a túlhevüléstől, és a hirtelen lehűléstől";
 
  •  az üzemi „por, gőz, mérges gázok mechanikai és vegyi behatása, továbbá idült mérgezések ellen a munkások kellőképpen meg vannak-e védve";
 
  •    „a szükséges balesetelhárító berendezések meg vannak-e";
 
  •  szabályszerűen kezelik-e az erősebb hatású és mérges anyagokat”.
A kialakult hatósági helyzetet az 1926-ban megrendezett Közegészségi és Társadalompolitikai Országos Értekezlet egyik előadója a következőképpen foglalta össze:
„Noha Magyarország nem iparország, lakosságának körülbelül 1/3-a él ipari foglalkozásból, és ez ...olyan tömeget képvisel, amelynek egészségügyi tőkéjét, munkaképességét gondozni eminens... érdek.... Az iparfelügyelet keretében végzett egészségügyi gondozás más fontos feladatok mellett és személyzet hiányában ...háttérbe szorult...." [2]

Ugyanezen Értekezlet érintette minden valószínűség szerint legelőször a mai szóhasználattal élve „integráció" gondolatát, a kettős hatóság kritikai megközelítéséből kiindulva:
„Bár az iparfelügyelet meglévő szervezete mellett tiszti orvosaink működési körének kiterjesztése hatásköri szempontból talán vitatható, nem lehet azonban be nem látnunk, hogy orvoshygiénikus nélkül az iparüzemek szakszerű ... ellenőrzése hiányos volna, és tárgyi szempontból az iparegészségügy kivonása a hatósági tiszti orvos hatóköréből .... jogosulatlan volna....". „Ha az iparfelügyelet legalább 1/3 részben orvoshygiénikusokból állana, ezek ... a feladatok annak keretében is szervesen megoldhatók volnának...

A munkabiztonság és munkaegészségügy fejlődésének kétségtelenül érdekes szakmatörténeti folyamatát a továbbiakban nem részletezve, elmondhatjuk, hogy a kilencvenes évekre a két  hatóság fenntarthatóságának újragondolását mind többször felvetették.

  •  
 Az első ilyen vitát az ILO tripartit missziójának1991-1992. évi látogatása váltotta ki.
Ennek keretében a Misszió rámutatott arra, hogy a munkavállalók egészsége és biztonsága egyetlen egységet alkot, a két hatóság külön-külön történő fellépése az ellenőrzések alkalmával hatékonyságban, erőforrás kihasználásban elmarad az elvárhatótól.
A történeti hűség kedvéért azt is el kell mondani, hogy a misszió javaslata nemcsak a munkabiztonság-munkaegészségügy integrációjáról szólt: „Megújított struktúrájú felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely integrálja a munkaegészségügyi ellenőrzést, a munkabiztonsági ellenőrzését, valamint a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzést.” [3]
A népjóléti és munkaügyi kormányzat felkérésére létrejött Szakértői Bizottság a változtatások szükségességét nem vitatta, az integrált felügyelet bevezetésének időpontját illetően azonban nem jött létre konszenzus. Az ún átmeneti időszakra a két felügyelet közötti együttműködés szorosabbá tételét, funkcionális együttműködését jelölték meg követendő irányként.
  •  
 Az ILO Misszió látogatását követő mintegy mint egy évtized alatt több ízben történtek próbálkozások a funkcionális együttműködésre, de ezek a kísérletek nem hoztak átütő eredményt.
2002-ben, az Európai Unió munkafelügyeleti rendszert értékelő küldöttsége is azt állapította meg, hogy „az erőforrások és létszám alacsony” mindkét oldalon; „szükség van az OMMF és ÁNTSZ közötti szorosabb együttműködésre”. [4]

 Az OMMF 25 éves fennállása alkalmából történő megemlékezés során ünneprontás lenne a kezdeti nehézségekről, kudarcokról beszélni. Egy gondolatot azonban mégis ki kell emelni ezek sorából. Kezdetekben jó néhányan úgy vélték, hogy a munkaegészségügyi feladatok integrálása pusztán egy jogi aktus. Ez a leegyszerűsítő megközelítés azonban elfedi azt a lényegi kérdést, hogy az integrált munkavédelem művelése ennél jóval többet igényel. Az integrációnak be kell épülnie a munka világának kulcsszereplői gondolkodás módjába, az integrációnak a fejekben és szívekben is végbe kell mennie – ez pedig egy folyamat, ami ebben az értelemben még nem zárult le.

2008. év elejére a fontosabb hatásköri kérdések rendeződtek, és jogi értelemben ekkortól beszélhetünk egységes munkavédelmi hatóságról. A kezdetekről napjainkig terjedő időszakot átfogó tevékenységünk néhány főbb irányát és eredmény mutatóját az alábbiak foglalják össze.

Első és legfontosabb feladat volt az állások betöltése, és ezzel párhuzamosan az egységes munkagyakorlat megalapozás céljából, még 2008-ban, számos – kötelező – továbbképzésről is gondoskodtunk.

  •  
 A munkabiztonsági szakirányú végzettséggel és felügyelői vizsgával is rendelkező „régi” felügyelők közül 40 fő számára 100 órás munkaegészségügyi ráképzésre került sor, ami vizsgával zárult.
  •  
 Valamennyi felügyelő részt vett szakmai és szakmához kötődő jogi továbbképzésen, ami kommunikációs tréninggel társult.
  •  
 Az újonnan belépők közül az a 94 fő részesült 72 órás, mindkét szakterületet átfogó továbbképzésben.
  •  
 Mindezeken túl, valamennyi újonnan belépő felügyelő munkaegészségügyi jogi, eljárási, szakmai ismeretekkel kibővített, (belső szabályzat által kötelezően előírt) felügyelői vizsgát is letette, ami a felügyelővé válás feltétele, és amire a munkába állástól hat hónap alatt kell felkészülni – az e célra 2008-ban elkészített felügyelői kézikönyv alapján.

Viszonylag igen rövid idő alatt kellett végrehajtani azokat a munkaszervezési, módszertani, informatikai, belső szabályzati stb. aktualizálásokat is, amelyek a munkabiztonsági hatósági munka során már kialakultak, működtek, de amelyekből a munkaegészségügyi speciális szempontok értelemszerűen hiányoztak.

A „felkészülési" idő hiánya ellenére sikerült megvalósítani, hogy már 2007-ben, az áprilist követően indított célvizsgálatoknál, soron kívüli ellenőrzéseknél megvalósult a munkaegészségügyi szempontok módszertani integrálása.
2008. óta pedig a munkáltatói ellenőrzések már az egységes munkavédelem jegyében valósulnak meg, azaz munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmú munkáltatói kötelezettségek betartására egyaránt kiterjednek. („csak munkabiztonsági", vagy „csak munkaegészségügyi" ellenőrzés a munkabaleset-, illetve foglalkozási betegség, fokozott expozíció kivizsgálása esetén, „csak" munkabiztonsági, vagy „csak" munkaegészségügyi cél vizsgálatoknál, és tárgykörtől függően a panaszügyek kivizsgálásánál történik).

 Az ellenőrzött munkáltatók száma a munkaegészségügyi feladatok belépésével nem emelkedett, hiszen az ellenőrzések időigényesebbekké is váltak. Az ellenőrzött munkáltatók közül viszont azok aránya, akiket valamely szabálytalanságon értek, egyre magasabb, és a jobb feltárásokkal az egy ellenőrzött munkáltatóra eső intézkedések száma már most, az első félévben felülmúlja a 2008. évi értéket.
Az intézkedéseken belül fokozatosan megjelentek azok, amelyek munkaegészségügyi szabálytalansággal kapcsolatban születtek, sőt 2009. első félévében gyakoriságuk az összes intézkedéseken belül az előző évi 24%-s arányt is meghaladja.

 

Év

Ellenőrzött munkáltatók száma

(db)

Összes ellenőrzött munkáltató közül a szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya

(%)

Egy ellenőrzött munkáltatóra eső intézkedések száma

(db)

Összes intézkedésen belül a munkaegész-ségügyi szabálytalan-sággal összefüggő intézkedések aránya

(%)

2007.

25 610

83

3,0

13,0

2008.

25 171

84

4,0

24,0

2009. I. félév

11 132

87

5,0

29,0

 Az ellenőrzött munkavállalók között azok aránya, akik súlyosan veszélyeztetettnek tekintendők – és ezért munkáltatójuknál munkavédelmi bírság kiszabására került sor - nem magas, de ez az arány fokozatosan emelkedik: minden bizonnyal azzal összefüggésben is, hogy megjelentek a munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések miatti bírságolások is a hatósági munkában . Ezt alátámasztja , hogy a munkavédelmi bírsághatározatokon belül egyre több a munkaegészségügyi indok alapján kiszabott bírsághatározat. 

 

Megnevezés

Összes ellenőrzött munkavállaló közül a súlyos szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya

(%)

 Szabálytalansággal érintett és súlyos szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya

(%)

Összes munkavédelmi bírsághatározaton belül a munkaegész-ségügyi indok alapján kiadott bírsághatározatok aránya

(%)

2006.

5,0

21,0

*

2007.

17,0

27,0

**

2008.

15,0

25,0

22,0

2009. I. félév

19,0

30,0

31,0

 2009.-ben, szeptember végéig munkaegészségügyi indokok alapján leggyakrabban a kereskedelemben és feldolgozóiparban, illetve a gépiparban történtek ilyen intézkedések.Ugyanezen időszakban munkabiztonsági megfontolásból az építőipar, a gépipar „vezetnek” ebben a tekintetben a feldolgozóipar előtt.

 

A leggyakrabban ellenőrzött ágazatokban a munkavédelmi bírsághatározatok arányának megoszlása 2009. I-III. negyedév

  

 

Ágazat

Ellenőrzések száma

(db)

Munka-biztonság

(%)

Munka-egészségügy

(%)

Építőipar

6 146

77

23

Feldolgozóipar (kivéve: gépipar)

3 381

54

46

Gépipar

1 663

60

40

Kereskedelem

2 218

51


 Egyébként nem a minden áron történő bírságolásra törekszünk, A munkaegészségügyi szabályszegések miatt leggyakrabban hiányosságot megszüntető határozat kiadására kerül sor, de gyakori a foglalkozatás megtiltásával összefüggő határozat típus is. Gyakorisági sorrendben ezt követi csak az előbb említett  munkavédelmi bírság határozat  tevékenységet  és használatot felfüggesztő határozat útján  és a kisebb szabályszegések esetén történő figyelemfelhívással megvalósuló intézkedés.

 Az összes munkaegészségügyi határozaton belül az egyes
határozat típusok %-os gyakorisága
2008. év és 2009. I. félév együtt

 

Év

 Munka-
védelmi
bírság
határo-
zat

(%)

 

 Hiányos-
ságot
megszün-
tető,
rendel-
kező
határo-
zat

(%) 		Foglal-
kozta-
tást
megtiltó
határo-
zat

(%) 		Haszná-
latot
felfüg-
gesztő
határo-
zat

(%) 		Tevé-
keny-
séget
felfüg-
gesztő
határo-
zat

(%) 		Figyelem
Felhívás

(%) 		Szabály-
sértési
bírság

(%) 		Helyszíni
bírság

(%)
         

2008.

817

7 652

2 426

408

543

629

104

380

2009. I. félév

402

4 526

1 602

405

559

221

92

324

2008 és 2009. I.fé.

Összesen

  

1 219

  

12 178

  

4 028

  

813

  

1 102

  

850

  

196

  

704

Az összes meü. határozat %-a

  

5,8

  

57,7

  

19,1

  

3,9

  

5,2

  

4,0

  

0,9

  

3,3

 Eddigi tapasztalatok szerint, tárgykör alapján, 2008-ban és 2009. első félévében összesen, a munkaegészségügy területén a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra és a foglalkozás-egészségügyi ellátásra vonatkozó munkáltatói szabályszegések indokolják leggyakrabban az intézkedéseket, de gyakori a kémiai kóroki tényezőkre vonatkozó előírások megszegése is.
A munkabiztonsági intézkedések között leggyakoribbak a munkaeszközök biztonságával, a munkahely, üzem biztonságos kialakításával kapcsolatos előírások terén történő munkáltatói mulasztások miatti intézkedések, míg nagyságrendileg ritkábbak, jóllehet gyakoriság szempontjából a negyedik helyen állnak a személyi feltételek hiánya, meg nem felelő volta miatti intézkedések 

 

Az előforduló leggyakoribb intézkedést igénylő munkáltatói mulasztások munkabiztonsági, munkaegészségügyi szakterület szerinti bontásban2008. év és 2009. I. félév együttesen

  

 

Munkabiztonsági

Munkaegészségügyi

Sorrend

Mulasztás témaköre

%-os arány az összes munkabiz-tonsági intézkedéshez képest

Mulasztás témaköre

%-os arány az összes munkaegészségügyi intézkedéshez képest

1

Munkaeszközök

44,2

Munkaköri alkalmassági vizsgálat, foglalkoztatási tilalmak

27,8

2

Munkahely, üzem kialakítása

19,8

Foglalkozás-egészségügyi ellátás (szolgáltatás)

15,3

3

Munkabiztonsági szempontból fontos munkáltatói feladatok elmulasztása (pl: üzembe helyezés, felülvizsgálat, ellenőrzés, stb..)

13,3

Kémiai kóroki tényezők

15,0

4

Személyi feltételek

3,5

Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése

10,8

 Az ellenőrzések, panaszügyek kivizsgálásán túl, a munkavédelmi hatóság új feladatként látja el a jogszabály alapján bejelentett foglalkozási megbetegedések gyanújával kapcsolatos bejelentéseket és a fokozott expozíciós eseteket.
Az adatok alapján a foglalkozási betegség gyanúja miatt jelentett esetek aránya emelkedőben van.

 

Munkavédelmi hatóság által kivizsgált - foglalkozási betegség gyanúja, és fokozott expozíció miatt bejelentett - esetek alakulása 2008-ban és 2009. I.-IX. hó között

 

Kivizsgált összes bejelentett eset

(db)

Foglalkozási betegség gyanúja

(összes jelentett eset %-ban)

Fokozott expozíciós eset

(összes jelentett eset %-ban)

Év

 

 

 

2007.IV.-XII. hó között

256

n.a.

n.a.

2008.

543

74

26

2009.I.-IX. hó

343

75

25

  Összehasonlításképpen az ÁNTSz néhány munkaegészségügyi tevékenységét összegző adatot mutatunk be, amelyek a Kormány részére évente elkészített, a munkavédelmi helyzetről szóló előterjesztésekben is szerepelnek, összevetve az integrált munkavédelmi hatóság első (2008.) évének hasonló, a munkaegészségügyi szakterületre vonatkozó adataival:

 

Intézkedő

hatóság

Év

Rendelkező határozatok száma

Szab.

sértési

pénzbírságoló

határoza-

tok

száma

Helyszíni

pénz-

bírságolások

száma

Munkavédelmi bírság

határozatok

 száma

  

Á

  

N

  

T

  

Sz

2000

2550

29

140

16

2001

1492

29

110

24/

2002

1605

71

112

16

2003

1397

68

80

44/

2004

1969

71

108

74

2005

2052

96

99

97

2006

1480

48

76

68

O

M

M

F

  

2008.

  

7652

  

104

  

308

  

817

Végezetül megemlítendő még az is, hogy 2007. októberében minden régióban megszerveztük a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot. A tanácsadás ingyenes, anonim. A hatósági munkától független felügyelők látják el ezt a feladatot. A tanácsadásra többféle módon is sor kerülhet: telefonon, írásban, személyes megkeresés alapján.
Az integráció beépülését a munkáltatók közgondolkodásába mutatja, hogy 2008-tól 2009. szeptemberéig összesen 30.321 megkeresés volt, ezek 54 %-a volt munkabiztonsági, 34 %-a munkaegészségügyi és 14 %-a egyéb tárgykörbe eső kérdés.

 

Összefoglalva

  • Az ellenőrzések tapasztalatai alátámasztják, hogy ugyanazon munkáltatónál, ha csak az egyik hatóság ellenőrzött volna, rejtve maradnak azok a szabálytalanságok a másik terület vonatkozásában, amelyeket az egységes szemléletű ellenőrzések egyidejűleg feltártak. Hosszabb távon tehát remélhető, hogy az egységes ellenőrzési gyakorlat a munkakörülmények javulásában is érezteti hatását. A még csak éppen létrejött egységes munkavédelmi hatóságnak, azon túl, hogy folytatja, és befejezi minden tekintetben az integrációt, még az eddigieknél is jobban elkötelezettnek kell lennie abban, hogy magas színvonalú hatósági ellenőrző tevékenységével előmozdítsa a munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeit.
  • A Tanácsadó  Szolgálat továbbfejlesztésével, következetes, magas színvonalú munkával el kell érni, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tudatában értékként legyen jelen a munkahelyi egészség és biztonság.
  • Előbbiek érdekében ki kell dolgozni az integrált hatóság jövő képét megvalósító stratégiát, és ennek megfelelő irányokban tovább kell fejlődni, sok tekintetben megújulni.
  • A munkavédelmi hatóság fejlesztése önmagában nem elég. A munkavédelmi szempontoknak stratégiai célként kell jelen lennie a képzésben, kutatásban, döntéshozatalban, munkáltatói attitüdben, munkavállalói tudatos magatartásban, és a megelőző szolgáltatások tevékenységében is.

 

 

2009. október

 

[1] Iparfelügyelet  és Tisztiorvosi Szolgálat, melyek több mint száz éves múltra tekintenek vissza

[2] Népegészségügy, VII.évf.,1926. 1316-1382.oldal

[3] Népszava, 1993.március 5

[4] Belső feljegyzés  

 

 

 

 

 


Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.
E-mail:
munkavedelmi-foo@ngm.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@ngm.gov.hu