Nemzetgazdasági Minisztérium – Munkavédelem – Foglalkoztatás-felügyelet Honlapja

Keresés:

Dudás-ea

 25loggo50shvissza

 

  


ELNÖKI NYITÓBESZÉD


 Dr. Dudás Katalin, OMMF mb. elnök

 

 
 

 „Aki tegnap voltál:

ma már nem te vagy.

Aki holnap léssz:

ma még nem te vagy."

Ezzel a játékosan bölcs Weöres Sándor-i gondolattal kívánok valamennyi kedves megjelentnek szép-jónapot fennállásunk negyedszázados jubileumán.

Időutazás is lehetne a folytatás, fontos állomásokkal, próbatételekkel és sikerekkel tűzdelt odüsszeia, melynek szereplőiről, Önökről, Rólatok elismeréssel kellene szólnom, miközben nosztalgiázva merengenék a múlton.

Szívesen tenném, most mégis inkább egy biztos kiindulópontnak szánom ezt az emberöltőnyi időt, amelynek nekivethetem a hátam, hogy néhány határozott lépéssel előbbre jussak, előbbre juthassunk.

Előbbre azon az úton, melynek mérföldköve a mai alkalom is. Bizonyára valamennyien tudják, hogy az Európai Munkavédelmi Hét keretében ezzel az eseménnyel zárul Magyarországon az Európai Munkavédelmi Ügynökség kétéves kockázatértékelési kampánya. A kockázatértékelési kampánnyal kapcsolatos értékelést, ismertetést a témában felkészült kollégáim, tisztelt előadóink fogják bemutatni, ezért a szívemhez közelálló jubileum okán szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel.

Hadd idézzem itt tüstént Cicero máig érvényes megállapítását, mely szerint: „nehéz időkben nem lehet olyan megoldást találni, amely ne járna kockázattal." Jól példázza ezt a mi történetünk is, hiszen próbatételekkel, kockázatokkal, kudarcokkal, meg persze sikerre vitt kezdeményezésekkel volt kikövezve az az út, amely elvezetett az OMMF megalakulásához és mai arculatához....

112 év telt el az első munkavédelemről intézkedő törvény megalkotásától az OMMF, akkor még Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMvF) létrejöttéig.

Az 1984. július elsejei minisztertanácsi határozattal életre hívott intézmény nem egyszerű szervezeti átalakulást jelentett, hanem alapvető elvi fordulat volt, és mélyreható szemléleti változásokkal járt együtt.

A kelet- és közép-európai úgynevezett „szocialista" országok közül hazánk szakított elsőként azzal az abszurd gyakorlattal, hogy az érdekképviseleti szervezetek egyúttal tipikusan állami hatósági feladatokat lássanak el. Korábban t.i. a SZOT, az OKISZ, a KISZÖV volt a munkafelügyelet gazdája. Ezt a gyakorlatot természetesen az tette lehetővé, hogy az érdekképviseleteket alig lehetett megkülönböztetni az államtól. A szervezeti átalakítás - a szándék ellenére - egyúttal előre vetítette az általánosabb változásokat is, jelezte az első repedéseket a pártállam monolitikus egységén.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy a szakszervezetek a munkavédelmi hatósági ellenőrzést háttérbe szorították, hatósági jogosítványaikat szinte alig gyakorolták, előnyben részesítették a „mozgalmi" eszköztárat. Jó példát találunk erre az egyik alapító tagunk (dr. Gáspár Imréné Éva) visszaemlékezéseiben. Munkavédelmi osztályvezetői hivatalát elfoglalva igen sok halálos vasúti munkabalesetről értesült, azonban „Határozat" gyanánt mindössze négy (!) enyhén dorgáló hangvételű irományt talált, melyek kivétel nélkül így végződtek: elvtársi üdvözlettel...

A következő elvi jelentőségű átalakulás 1987-ben történt, amely tulajdonképpen a második integrációs lépést is jelentette: a munkabiztonsági ellenőrzési feladatok ekkor bővültek ki a munkaügyi ellenőrzéssel.

A rendszerváltozás után, a Munkaügyi Minisztérium létrejöttével az OMMF irányítását a munkaügyekért felelős miniszter vette át, és azóta is az ő felelősségi körébe tartozik. Ez a megoldás egyébként megfelel a fejlett piacgazdaságú országok túlnyomó többségében alkalmazott szervezeti elveknek, azaz hogy a munkavédelmi, illetőleg munkaügyi felügyeletért felelős hatóság a munkaügyi igazgatás része.

Ugyancsak 1990-ben módosult a munkaügyi ellenőrzés jogi szabályozása is: a 124/1990. Korm. rendelet az addigi általános felhatalmazás helyett tételesen meghatározta a munkaügyi ellenőrzés tárgyköreit, és kiterjesztette az ellenőrzést az addig kivételnek számító szövetkezetekre is. Ebben az időszakban a munkaügyi ellenőrzés a felügyeleti tevékenységnek viszonylag kicsiny részét, 15-20 százalékát tette csak ki.

Az állami felügyelet létrejötte, megszilárdulása, valamint a rendszerváltozás után egyre sürgetőbben vetődött fel annak szükségessége, hogy a munkavédelem szabályozását és a felügyelet tevékenységét törvényi szinten rendezzék, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi munkaügyi egyezményeket, közöttük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 81. és 129. számú Egyezményeit, amelyek a munkafelügyelet feladatairól és működéséről rendelkeznek. A 90-es évek elején már nyilvánvalóvá vált az is, hogy Magyarország számára az egyetlen követhető fejlődési út az európai integráció irányába mutat, ezért a magyarországi szabályozásnak messzemenően figyelembe kell vennie az Európai Közösségek követelményrendszerét.

Ilyen előzmények után jött létre 1994. január elsején hatályba lépett a munkavédelemről szóló törvény, és ezzel az országgyűlés megalkotta a munkavédelmi szabályozás legmagasabb rangú jogszabályát.

A törvény az OMMF feladat- és hatáskörében, illetőleg szervezeti felépítésében nem hozott drámai változást, hiszen a fontos változások már korábban bekövetkeztek. A törvény - jelentős viták után - nem változtatott a munkavédelmi hatósági tevékenység magyarországi hármas tagoltságán sem: az OMMF látja el a munkabiztonsági és munkaügyi, az ÁNTSZ a munkaegészségügyi, az MBH a bányászati munkavédelmi felügyeletet.

1996-ban újabb szabállyal gazdagodott a törvénytárunk, megszületett ugyanis a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.

Az államigazgatás korszerűsítése során 1996-1997-es a területi felügyelőségeket szervezetileg a megyei munkaügyi központokhoz kapcsolták, ugyanakkor a szakmai irányítás az OMMF jogköre maradt. Bár a tervezett átszervezés ellen 1996-ban a magyar munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szervei szokatlan módon, közösen tiltakoztak, akciójuk sikertelen maradt, jóllehet sehol a világon nincs olyan munkafelügyelet, amely a munkaügyi központok részeként végezné munkáját. Nem is véletlenül, hiszen a felügyelőségek döntően ellenőrző, hatósági tevékenysége élesen elüt a munkaügyi központok munkahely-teremtő, menedzselő, illetve szolgáltató és a munkanélküliség adminisztratív feladatait kezelő funkciójától.

A kétféle arculat egymás mellé rendelése egyiknek sem vált hasznára, sőt a „vegyeskar" sok működési zavart teremtett, melyek hatására 2000. január 1-jétől az OMMF végre elválhatott a munkaügyi központoktól.

Szinte nem volt olyan évünk, amikor ne kellett volna szembesülnünk valamilyen változással.

2006. január 1-jével az OMMF területi egységeit átszervezték, és az addigi megyei felügyelőségek külön munkabiztonsági, valamint külön munkaügyi, regionális rendszerbe szerveződtek.  

A változások a következő évben is folytatódtak, mivel 2007-ben létrejött Magyarországon az egységes munkavédelmi hatóság. Az OMMF a munkaegészségügyi hatósági-közigazgatási feladatok ellátását átvette az ÁNTSZ-től, és ezzel megvalósult a munkavédelem két ágának, a munkabiztonságnak és a munkaegészségügynek az összekapcsolódása. Így végre eleget tettünk annak a másfél évtizedes javaslatnak is, melyet az ILO misszió szorgalmazott. A tényleges munkaegészségügyi feladatok fokozatosan épülnek be az OMMF munkájába. Ettől az időponttól az OMMF szervezeti részévé vált az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) is.

Vázlatosan, csak a lényegesebb csomópontokat áttekintve a szervezet eddigi történetét, gondolom, jól érzékelhető, hogy ez a negyedszázad bizony bővelkedett kihívásokban, kockázatokkal teli vállalásokban, ha úgy tetszik, emelkedőket és lejtőket, a lendületet meg-megtörő kátyúkat rejtő út volt.

Kérem, játsszunk el most azzal a sokat kárhoztatott feltevéssel, hogy mi lett volna, ha....

Legyünk mi magunk a kísérlet alanyai! Tehát: vegyük elő a munkavédelemi tudományunkat, vagyis a saját mesterségünk értelmezése szerint próbáljunk visszatekinteni a megélt küzdelmekre, a bizonytalanul választott útelágazásokra.

És ha ezt tesszük, szinte magától játszik a gondolat, hogy a kockázatértékelés folyamatelemei milyen hasznos eszközök lehettek volna a szervezet sorsát irányító kezekben. Például a veszélyek azonosításával, a kockázatok mennyiségi illetve minőségi értékelésével talán nem következett volna be a hatóság és a munkaügyi központok - számunkra igen hátrányos - egyesítése egy politikai/gazdasági döntés alapján. Ezt a gyakorlatból táplálkozó tapasztalatot remélem tudjuk használni a hatóság önállósága és függetlensége jövőbeli biztosítása érdekében is.

Az út azonban nem ér véget a 25. kilométerkőnél.

És ha jó irányba, az elkerülhetetlennél nem több zökkenőn megakadva szeretnénk továbbhaladni, akkor ismét meríthetünk a kockázatok csökkentésének általános elvei közül. Szélesebb körű együttműködést kell megteremtenünk a munka világának szereplőivel, vagyis a munkáltatók, munkavállalók, szociális partnerek és a hatóság között, de a szakmán belül is: a szakemberek és a hatóság között, azaz a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakterületeken, nem utolsó sorban pedig a hatóságon belül: a munkavédelmi és a munkaügyi szakágak között. Csak így érhetjük el, hogy majd a félévszázados jubileumon jómagunk és utódaink elismerően emlékezzenek, azt mondván: „ez jó mulatság, férfimunka volt!"

Az előző gondolatsorba új szálat fűzve arról szeretnék még szólni, vajon merre visz tovább az út, milyen munkavédelmi hatóságot szeretnénk a jövő számára megteremteni.

Jelenthetem - Mikszáth Kálmántól kölcsönözve a szót -, hogy a jövő „folyamatba tétetett", tehát megkezdődött a jövő stratégiai tervezése.

A mai nappal benyújtjuk hivatalosan pályázatunkat a Társadalmi Megújulásért Operatív Program keretében az OMMF kapacitásának fejlesztésére a munkahelyi egészség és biztonság javítása, valamint a foglalkoztatás kifehérítése érdekében.

A kiemelt projekt közvetlen céljait (prioritásait) a felismert elvárásokon és hajtóerőkön keresztül a szervezeti képességek fejlesztése révén érjük el.

Ezek a :

-   az OMMF szakmai felkészültségének növelése

-   az OMMF hatékonyságának növelése

-   az OMMF működése legyen átlátható

-   az OMMF legyen együttműködő a hazai és Uniós társzervezetekkel

-   az OMMF legyen elektronikus ügyintézésre (működésre) képes

-   az OMMF működésében legyen EU gondolkodásra képes

-   az OMMF tevékenységeiben vegye figyelembe az ügyfél jogos érdekeit.

A munkavédelem jövőjét megalapozó másik esemény, hogy az OÉT, illetve Munkavédelmi Bizottsága következő ülésén napirendjére tűzi a Nemzeti Munkavédelmi Stratégiát 2010-2012-ig tartó időszakra szólóan, melyhez iránytűt a 2007-2012-re szóló Közösségi Stratégia által meghatározott elképzelések adtak. Mivel a nemzeti stratégia megvalósításának egyik hajtó motorja szükségképpen az OMMF kell, hogy legyen, ennek érdekében szükséges a hatóság szervezet-fejlesztése, különös tekintettel a munkavédelmi hatóság "minőségi munka" megteremtésében játszandó kiemelt szerepére:

Ezért szükséges az eszmecsere, a párbeszéd: hozzáértőn, perspektívával, a 25 évesek lendületével. És most nem negyedszázadot mondok, hanem szándékosan 25 évet, mert a szavaknak varázsereje van, és szükségünk lesz a 25 évesek lendületére.

Úgy tartják, a sikeres vállalkozásokat nem rendkívüli emberek hozzák létre, hanem rendkívüli dolgokra képes, mindennapi emberek.

Élve az alkalommal, szeretném megköszönni mindazon „rendkívüli dolgokra képes" kollégák fáradozását, akik ezt az OMMF nevű sikeres vállalkozást létrehozták, és sajátjuknak érezve elkötelezetten, áldozatkészen dolgoztak érte. Továbbá szeretném, ha emlékeznénk azokra az egykori munkatársainkra is, akik már nincsenek közöttünk, valamint azokra is, akiket nem ért el időben védelmező szándékunk, és akiket munkabaleset miatt veszítettünk el.

Köszönöm figyelmüket és őszintén kívánom, legyen hasznos, legyen kellemes mindannyiunk számára ez a nap szakmailag is, emberileg is, hogy egyszer majd Abraham Lincolnnal egyetértve mondhassuk azt:

„A legvégén nem az fog számítani,

mennyi év volt életedben,

hanem az,hogy mennyi élet volt az éveidben."

 

 


Bemutatkozás

MEGÚJULT HONLAPUNK


TOVÁBB AZ ÚJ HONLAPRA
 

KEDVEZMÉNYEZETT NEVE: Gazdaságfejlesztési Minisztérium
PROJEKT CÍME: „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése”
SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 3 800 000 000 Ft, azaz hárommilliárd-nyolcszázmillió forint.
TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: 100%
PROJEKT TARTALMA: >> Részletek
PROJEKT KEZDŐ ÉS BEFEJEZŐ DÁTUMA: 2018.01.01. – 2023.10.31.
PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001


A Kormány az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki. (320/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 2. §)

 A "Hatósági nyilvántartás" a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz honlapunkon kívül közvetlenül is elérhető az alábbi címen: http://nyilvantartas.ommf.gov.hu

Kapcsolódó szervezetek

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelmi Irányítási Főosztály
Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.