Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet


Általános információk


Kapcsolódó szervezetek


 25loggo50shvissza

 

  


A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI

 Nesztinger Péter, OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége, igazgató


  1. Történeti áttekintés

Az 1994. január 1-én hatályba lépő munkavédelmi törvény az Európai Unió akkori tagállamainak szabályozási mintáján alapult.

A kockázatértékelés fogalma 1998. január 1 hatállyal került be a törvénybe. Meghatározásra kerültek azok az alapelvek, melyeket a munkáltatók kötelesek figyelembe venni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében:

a) a veszélyek elkerülése;

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;

e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

Előírásra került a munkáltatók kockázatértékelési kötelezettsége, mely szerint:

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

Külön végrehajtási rendeletet nem alkottak, így ezen előírások 2008. január 1-től hatályosak voltak, azaz az Mvt. alapján minden munkáltató köteles volt minőségileg és mennyiségileg értékelni a munkavállalókat veszélyeztető kockázatokat.

A 2002. február 1-től hatályos törvénymódosítás megállapította, hogy a munkáltatók a tevékenység megkezdésétől számított 1 éven belül kötelesek elkészíteni a kockázatértékelést és megtenni a megfelelő megelőző intézkedéseket, továbbá a kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni.

Szintén megállapításra került az indokolt  felülvizsgálati esetek köre, azaz a munkakörülmények, technológia, anyag, munkaeszköz munkavégzés megváltozása miatti felülvizsgálati kötelezettség. További törvényi szabályozás lett a soronkívüli kockázatkészítési, illetve felülvizsgálati kötelezettség, melyet munkabaleset, fokozott expozició, vagy foglalkozási megbetegedés vizsgálatai alapján kell elvégezni. Ugyanekkor a kockázaton kívül új fogalom is megállapításra került:

Megelőzés fogalma: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

2004. május 1-től a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A törvénymódosítás utal arra, hogy a kockázatértékelést a kémiai biztonság területén külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. Nagyon fontos változás még, hogy a kockázatértékelés eredményeként meghatározásra került a munkáltató dokumentálási feladata:

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;

b) a veszélyek azonosítása;

c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

d) a kockázatot súlyosbító tényezők;

e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;

f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;

h) az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

2007. január 1-től az Mvt. tovább szigorította a kockázatértékelés kezdő időpontját, mely szerint  I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál legkésőbb a tevékenység megkezdésétől számított 6 hónapon belül el kell végezni.

A 2008. január 1-től hatályos módosítás pedig megállapította, hogy a munkáltató köteles figyelembe venni és elkerülni a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevételt.

  1. A hatóság intézkedései

A munkavédelem területén meghatározott kockázatértékelési feladatok pontosításával és szigorításával párhuzamosan munkavédelmi hatóság is egyre szigorúbb lépéseket tett a tartalmilag és minőségileg megfelelő kockázatértékelések elkészítésének kikényszerítésére:

- 1997-ban a sajtó és különböző munkavédelmi tárgyú konferenciák segítéségével tájékoztatást adtunk a munkáltatók várható kockázatértékelési feladatáról, mely akkoriban nagy érdeklődéssel járt.

- A kockázatértékelési kötelezettség 1998-as hatályba lépését követően az első években figyelemfelhívást alkalmaztunk az új törvényi kötelezettség végrehajtására. Ezekben az években végzett ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy a munkáltatók nagy része nem készítette el a kockázatértékelést és azon kisebb munkáltatói hányad, ahol elkészült a kockázatértékelés többnyire csak formális pár oldalas dokumentum volt, melynek gyakorlatilag semmi haszna nem volt.

- 2002-től a területi munkabiztonsági felügyelőségek határozatban kötelezték a munkáltatókat a kockázatértékelési feladatuk teljesítésére, tekintettel arra, hogy a tevékenység megkezdésétől számított 1 éves határidőt ekkor már előírta az Mvt. Tapasztalataink szerint ekkor nagyobb lendületet kapott a kockázatértékelési feladatok végrehajtása, így már a hatósági kényszerre hivatkozva sok vállalkozó üzletet látott ebben és sok, sematikusan elkészített, esetenként átláthatatlan és igen terjedelmes dokumentáció készült. Ezeket futószalagszerűen gyártották és nem az adott munkáltató valós kockázataival foglalkozott, hanem jobb esetben általános sémákra épült, de számos olyan értékeléssel is találkoztunk, amelyeket más munkáltatók elemzéséből dolgoztak át, rengeteg átvitt hibával.

- 2004. május 1-től a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység előírásától kezdve némi minőségi javulást tapasztaltunk, de az elkészített kockázatelemzések között még rendkívül nagy szórás volt, találkoztunk az 1-2 oldalas „tömörségű" elemzéstől kezdve a több száz oldalas áttekinthetetlen „tanulmányig".

- 2008. január 1-étől hatályos Mvt. szerint a pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére is törekedni kell a munkáltatónak. Erre vonatkozó szakszerű elemzést a munkáltatók zöme még a mai napig nem kezdte meg.

Mivel a törvény változása szerint az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatók esetén az előírt kockázatértékelés elmulasztása, továbbá a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/mérés hiánya súlyos veszélyeztetésnek minősül, így ezért munkavédelmi bírság kiszabásának van helye. Ezt követően a munkáltatók komolyabban vették a kockázatértékelési kötelezettség teljesítését, de sajnos a hatóság bírságától való fenyegetettséget hangsúlyozták egyes kockázatértékelést végző vállalkozók, minőségi áttörést ez sem hozott.

  1. Konkrét tapasztalatok:

- A kockázatértékelésre több mint 10 éve vonatkozó előírás végrehajtása tekintetében alig tapasztaltuk a munkáltatók önkéntes jogalkalmazását. Sok helyen vállalkozók szakosodtak a kockázatértékelés elvégzésére és ezért a mai napig különböző minőségű kockázatértékeléssel találkozunk.

- A munkavédelmi felvilágosító tevékenység eredményeképpen ma már a legtöbb munkahelyen ismert a munkahelyi kockázatok felmérésének feladata, de tapasztalatunk szerint sajnos az igazi értelmét még sok helyen nem ismerik, leginkább a hatósági intézkedésektől való félelem miatt végzik el, és sokszor felesleges adminisztrációnak tartják

- A munkáltatók közel 20 %-ánál a mai napig nem végeztek kockázatértékelést. Érintettek itt a feketén foglalkoztató és alkalmi munkavállalókat rendszeresen foglalkoztató munkáltatók is.

- Minden negyedik munkáltatónál tapasztaljuk, hogy az indokolt, a soronkívüli, illetve az időszakos felülvizsgálatot elmulasztják.

- Hiányosan dokumentált a kockázatértékelések háromnegyed része..

- A veszélyeztetettek körét a munkáltatók 43 %-ánál nem azonosították.

- Minden ötödik munkáltatónál a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot nem vonták be a kockázatértékelés elkészítésébe.

- A vizsgált kockázatértékelések több, mint ¾ részénél mennyiségi hiányosságokat tapasztalunk, azaz hiányoznak belőle a munkáltatónál alkalmazott munkaeszközök, veszélyes anyagok, nem azonosított a veszélyeztetettek köre, nem foglalkoztak pszichoszociális kockázatok elemzésével.

- A munkáltatók 50%-ánál  nem végezték el a határértékhez kötött vegyi anyagok expoziciójának mérését, a speciális kóroki tényezőket nem ismerik fel, mennyiségi értékelés (méréssel) nem történt.

- A munkavállalók 17%-a a megengedett expozíciós határérték felett dolgozott.

- A vizsgált kockázatelemzések legalább ¾ részénél további jelentős minőségi problémák is vannak, azaz áttekinthetetlen vagy éppen a szükséges intézkedéseket nem tartalmazza.

- A munkáltatók jelentős része a hatósági ellenőrzési vizsgálatakor szembesül csak azzal, hogy a kockázatértékelés lényegét tekintve a munkáltatónak szól, és a munkakörülmények javítására szolgál. Még a mai napig a munkáltatók nagy része adminisztrációs kötelezettségnek tartja és nem is követeli meg a készítőjétől, hogy számára fontos információkkal segítse az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakítását.

  1. Néhány példa kockázatértékelésekből

- A munkáltató hatósági kötelezés alapján végeztette el a kockázatértékelést. A 20 oldalas dokumentáció nagy része jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott és a 2 oldalas veszélyfeltárás kizárólag az eljáró felügyelő hiányosság megszüntető határozatának intézkedéseit tartalmazta.

- Gyakran találkozunk több száz oldalas áttekinthetetlen elemzéssel, melyet félórai tanulmányozás után bárki bosszúsan rak vissza az asztalra, mivel semmi értékes információ nem olvasható ki belőle, leginkább, hogy mit kellene csinálni.

- Végül legelrettentőbb példaként egy szó szerinti idézet:

„a dolgozóra nézve közvetlen veszély van, de a munkavégzése során nem gátolja a tevékenységében"




Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1358 Budapest, Pf.: 17.

E-mail:
munkavedelmi-foo@ngm.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@ngm.gov.hu