2023. január hónapban 7 darab írásos megkeresés, valamint a telefonos zöld számon több kérdés érkezett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályához a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2023. január 01. napjával bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. A megkeresések az alábbi kérdésekre vonatkoztak:

A munkavédelmi üzembehelyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez milyen szakirányú képzettség kell?

Azt, hogy egyes gépcsoportokhoz, termelő berendezésekhez milyen szakirányú végzettség szükséges a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez, jogszabály nem határozza meg. Előzetes vizsgálatot az a személy végezhet, aki egyaránt rendelkezik munkavédelmi és megfelelő szakmai kompetenciákat biztosító szakirányú középfokú-, illetve felsőfokú végzettséggel.  Konkrét felvilágosítást a szakképzési intézmények tudnak adni az egyes képzések során megszerezhető szakmai kompetenciákról.

Hogyan kell értelmezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálathoz szükséges szakirányú képzettséget, illetve a munkavédelmi szakképzettséget, mely jogszabály írja körül a szakirányú képzettség fogalmát, és melyik jogszabály definiálja a munkavédelmi szakképzettséget?

Az Mvt. módosítást követően a veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó szabályok tekintetében az időszakos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó régóta hatályos szabályozás szerint kell eljárni.

A szakirányú végzettséget, illetve annak fogalmát jogszabály nem határozza meg. Értelmezésünk szerint egy bizonyos szakmához vagy tevékenységhez előírt szakirányú végzettség az a végzettség, amely az adott álláshely betöltéséhez, a tevékenység végzéséhez a megfelelő szakmai kompetenciákat biztosítja, ez lehet középfokú-, illetve felsőfokú végzettség.

A 21. § (8) bekezdésben foglaltak valóban azt a jogalkotói szándékot tükrözik-e, hogy a hatályba lépés időpontjától kezdődően munkavédelmi szakképesítéssel (a többlet feltétel, a szakirányú képzettség mellett) NE lehessen elvégezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot?

Az Mvt. módosítását megelőzően az üzembe helyezés utáni időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére szigorúbb képesítési követelmények voltak meghatározva, mint az üzembe helyezés előttire. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a két szaktevékenység elvégzésének feltételeit szinkronba hozza és a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnál is előírja a szigorúbb szakmai követelményeket.

Az Mvt. 21. § (8) bekezdése és 23. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti.

A munkavédelmi szakképzettség alatt a jogalkotó a középfokú és a felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéseket érti, tehát a veszélyes technológia kivételével a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és középfokú vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel is el lehet látni.

Veszélyes technológia üzembe helyezése során a szükséges szakirányú munkabiztonsági szakértői engedély mit jelent egy olyan komplex technológiánál, ahol építészet, gépészet, villamos és irányítástechnika, valamint esetleg még beépített emelő berendezés is van? Milyen szakértői jogosultság birtokában lehet munkavédelmi szempontból előzetesen vizsgálni a biztonsági követelmények szempontjából komplex technológiákat?

Az Mvt. módosítást követően a szakirányú munkabiztonsági szakértői engedély tekintetében a korábbi értelmezés nem változik. A módosítást követően a veszélyes technológiák esetén is az időszakos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó régóta hatályos szabályozás szerint kell eljárni, azaz a veszélyes technológia üzembe helyezését, ugyanúgy, mint az időszakos vizsgálatát, szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. Azok a munkabiztonsági szakértők, akik ezidáig végeztek időszakos biztonságos felülvizsgálatot komplex veszélyes technológiáknál, azok képesek megcsinálni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot.

A szakirányt a szakértői engedély elnevezése tartalmazza, és a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékében regisztrált munkabiztonsági szakértők szinte mindegyike több szakterületre vonatkozó engedéllyel rendelkezik, jellemzően 6-8 területre.

Tervezi-e a jogalkotó, hogy a mentési terv elsősegélynyújtásra vonatkozó tartalma a jövőben munkaegészségügyi feladatként vagy szaktevékenységként kerüljön meghatározásra? Amíg ez nem történik meg, addig a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szakember a mentési tervből távolítsa el az elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmakat, hiszen ezek összeállításához nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal?

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. § (2) bekezdés ac) és c) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, továbbá a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

A mentési tervből az elsősegélynyújtására vonatkozó részt a munkavédelmi szakembernek nem kell eltávolítania, annak tartalmát a munkáltató által biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltató határozza meg.

Mit jelent pontosan a munkavédelmi oktatási tematika fogalom? Milyen részletezettségű dokumentumot szükséges munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészíteni az ezek ellátására jogosult szakembereknek?

Az oktatási tematika fogalmát, valamint formai és tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket az Mvt. nem határozza meg. A munkavédelmi oktatás keretében a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást, az ehhez szükséges szabályokat, utasításokat és információkat ismeri meg. Az oktatási tematikát a munkáltató tevékenysége, az alkalmazott technológia, a munkahely, a munkakörök sajátosságainak figyelembevételével kell elkészíteni. Az oktatási tematika az a dokumentum, amely azokat az általános és speciális elméleti és gyakorlati elemeket foglalja magába, amelyekről a munkavédelmi oktatás során a munkavállalókat oktatni kell.

A munkavédelmi képzéseket lebonyolító oktatási intézmények kompetenciájába tartozik, hogy a képzési és kimeneti követelmények, programkövetelmény alapján olyan képzési programot állítsanak össze, az oktatást olyan tematikával, óraszámban és oktatók bevonásával valósítsák meg, hogy a képzést elvégző, munkavédelmi szakmai képesítést megszerző személy képes legyen az Mvt.-ben meghatározott, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátására, így például az oktatási tematika elkészítésére is. Az oktatási tematika készítése évtizedek óta elterjedt a munkavédelmi szakterületen, már megjelenik például a munkavédelmi előadó programkövetelményében is.
 
További kérdések és válaszok olvashatóak a MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÁS/Kérdések-válaszok menüpontjában.