A munkahelyeken előforduló, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó zaj veszélyforrásnak minősül, ami intenzitásától, időtartamától és frekvencia spektrumától függően ártalmas lehet az emberi szervezetre. Kellemetlen, zavaró érzetet keltenek, a munkavállaló munkáját, tevékenységét, nyugalmát zavarják, kedvezőtlen (élettani, pszichés és idegrendszeri) hatásokat válthatnak ki, a hallószervet károsíthatják, valamint a figyelem és teljesítmény csökkenése révén a balesetek bekövetkezését is elősegíthetik.

Jelentős zajexpozíció fordul elő kiemelten a gépgyártás, a fém-megmunkálás, az asztalos- és  bútoripar, építőipar, a mező- és erdőgazdálkodás (fakitermelés) és a textilipar területén.

A munkahelyi zajexpozíció a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára.

A részletes előírásokat a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.  A fokozott figyelmet igénylő munkavégzésre vonatkozó speciális követelményeket a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? - letöltés