AMIT A MUNKAVÉDELEMRÕL MINDENKINEK TUDNI KELL! – rövid tájékoztató letöltése
Melyek a munkáltató munkavédelemmel összefüggõ kötelezettségei?
- Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása alapvetõen a munkáltató feladata.
- Fontos elõírás, hogy az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
- A munkáltató a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése érdekében többek között köteles:
- A munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemû munkavégzés idõtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidõ beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére az emberi tényezõket figyelembe venni.
- Minõségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetõ kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érõ terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelõzõ intézkedéseket tenni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
- A munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi és munkaegészségügyi szakképesítésû személyeket foglalkoztatni.
- A szükséges utasításokat és tájékoztatást kellõ idõben a munkavállalónak megadni.
- Rendszeresen meggyõzõdni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
- A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggõ veszélyek figyelembevételével megfelelõ munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére.
- Új technológiák bevezetése elõtt kellõ idõben (legkorábban a tervezési szakaszban) megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselõikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.
- A tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztetõ és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani.
- A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni, bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.
- Biztosítani a védõeszközök rendeltetésszerû használhatóságát, védõképességét, a kielégítõ higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
- Teljes felelõsséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
- Veszély esetén köteles megtenni minden indokolt intézkedést a munkahely kiürítésének érdekében a tûzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához, arra alkalmas munkavállalókat kijelölni, létszámukat meghatározni, felkészítésüket és megfelelõ egyéni védõeszközzel való ellátásukat biztosítani.
- A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani, ami a munkabiztonsági szaktevé-kenységnek minõsített feladatok ellátásában közremûködik.
- Tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselõket arról, hogy az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat ki látja el.
Mi a munkavédelmi üzembe helyezés elõzetes vizsgálatának célja?
- E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelõségi nyilatkozattal, illetve a megfelelõséget tanúsító egyéb dokumentummal.
- Az elõzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzõk (tervezõ, kivitelezõ) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelõségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
- A munkavédelmi szempontú elõzetes vizsgálat munkabiztonsági, és munkaegészségügyi szaktevékenységnek is minõsül.
Milyen minimális követelményeknek kell megfelelni a munkahelynek?
Minden munkavállaló részére biztosítani kell:
- Valamennyi munkahely kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.
- Munkahelynek minõsülõ épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelõ szerkezetûek és szilárdságúak legyenek.
- A munkahelyen alkalmazott villamos berendezések ne okozzanak tûz- vagy robbanásveszélyt.
- A munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben.
- A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok figyelembe vételét.
- Munkahelyek, a munkaeszközök, illetve a felszerelések és berendezések higiénés követelményeknek megfelelõ rendszeres takarítását tisztítását.
- A zárt téri munkahelyeknek, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, mûszakonként legalább egyszeri takarítását. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e mûvelet ne legyen újabb veszély forrása.
- „Emberben bizonyítottan rákkeltõ vegyi anyagok” (ún. 1. kategóriás anyagok), „Emberben valószínûleg rákkeltõ vegyi anyagok” (ún. 2A kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek elõbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor legyenek megválaszthatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetõk.
- A dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelõ jelzõ- és riasztóberendezést.
- Ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.
- Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret.
- Ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leesõ tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemrõl gondoskodni.
- A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelõjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetõvé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.
- A tároló helyek kialakítása a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetbõl eredõ hatásoknak, illetõleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével történjen meg.
- Az energia-, csõ- és közmûhálózat biztonságosan üzemeltethetõ, kezelhetõ, karbantartható és azonosítható legyen, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.
- A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelõ világításra vonatkozó követelményeket.
- A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás ne károsítsák a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és ne veszélyeztessék a munkavégzés biztonságát.
- A munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendõ mennyiségû és minõségû, egészséget nem károsító levegõt és klímát.
- A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelõ mûszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetõséggel, védõitallal - gondoskodni kell a munkavállalók idõjárás elleni védelmérõl.
- Az átlátszó felületû ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelmérõl, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztetõ jelzésérõl gondoskodni kell.
- A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebbõl fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
- A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetõvé a gyalogosok és jármûvek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
- Olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és jármûforgalom van, illetõleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetõleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
- Kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete, elhelyezése és megvilágítása tegye lehetõvé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.
- A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a alapján „Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelõ, nyílt légterû dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.”
- A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvû üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltetõ köteles biztosítani.
Mit értünk megfelelõségi tanúsítványon?
A foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, az adott munkaeszköz megfelelõség-vizsgálatán alapuló, vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzõkönyv.
- EK megfelelõségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselõje írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy a külön forgalmazott biztonsági berendezés megfelel a jogszabályban elõírt biztonsági elõírásoknak.
- EK típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban elõírt biztonsági elõírásoknak megfelel.
Mikor kell alkalmazni a munkavédelmi szabályokat?
Minden szervezett munkavégzés esetén, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdonformában történik.
Bizonyos, törvényben szabályozott esetekben a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is ki kell terjeszteni a törvény hatályát. (járókelõk, szolgáltatást igénybe vevõk, látogatók).
- A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 87. § 9. pontja alapján „Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerûsített foglalkoztatás keretében történõ munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti, a köznevelési foglalkoztatotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerzõdéses szolgálati viszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegû jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közremûködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévõk szövetkezetében és közérdekû nyugdíjas szövetkezetben külsõ szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történõ személyes közremûködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképzõ intézményben, illetve a duális képzõhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekû munka, valamint a büntetõügyben kiszabott közérdekû munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyûlési Õrségnél, az önkormányzati tûzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló törvény szerinti közérdekû önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
- Mvt. 84. §. (4) bekezdése alapján „A felügyelõ a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végzõ személy közötti munkavégzésre irányuló - az ellenõrzés megkezdésekor, illetõleg baleset bekövetkezése esetén a baleset idõpontjában fennálló - jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minõsíteni. A minõsítéshez a munkáltatóként eljárás alá vontnak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés (87. § 9. pont) körébe.”
- Mvt. 40. § (1) bekezdése szerint „A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan munkahelyen, ahol különbözõ munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejûleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintõ kockázatokról és a megelõzési intézkedésekrõl az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselõiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelõs a felek által szerzõdésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fõ felelõsséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.”
Milyen munkára alkalmazható a munkavállaló?
49. § (1) * A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
a) annak ellátásához megfelelõ élettani adottságokkal rendelkezik,
b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlõdését károsan nem befolyásolja,
c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelõzõ, illetõleg a képzés és az átképzés idõszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzõ személy fertõzõ megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat: akkor szükséges, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetõen alkalmatlanná teszi a munkakör biztonságos ellátására. A vizsgálatok meghatározott esetben pályaalkalmassági vizsgálattal is kiegészülnek.
Fontos feltétel, hogy a munkavállaló rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ez egyfelõl szakmai jártasságot (szakképzettséget, betanítást), másfelõl munkavédelmi ismereteket jelent. (A szakmai képzés folyamán megtanítják az adott szakmához kapcsolódó munkavédelmi ismereteket is, ezt követi további oktatás azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló elhelyezkedett).
Mikor kell a munkáltatónak munkavédelmi oktatást tartania?
Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató:
- a munkavállaló munkába állásakor,
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- új technológia bevezetésekor.
Az oktatást rendes munkaidõben kell megtartani, és szükség esetén idõszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelõzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni.
Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevõk aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétõl és idõpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétõl függetlenül.
Súlyos az a munkabaleset amely
- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétõl számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
- valamely érzékszerv, érzékelõképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentõs mértékû károsodását okozta;
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
- súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
- beszélõképesség elvesztését vagy feltûnõ eltorzulást, bénulást, illetõleg elmezavart okozott.
Nem tekinthetõ munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezõ balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérõl a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerzõdés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított jármûvel történt.
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsõ hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idõ alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetõleg halált okoz.
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követõen megjelenõ vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely:
- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során elõforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezõkre vezethetõ vissza, illetve;
- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a kémiai kóroki tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.
Melyek a munkáltató munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel és fokozott expozíciós esettel kapcsolatos kötelezettségei?
A munkáltatónak minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet ki kell vizsgálnia. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet be kell jelenteni és nyilvántartásba kell venni. A munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozícióval érintett munkavállaló személyes adatait rögzítenie kell.
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésõbb a tárgyhót követõ hónap 8. napjáig megküldeni a munkabaleseti jegyzõkönyvet:
- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
- halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetrõl a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerõ-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyû munkáltató munkavállalójának a munkabalesetérõl a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
- társadalombiztosítási kifizetõhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fõvárosi és vármegyei kormányhivatalnak;
- munkaerõ-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelõ munkáltatónak.
MUNKAVÁLLALÓKNAK
Melyek a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei?
A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy:
- csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelõen végezhet munkát;
- munkatársaival együttmûködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
- a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tõle elvárható módon meggyõzõdni, azt rendeltetésének megfelelõen és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
- az egyéni védõeszközt rendeltetésének megfelelõen használni és a tõle elvárható tisztításáról gondoskodni;
- a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetõ ruházatot viselni;
- munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
- a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
- a részére elõírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
- a veszélyt jelentõ rendellenességrõl, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tõle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétõl;
- a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles továbbá együttmûködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megõrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetõleg a munkáltató veszélyt megszüntetõ intézkedéseinek végrehajtása során is.
Melyek a munkavállalók munkavédelmi jogai?
A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától hogy:
- az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elõírt védõintézkedések megvalósítását;
- az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetõség biztosítását;
- a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védõeszközök biztosítását;
- az elõírt védõital biztosítását;
- tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetõség biztosítását;
- kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat elvégzését;
- tájékoztatást, utasítást, információt kapnia az egészség és biztonság megõrzésével kapcsolatos tudnivalókról;
- egészséget vagy biztonságot fenyegetõ súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali tájékoztatást kapjon.
Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató kötelezettségeinek nem tesz eleget?
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló:
- Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné Veszélyeztetésnek minõsül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védõeszközök mûködõ képtelensége, illetve hiánya.
- Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.
- Munkavédelmi képviselõhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van, a helyi szakszervezethez) fordulhat.
- Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történõ fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszemûen tett bejelentéséért.
A munkavállalók mikor és milyen feladatokra választhatnak munkavédelmi képviselõt?
Munkavédelmi képviselõ: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttmûködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéssel összefüggõ munkavállalói jogokat és érdekeket.
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéssel összefüggõ jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselõt vagy képviselõket választani.
Munkavédelmi képviselõ választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fõ.
A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.
Amennyiben a 20 fõnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselõ választást a munkáltatónál mûködõ szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a munkáltatót terheli.
A munkavédelmi képviselõt egyenlõ, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják.
A munkavédelmi képviselõk megválasztásának, megbízatása megszûnésének, visszahívásának rendjére, mûködési területére a Munka Törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetõségét is.
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább 20 fõ, és munkavédelmi képviselõk mûködnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlõ számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselõi.
A munkavédelmi képviselõ jogosult meggyõzõdni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülésérõl, az alábbiak szerint így különösen:
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védõeszközök biztonságos állapotáról;
- az egészség megóvására és a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelõzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
- a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre történõ felkészítésérõl és felkészültségérõl.
A munkavédelmi képviselõ jogainak gyakorlása keretében:
- mûködési területén a munkahelyekre munkaidõben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
- részt vehet a munkáltató azon döntései elõkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára;
- tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzést;
- véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
- az adatvédelmi elõírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közremûködhet a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset körülményeinek feltárásában;
- indokolt esetben a hatáskörrel rendelkezõ munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
- a hatósági ellenõrzés során az ellenõrzést végzõ személlyel közölheti észrevételeit.
A munkavédelmi képviselõ (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéssel összefüggõ kérdésekben a munkáltatóval történõ elõzetes megállapodás alapján szakértõt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal.
A munkavédelmi szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselõ (bizottság) egyetértése szükséges, a munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére pedig, javaslatot tehet a munkáltató részére.
